Mutatjuk, mit kell tudni a misztikus nevű új vírusmutánsról

Négy nappal ezelőtt jelentették be a koronavírus új mutánsának felfedezését a dél-afrikai hatóságok. Nem sokkal később nevet is kapott az új változat, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hivatalosan B.1.1.529 elnevezésű variánsnak az omikron nevet adta. Az omikron a görög ábécé 15. betűje, elsőre tehát adódhat a kérdés, miért maradt ki több betű a legutóbbi ismert variáns, a delta után. Így járt például a nű és a kszi is. Azt, hogy miért nem az előbbi lett az új koronavírusmutáns elnevezése, a WHO azzal indokolta, hogy könnyű összekeverni az angol new (új) szóval. Utóbbi pedig a hivatalos indoklás szerint azért esett ki, mert a Xi gyakori kínai név, s mint sokan hozzátették, a kínai államelnök, Hszi Csin-ping nevét is Xi Jinpingnek írják angolul (a világszervezet és a kínai állam közötti sajátos viszony egyébként a járvány kitörése után vissza-visszatérő téma volt a világsajtóban).

Mindenesetre a WHO rögzítette: nem akartak megsérteni sem kulturális, társadalmi, nemzeti, regionális, szakmai vagy etnikai csoportokat sem. Emellett voltak olyan variánsok, mint például a nyáron felfedezett gamma epszilon és lamdba, amelyek végül, például a delta-variánssal szemben, szerencsére nem tettek szert világhírnévre. A lényeg a lényeg, maradt a WHO az omikronnál.

Egy nappal azután, hogy a hatóságok bejelentették az új variáns felfedezését, egy dél-afrikai virológus, név szerint Tulio de Oliveira azt nyilatkozta, hogy

amelyek ráadásul szokatlan mintázatba rendeződtek. Nem sokkal később Kemenesi Gábor virológus a 24.hu-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a „32 mutáció extrém sok” ráadásul mind a tüskefehérjét érinti. „Ez pedig azért rossz hír, mert a tüskefehérje elsődleges fontosságú a vírus terjedése és működése szempontjából: befolyásolja többek között a vakcinák hatásosságát, a szervezet immunválaszát, a vírus megtapadását a sejteken, és még hosszan sorolhatnánk”. A virológus szerint nem túlzás az omikront „szupermutánsnak” nevezni.

Milyen tünetei vannak?

A dél-afrikai Orvosi Szövetség elnöke, Angelique Coetzee azt mondta a brit Telegraph újságnak, hogy a hozzá forduló betegek fáradtságra és – szerencsére –

Azt is hozzátette, hogy eddig ők senkit nem vettek fel kórházba az új változattal, de ugyanez a helyzet egyelőre a kollégáinál is. Szerinte ebben a szakaszban nincs szükség pánikra. Szlávik János szerint rendkívül kedvezőek az első hírek, de óvatosan hozzátette: „azért várjuk ki a végét”. Az infektológus a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy az omikron fejfájást, rendkívüli gyengeséget, levertséget és szapora szívdobogást okoz.

A WHO is arról tájékoztatott vasárnap, hogy egyelőre nincs olyan információ, amely arra utalna, hogy az omikronhoz kapcsolódó tünetek eltérnének a más változatok okozta szimptómáktól. Hétfőn pedig kellő óvatoskodás mellett (az omikron világszerte magas kockázatot jelenthet, sőt egyes térségekben súlyos következményekkel járhat, ám tény, hogy mostanáig egyetlen halálos áldozatot sem követelt) hangsúlyozták azt is, hogy napokat, vagy akár heteket vehet igénybe, hogy az új törzset jobban megértsük.

Hol jelent meg eddig?

A variánst Európán belül pénteken Belgiumban, szombaton már Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Nagy-Britanniában azonosították, és a hírek szerint Csehországban is vizsgálnak gyanús esetet, és Svájcban is felütötte már a fejét. Egyébként már az omikron felfedezését követő napon bejelentette az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, hogy lezárták a határaikat Afrikának az omikron által fertőzött térségéből érkezők előtt. A WHO ezt követően a határok nyitvatartására szólított fel, arra hivatkozva, hogy ez elrettentheti a jövőben az országokat attól, hogy szankcióktól félve hírt adjanak az újabb esetleges variánsok felfedezéséről.

Magyarországon is meg fog jelenni?

Erre az esély Jakab Ferenc szerint gyakorlatilag száz százalék,

„Ha idejében lépünk, és vizsgáljuk a hazai vírusok genetikai szerkezetét, ez talán még extrémebben fontos, mint bármikor” – nyilatkozta a szakértő az ATV Heti Napló című műsorának. Felhívta a figyelmet arra az egyébként általa is sokat hangoztatott tényre, miszerint, amíg a fejlődő országok nem zárkóznak fel a magasabb átoltottságú országokhoz immunizációban, addig mindig újabb és újabb variánsok fognak megérkezni.

Hatásosak-e ellene a vakcinák?

Az aggodalmak ide vezethetők vissza leginkább, lévén, hogy a tüskefehérjét is érinti a mutáció. Nagy kérdés tehát, hogy vizsgáznak a vakcinák. Ennek kapcsán egyébként a napokban Karikó Katalin is megszólalt. Az mRNS-technológia neves kutatója azt mondta, hogy a Pfizer is laboratóriumi vizsgálatokat folytat az új vírusvariáns miatt, és két hét múlva kiderülhet, hogy hatékony-e az új variáns ellen a jelenlegi vakcinaverzió. Azt is hangsúlyozta, hogy a Pfizer az eddigi 100 nap helyett már 31 nap alatt is képes kifejleszteni egy új oltóanyagot (igaz, a tömeggyártáshoz további időre van szükség).

Szlávik ennek kapcsán a Kossuth rádiónak azt mondta, hogy

de megerősítette, hogy ellenkező esetben, egyes becslések szerint, 30-60 napon belül lehet úgy átalakítani egy koronavírus elleni vakcinát, hogy hatékony legyen az új változattal szemben.

Hozza az ötödik hullámot?

Ha az alapimmunizáció magas, és sok a harmadik oltás, a mutáns nem fog súlyos problémákat okozni – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szombaton az M1-nek. A szakértő

De azokban az országokban, ahol alacsony az átoltottság és nincs meg a harmadik oltás, ott gondot jelenthet.

Hazánkban eddig több mint hatmillió 120 ezren kérték az oltást, ami európai viszonylatban a középmezőnynek felel meg. Egyébként most regisztráció nélkül vehető fel az oltás, miután az akcióhét sikeresnek bizonyult és meghosszabbították.

Nyitókép: Daniel Karmann/DPA