Konzervatív válaszokat kell adni a klímaváltozásra – Benjamin Backer a Mandinernek

Benjamin Backer (1997) amerikai konzervatív környezetvédő aktivista. A seattle-i Washingtoni Egyetemen szerzett tavaly közgazdasági diplomát. Ifjú republikánus aktivistaként kampányolt Mitt Romney-nak, az egyetemi tanulmányai mellett pedig környezetvédelmi projektekbe kezdett. Az amerikai Republikánus Párt tagja, legfőképpen pedig alapítója és elnöke az American Conservation Coalition nevű jobboldali zöld mozgalomnak.

Backer a budapesti Brain Baron adott elő a napokban – ennek kapcsán ültünk le vele egy beszélgetésre.

***

Ön számára mik a megkérdőjelezhetetlen bizonyítékai annak, hogy az emberiség egy klímakatasztrófa kapujában áll?

A klímaváltozás hatásainak több forgatókönyve lehet, de a legegyszerűbb bizonyíték az, hogy az emberi történelem során soha nem volt ilyen magas a szén-dioxid-kibocsátás, mint a mi korunkban. Ez növekszik, és ezzel együtt az átlaghőmérséklet is. Azt is tudjuk, hogy a radikális időjárás-változás veszélyes folyamat. Hurrikánok, tornádók pusztításait látjuk, és feltesszük magunknak a kérdést: ezek a jelenségek még a normális időjárási keretek között mozognak, vagy ez már egy abnormális, klímaváltozással kapcsolatos folyamat? Az éghajlat természetes és nem természetes módon is változhat, azt azonban

A klímaváltozás lassú, de stabil folyamat, egy fokozatosan rosszabbodó helyzet, de a hatásai megfékezhetőek.

Mik egyébként a már most ható legveszélyesebb következményei ennek az időjárásbeli változásnak?

Ami engem a leginkább aggaszt, az az éghajlatváltozás generálta népvándorlás. Azokról a területekről, ahol a hőség miatt már kellemetlen az élet,

Ez elodázhatatlan konfliktusokat, kulturális feszültségeket szül. A klímaváltozás azokon a területeken tud radikális változásokat kiváltani, ahol az életkörülmények még épp elviselhetőek, de egy kis éghajlati módosulás már elvándorlásra késztethet sokakat. Ez a népmozgás már zajlik, látjuk az Egyesült Államok és Európa határainál. Emellett természetesen vannak más hatások is: a közeljövőben több tornádó, hurrikán, esőzés várható, ehhez hozzá kell szoknunk.

Benji Backer, az American Conservation Coalition elnöke

Biztos ön is olvasta a legutóbbi ENSZ-jelentést az éghajlatváltozásról. Elég pesszimista távlatokat vázolt fel. A világszervezet szakértői szerint a klímakatasztrófa gyors és valós kormányzati lépésekkel kerülhető el. Mennyire kell gyorsan cselekedni?

Nagyon gyorsan kell cselekedni. És nagyon okos, bölcs módon kell lépnünk. Szerintem ha van egy erős vízió a szebb jövőt illetően, akkor komplex problémák is megoldhatóak. A klímaváltozás a legösszetettebb globális probléma, amely az emberiség előtt áll. Hiszen ezen a téren minden országnak tennie kell valamit, itt nem elég az, hogy néhány állam előáll egy saját megoldással. Ez nem olyan probléma, mint például a fegyverviselés ügye nálunk, Amerikában – hiszen azt egy gyors kormányzati döntéssel, egy törvény meghozatalával kezelni lehetne. A globális felmelegedést nem.

A probléma tehát bonyolult, és a megoldás is az. Rövid távon a technológiára kell koncentrálni: olyan új technológiára kell átállni, amely nem szennyez, mégis megéri használni. Ez már egy létező, fejlődő szektor – aki itt úttörő szerepet vállal, óriási befektetési lehetőséggel számolhat. Azért vagyok egyébként optimista, mert ez egy olyan fenyegetés, amelyet muszáj lereagálni, tehát itt mindenképp lesznek lépések.

Az egykor nagy sokkhatást kiváltó Katrina, most az Ida és a többi pusztító vihar, illetve az általuk okozott elképesztő károk hatással vannak a washingtoni döntéshozatalra, nő a politikusi nyitottság az új szabályozás támogatására?

Az Egyesült Államok egy rendkívül sokszínű, rengeteg érdekcsoport által vezérelt ország. A Kongresszusban egy kaliforniai képviselőt egy floridai hurrikán pusztításai kevéssé érdekelnek, a saját választókörzetének ügyeit próbálja képviselni a törvényhozásban. Amerikában ez a nagy probléma, nagyon nehéz országos, szövetségi szinten döntéseket hozni, mert nagyon sok lokális érdek van. Én Washington államban élek, sok erdőtűz pusztít itt, de New Yorkban ez nem sok embert érdekel. Ezért úgy vélem, akkor lehet a törvényhozás szintjén változás, ha a fiatalok az ország minden régiójában fellépnek,

A klímaváltozás kritikusai között vannak, akik azt mondják: az ijesztgetés, a félelemkeltés mögött igazából egy rejtett szándék húzódik, mégpedig az, hogy a hatékony globális fellépés örve alatt egy világkormányzat jöhessen létre, egy új globális világrend. Mi erről a véleménye?

Nem tudom, hogy ez egy tudatos folyamat, vagy egyszerűen csak efelé mozdulnak el a dolgok, de ettől valóban reálisan lehet tartani. Az Egyesült Államok jelenleg csökkenti a károsanyag-kibocsátását, mégis sok amerikai vádolja a washingtoni kormányzatot, hogy nem cselekszik. Kína viszont egyáltalán nem szorítható a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények betartására, pedig Kína a világ egyik nagy szennyezője – nemcsak a légszennyezésről beszélek, de a víz-, a műanyag-, a vadvilág szennyezéséről is –, nélküle pedig nincs megoldás. A nyugati világ már elkezdte a lépéseket, de ez önmagában nem sokat ér, ha Kína és India nem bírható rá, hogy szintén elkezdje.

Milyen nemzetközi szervezet és miként lehet képes Kína és India rábírására?

Szerintem a lég- és vízszennyezésnek komoly szankcionális következményeinek kellene lenniük. Gazdasági szankciók is akár. Olyan gazdasági környezetet kell kiépíteni, amelyben érezhetően csökken a Kínával való együttműködés tere, ha az nem működik együtt a környezetszennyezés elleni fellépésben.

A másik szempont: ha az új, zöld technológia olcsóbb lenne, akkor Kína is váltana.

Kicsit a levegőben hagytuk az előző felvetésemet, miszerint a globális kihívásokra adott globális megoldások egy globális vezetés, akarat megerősödését hozhatják. A Világgazdasági Fórum (WEF) honlapján gyakran olvasható a Negyedik Ipari Forradalom kifejezés, amelyet így jellemeznek: „ez egy folyamat, amelyben a technológiák olyan fúziója megy végbe, hogy elmosódnak a fizikai, a digitális és a biológia szférák közötti éles vonalak”. Ez furcsa jövőt vetít előre, nem?

Nagyon ijesztőnek találom, ahogy

Minden államnak megvan a saját kultúrája, a saját gazdasága, van saját régiója és saját szomszédsága. Ha egy nemzetközi szervezet előrukkol egy saját, nem reális, utópisztikus jövőképpel, az ijesztően hat. Ha ezek a szervezetek esetleg olyan hatalmat akarnak, amelyeket az adott országok polgárai nem tudnak ellenőrizni, és olyan területi hatállyal, amely területekről nincs is ismeretük, az rengeteg ember számára óriási kárt okozhat. Egy globális, utópikus megoldási rendben minden államot, Kínát és Magyarországot egy kalap alá vennének – ebből igazságos helyzet nem jöhet ki.

A globalizáció jó, ha ugyanazt a tévésorozatot tudja nézni valaki Amerikában és Indiában, de sokkal aggasztóbbak a negatív jelenségek, mint például az, hogy egy globálisan egybekötött világban egy vírus terjedése akadálytalanná válik, világjárvány alakul ki hetek alatt. Ez esetben egy központi, gyors döntési fórum hatékonyabb tud lenni, mint a sok nemzeti kormány széttagolt mechanizmusa.

A koronavírus-járvány egyrészt megmutatta, hogy mi közvetlenül hatással vagyunk egymásra, bárhol is élünk a világban. Ugyanakkor azt is megmutatta, hogy ilyen helyzetben nem lehet várni egy globális útmutatásra, függetlenségre van szükség, hogy az adott országok kormányai a saját állampolgáraik védelmében a lehető leggyorsabb döntéseket meg tudják hozni.

Hallom, Magyarország saját vakcinagyárat készül építeni, ez nagyon nagy dolog. Ilyet egy globalizált világban már nem lehet megtenni.

Benji Backer előadóként járt Budapesten a Brain Bar jövőfesztiválon

A klímaváltozás elleni küzdelem a politikában baloldali jelentéssel bír. Milyen érvei vannak amellett, hogy ennek a témának nagyon is ott a helye a konzervatív programban is?

Először is, a konzervatív értékek nagyon megfeleltethetőek ezzel. A kultúra és a helyi közösség fontosságában való hit, a kutatás-fejlesztés stabilitása, az új technológiák kifejlesztésének támogatása, a piacelvűség mind konzervatív értékek, amelyek jól összeilleszthetőek a klímaváltozás elleni harccal. Ha a konzervatívok nem csatlakoznak a tárgyalóasztalhoz, akkor nem szólnak bele az erre adott válasz kialakításába. Tehát vagy kimaradunk a döntéshozatalból, de akkor el kell szenvednünk mások döntéseinek ránk is hatással lévő következményeit, vagy részt veszünk a döntéshozatalban a saját agendánkkal. Én szeretem ezt a Földet, értem, hogy tennünk kell érte, ezért

Önök elindítottak egy konzervatív környezetvédő mozgalmat, American Conservation Coalition a neve. A Republikánus Pártban a barátai, kollégái meglepődtek, amikor ezzel előállt, vagy ennek fontosságát már mindenki belátja?

Újszerűen hatott számukra, de támogatóak voltak. Hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy a környezetvédelmi ügyekkel foglalkozni kell, csak a mikéntje nem világos még sokaknak. Amerikában rengeteg baloldali környezetvédő csoport, mozgalom létezik,

amely az adott politikához szakmai háttértámogatást tudna adni. Emiatt hoztuk létre ezt a mozgalmat. Szükség van arra, hogy a Republikánus Párt is letegye a saját programját ebben a témában. Sok politikai vagy törvényhozási ügyben szakmai tanácsokat adunk a pártbeli képviselőknek, illetve kapcsolatban vagyunk cégekkel is, amelyek a kormányzati vízfej helyett inkább hozzánk fordulnak tanácsért.

Milyen konkrét ügyekért lobbiztak, lobbiznak az amerikai Kongresszusban?

Az elmúlt egy évben

Az első a nemzeti parkokról szóló törvény (Great American Outdoors Act) volt, amely megteremtette a nemzeti parkok, természetvédelmi területek stabil finanszírozási hátterét, a második az energetikai törvény (Energy Act), amely óriási összegeket pumpál a nukleáris energia, a földgáz és a napenergia szektoraiba, a harmadik pedig az új klímaügyi törvény (Growing Climate Solutions Act), amely támogatást nyújt azon gazdálkodóknak, akik csökkentik a gépeik, telepeik károsanyag-kibocsátását. Ezek voltak a sikereink, hiszen ezekben az ügyekben mind a republikánus, mind a demokratapárti képviselők többségét meg lehetett nyerni.

fotó: Mátrai Dávid