Nekünk, itt a vasfüggöny mögött mást jelentett a Queen és Freddie Mercury. Egy kis reményt 1986-ban, amikor a sztárzenekar a trabantos, ladás, kádáros Budapesten lépett fel.
Az ember tudja, mit csinált 2001-ben, amikor a World Trade Center darabjaira hullott szét.
S aki már élt akkor, tudja azt is, mit csinált 1986. július 27-én,
Még állt a berlini fal, itthon Kádár János volt a pártfőtitkár, eszünkbe sem jutott, hogy három évvel később már nem él, és újratemetik majd Nagy Imrét, akiről viszont az iskolában nem, csak jó esetben otthon hallottunk, akkor is úgy, hogy apánk körbenézett, mielőtt mesélt volna.
Queen-poszter a Pajtás újságban. Fotó: Arcanum/Pajtás
Ebbe a világba jött el a Queen. Ők sem tudták, hogy mire számítsanak. Persze utólag sokan úgy értelmezték a koncertet, hogy Freddie Mercuryék a vasfüggönyt jöttek lebontani, de ez csak vágyálom volt. Valójában
De nincs is ezzel semmi baj, attól még azon az estén 70 ezer ember úgy érezte, hogy nyílik a világ. Amúgy már 1983-ban megfogalmazódott az ötlet a neves koncertszervező, Hegedűs László fejében, hogy mi lenne, ha... Aztán 1985-ben, amikor a Queen parádésan tért vissza a Live Aid szuperkoncerten Londonban (az afrikai éhezők javára gyűjtöttek), arról beszéltek az együttes menedzserével, hogy a következő év 26 állomásos turnéjába akár Budapest is bekerülhetne. Pont az egyharmadát tudta ajánlani az átlagos Queen-gázsinak.
S ekkor jött a mentő ötlet, mi lenne, ha a magyarok Budapesten forgatnának egy koncertfilmet az együttesről, a film forgalmazásából bejövő pénz pedig a Queent illeti (kivéve a szocialista blokkot). Belementek.
Így történhetett meg, hogy 1986-ban, a 26 állomásos turné fő eseménye – kizárólag a filmforgatás miatt – a budapesti koncert volt. Jellemző módon,
Budapestre viszont minden elhoztak, ami hozzájárulhatott a show-hoz. Mi persze azt gondoltuk, ez nekünk szól. És nekünk is szólt. Freddie Mercury nyugodtan megelégedhetett volna annyival is, hogy Helló, Budapest!, ám ehelyett megtanulta a Tavaszi szél vizet áraszt című dal néhány sorát. És elő is adta. Hetvenezer ember énekelte vele.
A Queen öt napot töltött Budapesten. A film remek lett – a legjobb hazai operatőrök dolgoztak rajta –, és amikor a koncert után öt hónappal a rendező Zsombolyai János megmutatta a Queen menedzsmentjének, elismerően rázták a kezét. A fellépés kiválóan sikerült, de azért akadtak fanyalgók. Az Ifjúsági Magazin újságírója egyenesen odáig merészkedett, hogy szerinte a Queen megbukott a budapesti koncerten. „Senki sem hallotta, hogy Freddie Mercury rendre egy oktávval alacsonyabbra cserélte a magas hangokat?” – írta. A magyar előzenekarral, a ZZ Laborral nem volt baja…
Egy legenda a Népstadionban. Fotó: Arcanum/Magyar Ifjúság
Freddie Mercuryról akkoriban keveset tudhattunk. A hedonista életmódjáról és a nemi irányultságáról szinte semmit. De nem is nagyon érdekelt minket. Annyit tudtunk, hogy Zanzibárban született, Farrokh Bulsara néven, majd a családjával Angliába költözött, ahol aztán 1970-ben megismerkedett a Smile nevű banda két tagjával, Roger Taylorral és Brian May-el. Ők lettek a Queen. Freddie Mercury a zenekar tagjaival 1989. május 22-én közölte, hogy AIDS-es, a nagyvilággal 1991. november 23-án. Másnap,
Napra pontosan 30 esztendeje.
Kevesen tudják, sokáig egy magyar orvosnő, dr. Pusztai Ildikó kezelt. Egy párizsi klinika ügyeletén találkoztak először, ahová az énekes bokaficammal érkezett. A kint dolgozó magyar orvos először fel sem ismerte, úgy kezelte, mint egy átlagos beteget, ez pedig imponált az énekesnek. Végre valaki nem ajnározta. A magyar orvos már 1986-ban tudta, hogy Mercury HIV-fertőzött, később pedig ő biztatta, hogy álljon ki a nyilvánosság elé a betegségével. Végül a halála előtt egy nappal megtette.
Freddie Mercury 30 éve nincs közöttünk. Ennyi idő éppen elég volt ahhoz, hogy a helyére kerüljön az életműve. A rocktörténelem legnagyobbjai közé.
Akkor nem az jutott eszébe, „hogy pusztuljanak az oroszok” – fogalmazott a művész, aki szerint a rendszerváltás előtt a színészeket jobban megbecsülte a magyar társadalom.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Hányingerem van Magyar Pétertől, amikor Orbán Viktort a hazaáruló, gyilkos, gazember kommunista Kádár Jánoshoz merészeli hasonlítani.
Korábban Karl Marx síremléke is hasonlóan járt.
A tiszások biztos csettintenek, ha látják. Horváth K. József írása.
A kommunista vezetők folyamatosan számoltak egy merénylet vagy egy újabb forradalom rémképével, komplett BM-apparátus vigyázott ezért mindennapjaikra.
A pálinkamérések és utcalányok szomszédságából tört ki tehetségével és szorgalmával a felfoghatatlan kézügyességű Gács Rezső, aki a magyarság egyik nagy kincse.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
