Egy csepp középkor amelyet még nem szárított fel a modern világ: Ják

Éppen ezért igen nagy tisztelet kell övezze azokat az épületeket amelyek a fent említett körülmények között is több mint 800 éve állnak. A magyarországi román stílusú építészet egyik legszebb alkotása az egykori jáki bencés apátság Szent György-bazilikája.

Viharos magyar történelem

A jáki templom alapítása a Ják nemzetség nevéhez fűződik, amely nemzetségről a község is nevét kapta. Legújabb kutatások szerint a Ják nemzetség a Csákokkal állt rokonságban, tehát a Ják nemzetség leszármazottai annak a Csák Máténak is rokonai lehettek, aki Károly Róbert uralkodása idején a Felvidék jelentős részét birtokolta, és akit a kiskirályok közül a legerősebbként szoktak emlegetni. A templom alapítója az oklevelek tanúbizonysága szerint Jáki Nagy Márton lehetett, aki az 1220-as években kezdte el építtetni birtokai közepén a hatalmát is remekül reprezentáló monumentális jáki bazilikát. Hatalma a környező területek falvaira is mind kiterjedt.

Ezt a feltevést erősíti egy 1325-ben kelt királyi oklevél, melyben Károly Róbert király a vasvári káptalantól kéri, hogy állapítsa meg, kit illet a jáki monostor patrónusi joga. Ebben az alapítót már a „Nagy” jelzővel (Comes Marthinus Magnus) illeti és külön is megemlíti, hogy ő a Szent György-monostor (monasterium Sancti Georgii Jaak) építtetője. 

Az építkezések minden bizonnyal több szakaszban folytak le, és átépítések is voltak. Erre utaló nyom az, hogy a mellékhajó oldalán levő oszlopkötegek egyszerűen nincsenek egyvonalban a főhajó pillérkötegeivel, illetve az is látható, hogy kívül több oszlopköteg van mint a templom belsejében.

Az építés első szakaszának tekintjük az eredeti tervek szerint elkészült alapokat. Az első tervek szerinti építkezéseket ismeretlen okból megszakították, és a második szakaszban folytatott építkezési tervek már különböztek az eredetitől, ezzel magyarázhatók az előbb említett egyenetlenségek. A második szakaszban készültek el a templom körítő falai, a tornyok és a nyugati homlokzat is, azonban az építkezés ismét megszakadt (ennek okaként sokan az építtető halálát szokták megjelölni). A tatárjárás ugyan Magyarország nyugati részét is érintette, de valószínűsíthető, hogy ezt a templomot nem, hiszen a harmadik szakaszban nyugodtan folytatódhattak az építkezések, arról nem is beszélve, hogy

A harmadik szakasz során az építkezés befejezése után 1256-ban felszentelhették a templomot.

Ezek után a templom többször is gazdát cserélt, de leghíresebb birtoklója Bakócz Tamás volt. Az 1532-es török hadjáratot Jáknak nem sikerült úgy átvészelnie, mint Kőszegnek, a törökök felgyújtották. Ezután

1660 és 1666 között egy átépítésre került sor, illetve a XVIII. században a templom tornyai hagymasisakot kaptak ahogy az a barokk stílusban dívott, ezeket azonban később villámcsapás semmisítette meg. A templom utolsó nagy átépítésére Schulek Frigyes tervei szerint került sor, és ezzel kapta meg a ma is látható külsejét. A rossz állapotban levő szobrokat lecserélték, és a régi szobrokat még most is a Szépművészeti Múzeumban őrzik. A templom jelenleg is felújítás alatt áll, így a templombelsőt nem lehet látogatni, azonban a dombtetőn álló ősi építmény megtekintése kívülről is több mint ajánlott.

A tiszta román stílus

A magyarországi középkori templomok között a jáki bencés apátság bazilikáját szokták a román stílus leghűségesebb reprezentációjának tekinteni. A középkori építészek, kőművesek egymás munkáiból is tanultak, illetve az sem volt ritka, hogy nyugatról érkezett mesteremberekkel készíttették el a templomok terveit. Talán ezzel is magyarázható, hogy sok templomnak igen hasonló a felépítése. Többek között hazánk három legfontosabb román épülete, azaz a zsámbéki Keresztelő Szent János premontrei bazilika, a lébényi Szent Jakab-bazilika és a jáki Szent György-bazilika is sok hasonlóságot mutat.

A jáki templom

nyugati irányba néző Westwerk (monumentális, erődítményszerű előépítmény), amely a templom két tornyát is magában foglalja. A formák letisztultak, tömbszerűek, nem jellemző a fiatornyok, kőcsipkék használata (a gótikával ellentétben). A Westwerk része a díszes bélletes kapuzat is, amelyet  fűrészfogmintával és flamand fonással díszített bélletei, illetve díszes oszlopfejei emelnek ki az egyébként sima kőfalakból. A kapu lunettáján Jézus mandorlában ülő angyaloktól övezett alakja látható. A csúcsos oromfal (vimperga) legfelső szobra ugyancsak Krisztust ábrázolja, két oldalán hat-hat apostol szobrával. A kapuelőépítmény fülkéiben pedig Szűz Mária és Sásmson szobrai láthatók. Két monumentális tornya párkányokkal, ikerablakokkal, illetve egy rosetta ablakkal tagolták, csúcsukon gúla alakú sisaktornyok kaptak helyet.

A templom alapvetően, bazilikális elrendezésű, azaz három hajót foglal magába amelyek egyenként egy-egy apszisban végződnek amelyeken ablakok és vakárkádok kapnak helyet. Félköríves ablakainak keretei ugyancsak flamand fonással vannak díszítve.

Belsejét a pilléreken levő féloszlopok sokasága, és a hajók mennyezetét alkotó keresztboltozatok teszik szebbé. A templom mellett álló centrális épület a keresztelőkápolna azaz baptisztérium épülete.