Meglepne, ha Márki-Zay mozgalmát felvenné a Néppárt – Hölvényi György a Mandinernek

***

Márki-Zay Péter sajtóértesülések szerint rövidesen találkozhat Manfred Weberrel és Donald Tuskkal. Meglepné, ha a Fidesz helyére a Mindenki Magyarországa Mozgalom belépne az Európai Néppártba és annak EP-frakciójába?

Azt, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom szívesen belépne a Néppártba, azt elhiszem, de az

A kérdés azonban szerintem nem aktuális.

Ha ez mégis így lenne, nem okozna az európai kereszténydemokrata pártszövetségnek ideológia, politikai problémát az, hogy Márki-Zay egy baloldali-liberális többségű ellenzék miniszterelnök-jelöltje?

Olyan alapvető politikai, életszemléletbeli, ideológiai különbség van a magyarországi ellenzék és még a jelenlegi Európai Néppárt között is, ami nem gondolom, hogy feloldható lenne.

Az ellenzéki előválasztást követő brüsszeli néppárti frakcióülésen Manfred Weber állítólag méltatóan beszélt Márki-Zay győzelméről. Ott volt ezen a zárt ülésen? Valóban ebben a hangnemben beszéltek?

Ott voltam.

Semmilyen érzelmet nem mutatott ezzel kapcsolatban, nem nyilvánított véleményt, csupán érdekességként említette a magyarországi fejleményt.

A KDNP a Fidesz szövetségeseként kormánypárt, ugyanakkor az EPP tagja, jelenleg ön az EPP EP-frakciójának az egyetlen magyar képviselője. Ha a kormányváltást akaró MMM EPP-tag lesz, nem lesz ellentmondásos a helyzet ön számára?

Harmadszorra is azt tudom válaszolni, amit elsőre. A kérdés egyelőre nincs napirenden, nincs semmi aktualitása, így nincs értelme ilyen fejtegetésekbe bocsátkozni. Azok a Márki-Zay Pétert segítő sajtóorgánumok vetették csak fel a témát, akik igyekeznek tematizálni a Néppárt körüli ügyeket.

Hölvényi György

Néhány napja tért haza Ruandából. Az első szó, amely az országgal kapcsolatban eszünkbe jut: a népirtás. Negyedszázad után mennyire gyógyultak be a sebek?

Ruanda ma az egyik legreményteljesebb afrikai állam. Jelentős gazdasági és társadalmi változások indultak el az országban, ahol alapvetően rendezettség uralkodik, és amely konszenzuális demokráciára épül. Ruanda ma még egy szegény ország, ám főleg városi szinten látványos gazdasági fejlődés kezdődött el.

számukra ez a legfontosabb. Sok emberrel beszélgettem hivatalos és baráti formában. A tanulsága mindig az volt, hogy számukra az egyéni ambícióknál fontosabb a közösség. Tudják, ha megszűnik a közösség, a család, a falu, megszűnhet az ország is. Ez a mentalitás segített nekik felállni a népirtás okozta bénultságból.

„Tényfeltáró látogatás” – írta a Facebook-oldalán. Mi volt az út célja? Miért fontos az afrikai ország az EU-nak, hogy az EP Fejlesztési Bizottságának tagjaként odautazott?

Most fejlesztési ügyekben egy új, hatéves költségvetési periódus indul. Így az út célja kifejezetten az volt, hogy fejlesztési bizottsági tagként képviselőtársaimmal – köztük Kósa Ádám barátommal és képviselőtársammal – együtt felmérjük, milyen fejlesztési lehetőségek vannak, és ezek miként fogalmazódnak meg a helyi kormányzati tervekben. Számos oktatási intézményt megnéztünk. Ruandában ugyanis a szomszédos országokhoz képest kiemelkedő fontosságúnak tartják az oktatást, aminek szeretnék javítani a színvonalát, hogy egy piacképes képzési rendszer épülhessen ki. Olyan szakmai tudást szeretnének a fiataloknak átadni, amely nemzetközi szinten is versenyképes. Ez segítheti a ruandai befektetéseket.

A másik kiemelt terület az egészségügy. Ruandában általános ellátási rendszer van, minden állampolgár hozzájut valamilyen szintű egészségügyi szolgáltatáshoz, bár ezek még alacsony színvonalúak. Ennek minőségét határozott stratégia alapján javítani szeretnék, ebben is segíthet az EU-val való együttműködés.

Hölvényi György Vincent Biruta ruandai külügyminiszterrel a megbeszéléseiket követően

Milyen konkrét segítséget tud adni az EU?

Van egy olyan konkrét oktatási stratégiai megállapodásunk, amely öt-hat éves távlatban tervez fordulatot elérni a ruandai közoktatás és szakképzés területén. Az egyezmény mögött komoly uniós pénzek vannak. Erre azért is van szükség, mert

Ám mivel a maga 12 millió lakosával afrikai mércével mérve egy kis országról beszélünk, alapvető oktatási reform nélkül gyorsan kialakulhat egy olyan helyzet, hogy nem lesz elég képzett munkaerő. Ez pedig a további befektetések akadálya lehet.

Hogyan tud segíteni a Hungary Helps? Milyen területeken tud becsatlakozni?

A Hungary Helps jószolgálati nagyköveteként igyekszem segíteni Azbej Tristan államtitkárságának célkitűzéseit. Az uniós tagállamoknak, így

hiszen az ország afrikai sikertörténet. November 10-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter látogat oda, ez is mutatja, milyen intenzív a két ország kapcsolata. Noha a Hungary Helps számára Ruanda még elég új terület, számos olyan projektekbe tud becsatlakozni, amely az emberek boldogulását, helyben maradását biztosítják. Hogy példát is említsek: iskolák, vidéki kistelepüléseken működő anyaotthonok, szakrendelők vízvezetékrendszerének felújításában, kiépítésében lehetne többek között közreműködni. Ezekről részletes megbeszélésem volt a főváros, Kigali bíborosával, valamint a helyi Caritas vezetőivel.

A helyben segítés gyakorlata nyilvánvalóan azt a célt is szolgálja, hogy az afrikaiak saját hazájukban találják meg megélhetésüket, kitörési pontjaikat, és ne az Európába vándorlást válasszák.

Az együttműködésnek – nem szeretem a segély szót – azt kell szolgálnia, hogy a helyiek biztonsága nőjön. A biztonságot pedig a megélhetés, a helyi társadalom megerősödése és a jövőkép segíti. Ha ezek megvannak, az emberek nem akarnak elmenni. Ebben a logikában kell gondolkodni, és Magyarország ezt a logikát követi. Sajnos,

A Hungary Helps azonban hitelesíti azt, ami Magyarország mond, illetve tesz. A mi munkánk sikerét tehát a cselekvés adja.

Hölvényi György a Kabgay-i régióban dolgozó Caritas munkatársaival

Milyen esély van az Európai Bizottság menekültügyi és migrációs rendelettervezetén változtatni? Tomas Tobé, az EP jelentéstevője 160 ponton módosítaná azt, kiszedné a kötelező menekültelosztási kvótát, enyhítené a nyomást az uniós határországokon.

Svéd képviselőtársam nagyon határozottan, már-már a magyar álláspontot meghaladó keménységgel foglalkozik a migráció kérdésével. Ám ez egy 27 tagállamos játszma, egyelőre nem látszik, milyen kompromisszum árán születhetne meg a szabályozás-javaslat.

míg a jobboldal egy észszerű logika mentén racionális érveket hoz fel ennek a társadalmi-gazdasági-biztonságpolitikai problémának a megoldására. Én nagyon remélem – akár ezen jelentés kapcsán is –, hogy eljön a kijózanodás ideje. Az elmúlt évek vitáit ismerve azonban nincsenek illúzióim.

Megfigyelőként egy hónappal ezelőtt részt vett az iraki parlamenti választásokon. Milyen a közbiztonság az amerikai katonai jelenlét hiányában? Mi volt a benyomása Irakról?

Irak közbiztonsága nagyon hullámzó, elég csak a napokban a miniszterelnök ellen szervezett dróntámadásra gondolnunk.

Az irakiak büszkék lehetnek arra, hogy véghez tudták vinni. A szervezés technikai körülményei egészen kiválóak voltak vidéken és a fővárosban is. Óriási eredmény, hogy a megválasztott képviselők 30 százaléka nő, és az is, hogy a szélsőséges pártok meggyengültek. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy szavazók többsége középre húz. Tisztességes választás volt, ami már önmagában is nagy szó. Minden olyan országnak, amely maga is megtapasztalta a diktatúrából a demokráciába való átmenetet, támogatni kell ezeket a törekvéseket, és semmiképpen sem szabad egy kioktató, lenéző álláspontot felvenni ezzel kapcsolatban. Nagyon remélem, hogy Irak számára ez a kormányzati ciklus egy nyugodtabb korszakot hoz. 

--

fotó: Mátrai Dávid, Hölvényi György (Facebook)