Magyarország még fontos szerepet játszhat a közel-keleti békében – amerikai szakértő a Mandinernek

Robert Greenway az Abraham Accords Peace Institute (Ábrahám Egyezmények Intézet a Békéért) ügyvezető igazgatója. Az Ábrahám Egyezményeket 2020-ban kötötték, először az Egyesült Arab Emírségek normalizálta viszonyát Izraellel, majd Bahrein és Marokkó is. Greenway most Budapestre látogatott, mi pedig az egyezmények jövőjéről és Magyarország szerepéről beszélgettünk vele.

*

Ha össze kéne foglalnia az Ábrahám Egyezmények sikerének lényegét, hogyan tenné meg?

Több szempontból lehet ezt vizsgálni. Először is, ez az első békeszerződés Izrael és szomszédai között 25 éve, tehát egy nemzedék óta. Sikerült kifarolni a zsákutcából, amit a palesztin kérdés jelentett. Sokáig azt hitték, hogy nem lehet haladást elérni Izrael és arab szomszédai között, amíg nem történik előrelépés palesztin ügyben. Igaz volt ez annak dacára, hogy az Egyesült Államok segítségével Izrael 1979-ben békét kötött Egyiptommal és 1994-ben Jordániával. Tehát most azt sikerült felismerni, hogy haladást lehetett elérni a palesztin ügytől függetlenül, és közben elő lehet segíteni a palesztinokkal való konfliktus feloldását.

És ebben egyetértenek. 

Mik a további szempontok?

A harmadik dolog, ami talán a legérdekesebb Magyarország és Európa számára, hogy az egyezmények felismerték: az együttműködés a kulcs a gazdasági fejlődésre, a globális járványból való kilábalásra, melyhez innovációra van szükség. Ebben pedig Izraelnek nagy tehetsége van és tud hozzájárulásokat tenni. Tehát biztonsági, diplomáciai és gazdasági okokból is erős késztetés van ezen országok számára, hogy teljes diplomáciai és gazdasági normalizációt vigyenek végbe Izraellel. 

Szerintem most az a fontos – és mi is azért vagyunk itt –, hogy kiterjedjen ez a barátság és felismerjék, hogy nem csak Izraelt, hanem az egész régiót képviselik az Ábrahám Egyezmények. Tehát most már Magyarország nem csak Izraelt érheti el gazdasági szempontból, hanem a többi országot is, és ez nagyon fontos. 

Végül észre kell venni, hogy Izrael és az egyezményt aláíró országok az ázsiai és európai piacok között fekszenek. Ez egy fontos stratégiai pozíció. Korábban már voltak útjai az energiahordozók, áruk és kereskedelem forgalmának. Most már teljesen új utak vannak, melyek elősegítik a piacok közti áramlást. Az egyik oka az ittlétünknek, hogy ezt segítsünk bővíteni, és hogy az Ábrahám Egyezmények európai szövetségeseinek, köztük Magyarországnak ez az előnyére váljék.

Említette, hogy korábban úgy gondolták, Izrael csak a palesztinokkal való békekötés után békülhet ki az arab világgal. Miért hitték ezt?

Ez az ötlet elég régi és elterjedt a tudományos, politikai és a think tank-világban is. Szerintem részben onnan fakadt, hogy a palesztin ügy volt a vita központi eleme, és persze ebben van némi igazság. De szerintem akik így látták, csapdába kerültek, és nem látták, hogy máshol is lehet haladást elérni. Donald Trump elnök egyik első útja Rijádba vezetett 2017 májusában, majd utána rögtön Izraelbe ment, és ezek fontos utak voltak. Onnantól fogva azon dolgoztunk, hogy beteljesítsük tervét, mely arról szólt, hogy az Egyesült Államok szövetségesei diplomáciailag, gazdaságilag és biztonság szempontjából együttműködjenek. És onnantól fogva tudtuk, mi a közös ügyünk, mi jelent ránk közösen veszélyt. Persze, ha beszéltünk az Öböl-menti arab államokkal, akkor elmondták, hogy a palesztin ügy lényeges és meg kell oldani. De nem ez volt az egyetlen út, hanem voltak más utak is az Izraellel való kapcsolat felvételére, és ez hozhatja majd el a palesztin konfliktus megoldását is.

Feltűnt, hogy a mostani amerikai kormány mintha nem bővítené túl lelkesen az Ábrahám Egyezményeket. Joe Bident érdekli egyáltalán ez a kérdés?

Kollégáinkkal egyeztettünk a kormány átadásakor, ahogyan az szokás is, és beszéltünk arról, hogyan állnak majd az egyezményekhez. Minket főleg az érdekelt, hogy fenntartsák és bővítsék azokat. Elkezdtük a folyamatot, de persze rengeteg munka van még vele. Sok esetben a Trump-kormány utolsó hónapjaiban jött el az eredménye az elmúlt évek kemény munkájának. Minden jel arra mutatott, hogy az új kormány majd támogatja az egyezményeket, még ha esetleg máshogy is hívják majd azokat Trump öröksége és azon tény miatt, hogy ő hozta létre azokat. Most „normalizációs egyezményeknek” nevezik őket. Mi az intézetnél nem pártpolitikai szempontokat veszünk figyelembe, széleskörű támogatást keresünk politikailag és személyesen is. Szeptemberben megünnepeltük az egyezmények egyéves évfordulóját, ahol jelen volt az amerikai külügyminisztérium egy vezető tisztviselője. Ez egy nagyon fontos jel. Továbbá Antony Blinken külügyminiszter tartott egy online beszélgetést az aláíró felekkel, és persze itt vannak a friss amerikai-izraeli-emirátusi egyeztetések Washingtonban, ez optimizmusra ad okot. Szerintem látják, hogy micsoda hatalmas lépés, hogy szövetségeseink és partnereink összeálltak a régióban. Szerintem az egyezmények fenntartása és bővítése felé haladnak. Mi pedig örömmel segítjük őket, ahogyan csak tudjuk. 

A sajtóban lehetett olvasni, hogy voltak más országok is, melyek aláírták volna az egyezményeket, de a Trump-kormány kifutott az időből. Mit lehet erről tudni?

Egyes partnereink valószínűleg nem örülnének annak, ha nyilvánosan megneveznénk őket, mint az Egyesült Államokkal vagy Izraellel tárgyaló felek. Vannak azok, akiknek a fő szempontja a biztonságpolitika, és ez érthető. A másik szempont gazdasági. Mind a kettő lényeges. És persze vannak, akik azért hozták meg a döntést, mert felismerték a hatalmas gazdasági hasznot az Izraellel való kapcsolatban. Aztán ott vannak azok az országok, melyek a régión kívül vannak, és mi ezekre azért tekintünk – és úgy hiszem, az új izraeli kormány is azért tekint rájuk – mert bár eddig is volt kapcsolatuk Izraellel, de még nagyobb szerepet játszhatnak. Mindenkinek érdeke, hogy bővüljenek az egyezmények.

Hogyan kerül Magyarország a képbe, miért látogattak ide?

Így hát logikus számunkra, hogy egyeztessünk arról, Magyarország hogyan tudja segíteni Izraelt az egyezmények bővítésében. Gazdasági szempontból pedig remek kapcsolatok vannak Magyarország és Izrael, illetve Közép-Európa és Izrael között, de még mindig sok lehetőség van, amit ki lehet aknázni. Izrael pedig most már gazdaságilag és logisztikailag is szövetségre lépett több országgal a régióban. Energia és kereskedelem szempontjából nagyon sok a lehetőség.

Tehát most arról akarunk beszélgetni itt kollégáimmal, hogy mik Magyarország céljai ebben. Mik a V4 céljai ebben? Mit tehetünk azért, hogy bővüljenek a gazdasági és kulturális kapcsolatok Közép-Európa, konkrétan Magyarország, Izrael és más nemzetek között? Ez az első látogatás, a párbeszéd kezdete, nem pedig a vége. Véleményem szerint rengeteg lehetőség van, melyekről beszélni szeretnénk Magyarországon és a V4-ekben. 

Fotó: Mátrai Dávid