Milyen irányba halad a Trump utáni jobboldal Amerikában?

Gladden Pappin amerikai politológus, a University of Dallas adjunktusa, jelenleg Mathias Corvinus Collegium vendégtanára volt a CEU Democracy Institute vendége, ahol „Az Új jobboldal találkozik a régi baloldallal: a Trump utáni Amerika különös barátai” címmel tartott előadást.

*

Mint elmondta, azokat a változásokat akarja leírni, amelyek a Trump utáni amerikai jobboldalban lezajlottak. Itt nem a teljes republikánus oldalról van szó, csak bepillantásokról azokba a tényezőkbe, amik a Republikánus Pártot meg fogják határozni a közeljövőben.

Pappin három területet érintett, amikben politikai változás zajlik. Ezek a külső, a belső és a köztes területek. A belső változások a párton belüli új gondolatokat jelentik, a külső változások a szavazók változásait és annak hatásait a jobboldalra, és a kettő közti terület pedig azt a politikai zajt, mint például a gyűlések, szlogenek, kampányok, vagyis azok a dolgok, melyek az iménti két kategória között közvetítenek. 

Az előadóa Trump-féle évek hagyatékaként azon felismerésre utalt, hogy

Továbbá különösen figyelnek az amerikai kereskedelmi politikára, egyre jobban félnek különösen a big tech cégektől, s végül az intervencionista és neokon külpolitika leáldozása is jelentős fejlemény.

A legnagyobb cégeknek immár a Facebook, az Amazon, az Apple és a Google számítanak, és a konzervatív szavazók úgy érzik, a kulturális ügyekben ezek a cégek az ő érdekeik ellen lépnek fel. Eközben az amerikai közélet teljesen átpolitizálódott, az emberek az oltásokhoz és a maszkokhoz is politikai alapon állnak hozzá. A neokon külpolitika, a beavatkozás pártolói nagyrészt elhagyták a Republikánus Pártot, és vagy a demokraták jobbszárnyára kerültek, vagy pedig a politikai senki földjére. 

Eközben új témák jelentek meg az amerikai jobboldalon: a Kínával szemben való keményebb gazdasági fellépés, az aktív családpolitika és a big tech visszaéléseivel szembeni fellépés. Az amerikai jobboldal számára ez komoly változás, hiszen ők a jóléti állam leépítésével és a kicsi kormánnyal kampányoltak a múltban.

Pappin szerint két lehetőség áll az amerikai jobboldal előtt. Az egyik a korábbi republikánus politika újracsomagolása a Trump-féle düh segítségével. Ez a bevándorlás-ellenességet, az alternatív média felépítését és a jobboldali államok megtartását jelenti, de nem akarnak kormányra kerülni, és a republikánus adományozók Pappin szerint eleve ellene vannak a széles tömegbázis kialakításának.

Az előadó ide sorolja még a kritikai fajelméletre való reakciót, azaz a politikai véleményformálók napi reagálgatását, amit főleg médiaszemélyek végeznek el pénzért. 

Egy másik lehetőség, hogy az új jobboldal találkozik a régi baloldallal.

Az állami hatalom gyakorlásával szembeni ellenérzések helyett a republikánusok a nemzeti befektetések szolgálatába állíthatják az államot. A republikánusok pedig felkarolják a szakszervezeteket, miközben a dolgozók egyre elégedetlenebbek a gazdasági helyzetükkel. A jobboldalnak fel kell tennie a kérdést: van-e hely soraiban a dühös kamionsofőröknek, akik társadalmilag konzervatívok, de eddig balra szavaztak eltérő okokból.

Pappin lát apró mozgásokat az utóbbi irányba: nemrég például egy republikánus szenátor a pozitív kereskedelmi politikáról közölt cikket. Eközben Floridában republikánusok hoztak törvényt a floridaiak big tech általi cenzúrázása ellen.

Joe Biden eközben hozott családbarát döntéseket, például a családi adókedvezményt tényleg hó végi utalásokká alakította: ez összezavarta a republikánusokat, hiszen eddig ők mondták, hogy családbarátok, ráadásul jelenleg mindent elvből kritizálnak, amit Biden csinál.

Az előadó szerint a változás inkább a republikánusok alsóbb szintjeit érinti, a vezető politikusok és a gazdag think tankek még erősen ellenzik a második forgatókönyvet, nem akarnak „etatista” jobboldalt. Eközben sok fekete, latin és ázsiai amerikai jobbra szavazott az utóbbi években, tehát a republikánusok számára itt tartalékok lehetnek.

Utóbbiak megszólítására koherens világnézettel kell előállnia a Republikánus Pártnak – tehát valami többel, mint a kritikai fajelmélet puszta kifigurázása, vagy a szavakkal való dobálózás. 

Fotó: Mátrai Dávid