A Magyarországon ritkaságnak számító rendezvényen egyebek közt egy „Nők a magyar képregényművészetben” című előadás is helyet kapott.
A PesText Fesztivál keretében szeptember 24-én (vagyis ma) délután megvalósuló „Képregény-péntek" első szekciójában tengerentúlra és Nyugat-Európába szakadt magyar képregényalkotókkal ismerkedhetünk meg – például László Márk grafikussal, a Hollywoodot is megjárt Hellboy-széria egyik rajzolójával –, de szó lesz a képregénykiadás hazai és külföldi gyakorlata(i) közti különbségekről és hasonlóságokról is.
Frank Zita, a Vad Virágok Könyvműhely főszerkesztője a Mandiner kérdésére elmondta: a rendezvény helyszíne önmagában is örömet jelent számára, hiszen
Hozzátette: létezik ugyan egy szűk, leginkább a magyar képregénykiadók és a Magyar Képregény Szövetség (MKSZ) környékén szerveződő társaság, melynek tagjai hosszú évek óta, stabilan és magas színvonalon művelik a képregénykritikát, illetve számos újságíró is nyitott a témára – sokszor érezhető azonban, hogy az elméleti alapok hiánya miatt nehézkes a képregényekről szóló diskurzus.
A képregény mint forma egyetemi képzésbe való beemelése mostanra nálunk is megtörtént (például az ELTE-n, a PTE-n, illetve a MOME-n jó ideje elérhető egy-egy képregényelméleti kurzus), vagyis a médiummal szembeni idegenkedés jelentősen csökkent az utóbbi időkben, de azért bőven volna még hová fejlődnünk ezen a téren is, különösen Nyugat-Európa nagy egyetemeihez képest – mondta Frank Zita.
16:00–17:00 Magyar képregényrajzolók Amerikában és Nyugat-Európában Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Németh Gyula (Criminal Macabre, Possessed), László Márk (Hellboy, Jim Henderson’s The Storyteller) és Farkas Lajos (Megváltás, Le Dernier dragon)
17:00–18:00 Képregénykiadás nálunk és más nemzeteknél Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Bayer Antal (fordító, szerkesztő, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége első elnöke, a Nero Blanco Comix Kiadó vezetője), Lakatos István (író, illusztrátor, a Nimue Kiadó vezetője), Mészáros János (képregénykiadó, szövegíró, Képes Krónikák)
18:00–19:00 Nők a magyar képregényművészetben (Beszélgetés Kleinheincz Csillával (szerkesztő, fordító), Szép Eszterrel (képregénykutató, kritikus, tanár) és Tondora Judittal (képregényalkotó)
***
(A Szépirodalmi Figyelő és a SZIFonline képregény rovatának szerkesztőjével, Demus Zsófiával készült interjúnkat IDE kattintva olvashatja el.)
Nyitókép: Szívesség a fösvénynek (részlet); magyarul a Hellboy, Rövid történetek 4. – Makoma című kötetben jelent meg, eredeti megjelenés: Hellboy Winter Special, 2019; © Darke Horse Comics, LLC; Mike Mignola; László Márk)
Az elmúlt években bővül a piac: a szuperhős-dömpinget követően művészi vagy éppen szépirodalmat feldolgozó képregények és olyan sorozatok látnak napvilágot, amikre korábban esély sem volt.
Miért mennénk Amerikáig, ha újat és izgalmasat kívánunk felfedezni, mikor a csodás Európa és az ősi Itália megannyi titkot és meglepetést rejteget?
Így aztán a Géniuszt olvasva totál hülyének érzem magam.
A rajongók állítólag Reeves-t szeretnék látni az új Martin Scorsese-filmben, pedig a John Wickből és saját képregényéből kiindulva a színész inkább életet vesz el, mintsem ad.
Stephen King esetében legalábbis mindenképp, még ha nem is teljes mértékben. Ezúttal ráadásul nemcsak egy új Joe Hill-képregény jelent meg, de egyéb köteteivel is újrázhatunk.
Bár magyarul szólalnak meg, így bárki megérti mondandójukat, kizárólag nemi erőszakkal és agresszióval képesek maguknak figyelmet szerezni.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
