Magyarország megerősítené a nemzeti kisebbségek jogi védelmét az EU-ban

Az európai nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak javításáról szóló, úgynevezett Strasbourgi Nyilatkozatot az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának leköszönő soros elnökeként a külgazdasági és külügyminiszter ismertette az elnökség október 19-i strasbourgi konferenciáján.

A Szijjártó Péter által szignált dokumentum három fontos javaslatot tesz Európa vezető emberi jogi szervezete számára: a testület kormányközi szakértői bizottsága

hozzon létre egy nyilvános online platformot, ahova a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket ért diszkriminációs esetekkel kapcsolatos panaszok feltölthetők; illetve hozzon létre egy munkacsoportot, amelynek feladata az lesz, hogy elkészít egy ajánlást a nemzeti kisebbséghez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről.

Szijjártó Péter magyar és Heiko Maas német külügyminiszter a hamburgi városházán május 21-én – Magyarország akkor vette át az Európa Tanács soros elnöki tisztségét Németországtól

Öt alapelv

A magyar kormány által javasolt, a Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott által kidolgozott öt alapelv a következő:

– „A nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy”. A nemzeti kisebbségek ügyeinek szabályozása nemzeti hatáskörben van, így minden állam saját maga dönt arról, milyen jogokat biztosít, és milyeneket nem a területén élő nemzetiségek számára. Az első alapelv arra utal, hogy

– „A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog biztosítása”. Európa sokszínűsége csak úgy tartható fenn, ha a nemzeti kisebbségek meg tudják őrizni saját identitásukat.

– „Az identitás biztosításához szükséges az egyéni és kollektív jogok gyakorlását is biztosítani”.

– ezeket Szlovákia, Románia és Ukrajna nem fogadja el.

– „A nemzeti identitás és az állampolgárság nem szükségszerűen azonos”. Ez a más államok területéhez csatolt országrészek lakói (például a határon túli magyarok) számára evidens valóság, de az évszázadok, vagyis nemzedékek óta egy területen élő, de különböző nemzetiségekhez tartozó lakosok számára is világos tény.

– „A többségi államok foglalják alaptörvényükbe, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők”. Az ötödik alapelv elismerné, hogy egy adott országban nemcsak a többségi nemzet, de egy ott élő másik nemzeti közösség is kultúrát, értékeket teremtett azon a területen.

Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos

Az Európa Tanács döntési mechanizmusa

A Strasbourgi Nyilatkozatban megfogalmazott magyar ajánlások most az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé kerülnek, a testület ezeket megtárgyalja, vitára bocsátja, majd ezt követően jó esetben megbízza a kormányközi szakértői bizottságot a javasolt intézkedések végrehajtásával.

Ha ez megtörténik, akkor fontos garanciákkal, eszközökkel bővül az Európa Tanács arzenálja a kisebbségi jogok védelmében.

hiszen a testület ajánlásait ugyan figyelembe kell vennie a tagállamoknak, végrehajtásuk azonban nem kötelező.

Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a magyar elnökség által kijelölt egyéves határidőn belül az ET testületei nem lépnek, a magyar ajánlásokat nem építik be – ebben az esetben Magyarországnak kevés eszköze marad az érdekérvényesítésre: a határidő be nem tartása semmilyen szankciót nem von maga után – magyarázta lapunknak Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos.

Az igazi problémát az jelenti, hogy ahogy az ajánlások mellőzése, úgy a nemzetközi egyezményekben, az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezményben és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájában vállalt

Ha lenne egy egységes, közös, kötelező érvényű kisebbségvédelmi rendszer az Európai Unióban, akkor minden tagállam elszámoltatható, a közös normák betartására kényszeríthető lenne. Az uniós keretszabályok hiányában így jelenleg egy módja van annak, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartását egy tagállamon bevasalják: kétoldalú alapszerződésekbe foglalják a kötelezettségeket, ugyanis onnantól kezdve ezek kötelezően végrehajtandóak.

A brüsszeli testület szerint ugyanis a kisebbségvédelemnek már megvannak az intézményei, nincs szükség újabb szabályozásra. Az őshonos nemzetiségek védelméről szóló Minority SafePack ügyét is e logika alapján kaszálta el a Bizottság – hívta fel a figyelmünket a miniszteri biztos.

Sztáray Péter, a KKM biztonságpolitikáért felelős államtitkára beszél az Európa Tanács magyar elnöksége által szervezett konferencián szeptember 7-én Budapesten

A magyar ET-elnökség előzetes céljai

Közös normarendszer alkotására még egy európai szervezetnek van lehetősége: ez az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia európai érvényesülését vizsgáló Európa Tanács. Magyarország május 21-től vette át fél évre a strasbourgi szervezet elnöki tisztét, ez a fél év pedig nagy lehetőség volt valamilyen hatást gyakorolni a szabályozás mikéntjére.

„Magyarország célja az elnökséggel az volt, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét újra a politika fősodrába visszahozza, és ez teljesült is” – szögezte le Kalmár Ferenc. A miniszteri biztos elmondta: magyar elnökség négy konferenciát rendezett, amelyeken szakemberek, politikusok bevonásával bemutatta a nemzeti kisebbségvédelem eddigi eredményeit, összegezte a jelenlegi kihívásokat, illetve megoldási javaslatokat is letett az asztalra.

A másik nagy magyar cél is megvan, hiszen az elnökség

és reménység szerint ezzel később az uniós jogba, majd a tagállami szabályozásokba is utat találhatnak.

Sok múlhat azon, hogy a november végétől munkáját megkezdő olasz elnökség a megkezdett folyamatot hogyan viszi tovább. Bár a 840 millió európai polgárból minden hetedik nemzeti kisebbséghez tartozik, és minden európai országban él valamilyen nemzeti kisebbség,

Emiatt, vagyis a jelenlegi politikai légkör miatt a közeljövőben Európában a kisebbségi jogvédelem terén nagy áttörés nem várható, a jelenlegi eszközök hatékonyabb használatával lehet eredményeket elérni – vagyis a „soft law” jogi intézményeibe lehet becsempészni olyan alapelveket, amelyek a konkrétabb szabályozás irányába viszik el a kisebbségvédelem ügyét – vonta le a konklúziót lapunk kérésére a miniszteri biztos.

Nyitókép: Áder János köztársasági elnök és Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára a magyar kormány által az ET-nek ajándékozott műalkotás, az Európa fényei című kárpit átadásán Strasbourgban szeptember 29-én

fotó: Földházi Árpád, MTI