A Magyarországon ritkaságnak számító rendezvényen egyebek közt egy „Nők a magyar képregényművészetben” című előadás is helyet kapott.
A PesText Fesztivál keretében szeptember 24-én (vagyis ma) délután megvalósuló „Képregény-péntek" első szekciójában tengerentúlra és Nyugat-Európába szakadt magyar képregényalkotókkal ismerkedhetünk meg – például László Márk grafikussal, a Hollywoodot is megjárt Hellboy-széria egyik rajzolójával –, de szó lesz a képregénykiadás hazai és külföldi gyakorlata(i) közti különbségekről és hasonlóságokról is.
Frank Zita, a Vad Virágok Könyvműhely főszerkesztője a Mandiner kérdésére elmondta: a rendezvény helyszíne önmagában is örömet jelent számára, hiszen
Hozzátette: létezik ugyan egy szűk, leginkább a magyar képregénykiadók és a Magyar Képregény Szövetség (MKSZ) környékén szerveződő társaság, melynek tagjai hosszú évek óta, stabilan és magas színvonalon művelik a képregénykritikát, illetve számos újságíró is nyitott a témára – sokszor érezhető azonban, hogy az elméleti alapok hiánya miatt nehézkes a képregényekről szóló diskurzus.
A képregény mint forma egyetemi képzésbe való beemelése mostanra nálunk is megtörtént (például az ELTE-n, a PTE-n, illetve a MOME-n jó ideje elérhető egy-egy képregényelméleti kurzus), vagyis a médiummal szembeni idegenkedés jelentősen csökkent az utóbbi időkben, de azért bőven volna még hová fejlődnünk ezen a téren is, különösen Nyugat-Európa nagy egyetemeihez képest – mondta Frank Zita.
16:00–17:00 Magyar képregényrajzolók Amerikában és Nyugat-Európában Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Németh Gyula (Criminal Macabre, Possessed), László Márk (Hellboy, Jim Henderson’s The Storyteller) és Farkas Lajos (Megváltás, Le Dernier dragon)
17:00–18:00 Képregénykiadás nálunk és más nemzeteknél Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Bayer Antal (fordító, szerkesztő, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége első elnöke, a Nero Blanco Comix Kiadó vezetője), Lakatos István (író, illusztrátor, a Nimue Kiadó vezetője), Mészáros János (képregénykiadó, szövegíró, Képes Krónikák)
18:00–19:00 Nők a magyar képregényművészetben (Beszélgetés Kleinheincz Csillával (szerkesztő, fordító), Szép Eszterrel (képregénykutató, kritikus, tanár) és Tondora Judittal (képregényalkotó)
***
(A Szépirodalmi Figyelő és a SZIFonline képregény rovatának szerkesztőjével, Demus Zsófiával készült interjúnkat IDE kattintva olvashatja el.)
Nyitókép: Szívesség a fösvénynek (részlet); magyarul a Hellboy, Rövid történetek 4. – Makoma című kötetben jelent meg, eredeti megjelenés: Hellboy Winter Special, 2019; © Darke Horse Comics, LLC; Mike Mignola; László Márk)
A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
Toto meg a Marvelnél ugatja az egereket, miközben Óz bármit bekamuzik, hogy megtartsa hatalmát, és bár a macskákat is szeretjük, Alita hazai megjelenése a nagyobb durranás.
Sőt, nemcsak, hogy egy amerikai ikon partnere, de még a magyar történelem jeles pillanatait is hajlamos belecsempészni a munkáiba.
A kilencedik művészet fogalmába sok minden belefér, keretei sok mindent elbírnak, így a felnőttesebb témákat és olyan tragédiákat is, amiken egy egészséges felnőtt is elborzad.
A hetvenes évek közepe óta ismert Frank Castle saját szemével látta, ahogy a Central Parkban megölték a családját, ezután pedig megfogadta, hogy bosszút áll az összes bűnözőn.
Mikor és mennyit olvasunk, de legfőképpen mit? Mennyit és miben változtak az olvasási szokások a Covid és a háború kirobbanása óta? Több kiadót is megkérdezve ennek próbáltunk utánajárni.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
