A PajtaKult projektet azzal a céllal indították el, hogy összehangolják azon kulturális törekvéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtákban, csűrökben vagy hasonló ipari épületekben zajlanak.
A kultúrafogyasztás szokásai teljesen átalakultak az elmúlt időszakban, a pandémia pedig tovább fokozta a folyamatot – mondta Horváth László, a Fonó ügyvezetője, a PajtaKult ötletgazdája és kulturális igazgatója a sajtótájékoztatón. Kiemelte: felértékelődtek azok a kis közösségek, amelyek figyelnek egymásra és hajlandóak meghallgatni egymás gondolatait, szavait. Ezek a közösségek pajták köré is szerveződnek. Ilyen pajtából hazánkban már több mint negyvenkettőt találtunk, amelyek művészeti és egyéb tevékenységeit szeretnénk összehangolni, hiszen ezeken
– tette hozzá az ötletgazda. A törekvés mellé állt a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Művészeti Akadémia, szakmai partnerként pedig a Szentendrei Skanzen és a Hagyományok Háza. Szarvas József Kossuth-díjas színművész és pajtatulajdonos gondolataival élve a Pajta, mint tér „nemzetépítő vízióval is bír és tudomásul kell venni: napjainkban a régi az új.”
Horváth László: Azok a produkciók, melyek a pajtába valók, oda is fognak kerülni
Az előadóknak és a közönségnek is sokkal nagyobb élmény egy zenét akusztikus térben meghallgatni, mert a dinamika sokkal erősebben kijön, mintha mindent átvezérelnénk az elektronikán – válaszolta a Mandiner kérdésére Horváth László, miután arról faggattuk, milyen pluszt adhat egy ilyen esemény. Hozzátette, a zenészek azzal is tisztában vannak, ha jól sikerülnek a koncertek, és együtt tudnak működni továbbra, akkor a naptárjuk évi 10-15 koncerttel is bővülhetnek. Kiemelte, mindenki irányába nyitottak, mert „azok a produkciók, melyek a pajtába valók, oda is fognak kerülni”. Arról is beszélt, hogy a pajták mögött álló emberek fantáziáján múlik, hogy a koncerteken kívül milyen egyéb kulturális, akár képzőművészeti eseményt szerveznek a helyszínekre. Az ő iránymutatásuk számunkra szent, igyekszünk megadni minden segítséget, legyen az valamilyen támogatás, marketing, sajtókapcsolat – tette hozzá a Fonó ügyvezetője.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy többek között az őriszentpéteri Pajtaszínházat, a viszáki Kultúrpajtát, valamint az Alföldön működő Pusztaszínházat megismerve fogalmazódott meg az a cél, hogy össze kéne hangolni az itt található értékeket. A célok ugyanis közösek, az adott közösségek megerősítése, a sok esetben műemlékké nyilvánított pajták karbantartása és fejlesztése, valamint tevékenységük, programkínálatuk szélesítése. A megvalósult beruházások elsősorban önerőből valósultak meg, a jövőben remélhetőleg sikerül forrásokat szerezni a további fejlesztésekhez. A PajtaKult projekt szeptember 1-jén indult. A stáb az elmúlt két hónapban bejárta egyebek mellett a kiscsőszi, Kovács Norbert Cimbi által teremtett pajtát, a lovasi Márffy Házat, a turai pajtát, Veresegyházon Katlan Tóni malmát, valamint Ravazd és a Káli-medence egyes pajtáit is. A projektben résztvevők novemberben és decemberben összesen mintegy húsz eseményt terveznek.
Az érdeklődők többek között szombaton a Fonó Budai Zeneházban Parno Graszt-koncerten, november 13-14. között a Szentendrei Skanzenben Szent Márton Újborfesztiválon és Libatoron, decemberben az Őrségi adventi és jazz-sorozaton vehetnek részt. A tájékoztatón kiemelték: PajtaKult csapata a pandémia nehézségei ellenére november és december hónapban összesen másfél tucat eseményt tervez. Az alkotók fontosnak tartják, hogy a mai kornak megfelelő kommunikációs formában juttassák el összeállításaikat, filmjeiket, beszélgetéseiket az érdeklődőkhöz, ezzel is szélesítve a Pajta-életérzést, ha úgy tetszik, a kultúra-közvetítés formáját.
Nyitókép: PajtaKult/Viszáki Pajtaszínház