Európa a hanyatlás korszakába lépett, s ha nem védjük meg családjaink integritását, nem marad semmi, ami megakadályozná az állam bukását – hangzott el a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs csütörtök délutáni szekciójában. Tudósításunkban három neves külföldi előadó legfontosabb gondolatait idézzük.
„Alapvető ideológiai harc folyik Európában azok között, akik úgy gondolják, az egyén a társadalom alapsejtje és azok között, akik velük szemben a családot tekintik annak” – mondta a Budapesti Demográfiai Csúcs első napjának délutánján Marion Maréchal. A francia Társadalmi- Gazdasági- és Politikatudományok Intézetének főigazgatója előadásában rámutatott; a politika nyugaton azért nem foglalkozik a családdal, mert minden erejével a privát szférába száműzi azt. „Ezzel a megközelítéssel ellentétben Magyarországon viszont a családot tekintik a legfontosabb alapegységnek, így pedig a család kollektív politikai alannyá válik a társadalomban és a politikai gondolkodás homlokterébe kerül” – értékelte a tágabb értelemben régiónkra is jellemző helyzetet.
A francia közéletben is megmerítkező Maréchal közgazdasági megfontolásokat is hallgatósága figyelmébe ajánlott. Ennek keretében a család szolgáltató voltát elemezte, valamint arra mutatott rá, hogy a házasság stabilitási tényező, ami megteremti ennek a funkciónak a lehetőségét. A család ezen felül átalakítja a személyt egyszerű fogyasztóból termelővé, valós cselekvővé. Mint mondta, az állam egyedül nem képes ennek a folyamatnak az oktatási oldalát ellátni. „Családban tudjuk a leginkább megtanulni az együttélést, a generációk közötti kapcsolatot és segítségnyújtást, a szolidaritást. Utópikus azt gondolni, hogy válsághelyzetek idején a pszichés és érzelmi támaszt az állam képes biztosítani: a maximális mértékű támogatást a család adja. Éppen ezért
a családok támogatása teljes egészében megtérülő befektetés a társadalom számára”
– mutatott rá Marion Maréchal. Figyelmeztetett: e nélkülözhetetlen befektetés megvalósításához azonban paradigmaváltásra van szükség.
Európa a hanyatlás stádiumában
Budapesti előadásában a francia gondolkodó úgy fogalmazott; Európa jelenleg a hanyatlás stádiumában van, a népességcsökkenés gyorsasága egyedülálló. Bár hozzátette, hogy hazájában, Franciaországban nem katasztrofális a helyzet, a későbbiekben ezt a képet árnyalta.
A viszonylag stabil demográfiai helyzetet az ország több tényező egyidejű hatása miatt érte el. Egyrészt, egészen a közelmúltig bezárólag kifejezetten bőkezű családtámogatási rendszert működtetett, másrészt komolyan vette az ENSZ ajánlását, ami a helyettesítő születési szám elérését javasolta a tagállamok számára. Harmadszor pedig a részben illegális, részben legalizált migrációs folyamatok is kisegítették a francia társadalmat a születések számának tekintetében. Utóbbi jelenség azonban komoly veszélyeket hordoz.
Marion Maréchal arra figyelmeztetett, a jelenlegi trendek alapján
„Köszönöm Magyarországnak, hogy beemelte a közbeszédbe a demográfiai válság kérdését! Remélem, hogy példát fogunk venni a jövőben a magyar családpolitikáról!” – zárta beszédét Maréchal.
Budapest frissítő hatása
„Olyan teremben ülni, ahol magas rangú politikai vezetők azt kommunikálják, hogy jó dolog, ha az apa férfi, az anya nő és különösen jó, ha ők gyermekeket vállalnak, ma frissítő hatással bírnak, mert ezeket a gondolatokat a nyugati világban egyáltalán nem hallom” – utalt vissza a csütörtök délelőtti szekción elhangzott beszédekre Dr. Christiaan Alting von Geusau. (Mike Pence volt amerikai alelnök, valamint a cseh, szlovén, boszniai, szerb állami vezetők felszólalásáról írt összefoglalónk itt olvasható, Orbán Viktor miniszterelnök beszédéről pedig itt tudósítottunk.)
A Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának (ICLN) elnöke G.K. Chestertont idézve úgy fogalmazott,
Bár régi a kifejezés, fájóan igaz ma is, tette hozzá a holland gyökerekkel rendelkező szónok, majd részleteiben is kifejtette tézisét. Ezek szerint modern őrület zajlik nyugaton, ahol a természet és a logika helyett a média és az érzelmek alakítják a politikát. „Eszetlenség uralkodik, ami katasztrofális demográfiai helyzetet teremt Európában” – mondta kendőzetlen kritikával.
Visszatérve Chesterton fejtegetéseihez, von Geusau arra is rámutatott; ha az emberiség nem családba szerveződött volna, sosem lett volna meg benne az az erő, hogy nagyobb közösségeket építsen fel. Úgy látja, ez az az út, amely mentén az emberi kultúrát valóban emberiként lehet megtartani. „Ha behódolunk az új ideológiáknak, elveszítjük a család igazi lényegét és elveszítjük mindazt, ami emberré tesz bennünket. Antropológiai ismereteink alapja, hogy a családban megtanuljuk, miért olyan az ember, amilyen és nem vetjük alá erőszakos átalakításnak” – figyelmeztetett.
hiszen, ha stabil és jó példákat látnak maguk előtt a gyermekek, a szülői szeretetből egy életen át megerősítést és önazonosságot nyernek. A családoknak stabilitásra van szükségük, a jövő generációinak pedig szintén.
Az élet védelme nem extremitás
A reprodukciós rátából éppen azok a gyermekek hiányoznak Európa-szerte, akik magzatgyilkosság áldozatai lesznek – mutatott rá a valóságra von Geusau. Mivel azonban az életpárti megszólalásokat a baloldali nyilvánosság azonnal szélsőségesként jellemzi, hangsúlyozta; „Keresztényként nem extremista vagyok, hanem az életet védelmezem!” Utalt Ferenc pápára, aki épp a közelmúltban, budapesti és szlovákiai látogatásáról Rómába tartva mondta ki ellentmondást nem tűrően, hogy az abortusz nem csupán egy probléma, hanem gyilkosság, aki pedig abortuszt végez, öl.
Az emberi életet tiszteletben kell tartani! – szólított fel előadásában von Geusau, aki arra is figyelmeztette hallgatóságát, hogy nem a lehetetlen helyzetben lévő nőket kell megítélni, hanem a rossz szakpolitikák kialakítóit, vagy azokat a férfiakat, akik cserbenhagyják ezeket a nőket.
Milyen társadalom az, amely egyetlen „segítségként” az abortuszt kínálja fel egy válságban lévő nő számára?
– tette fel a kérdést.
Előadása végén arra is rámutatott, ha ugyanolyan mértékű figyelemben részesítenénk az emberi természettel kapcsolatos gondolatokat, mint a természeti környezetünk kérdését, mára minden égető társadalmi problémánkat megoldottuk volna, köztük a természeti környezetet veszélyeztető kérdéseket is.
Zárszavában felhívással fordult hallgatóságához. Azt hangsúlyozta, fontos, hogy a családjainkban, iskoláinkban újra megtanítsuk, miért olyan az emberi természet, amilyennek ismerjük, miért férfiként és nőként létezünk. Mint mondta, nem szabad engedni,hogy érzelmi hullámok alapján alakítsák át az oktatási rendszert, manipulálva az igazságot.
Család, ahol igazán önmagunk lehetünk
Meglepetést okozott első szavaival a színpadra lépő Jaime Mayor Oreja. Spanyolország korábbi belügyminisztere, majd európai parlamenti képviselő ugyanis azt mondta, szégyelli magát. A közönség akkor értette meg, miért is, amikor őszintén bevallotta: hazájában a politikai korrektség miatt ma már elképzelhetetlen lenne egy hasonló rendezvény lebonyolítása.
Az Egy Közülünk Szövetség elnöke előadásában a családot az igazság intézményeként definiálta, az egyetlen olyan intézményként, amelynek keretében igazán önmagunk lehetünk, képmutatás és bujkálás nélkül. „Hibáink, erényeink, kicsinyességünk és önzésünk, a szolgálatra képességünk egyaránt kifejeződik benne és megoldásra, vagy támogatásra lel. Egyidejűleg vagyunk tanárok és diákok, adunk és egyszerre kapunk. A család az erényekre oktat” – fogalmazott.
Az igazság védelme, az azért való szenvedés pánikot okoz Európa számára, amely mára testtel, intézményekkel és pénzeszközökkel is gazdagon rendelkezik, de lelketlenné vált”
– figyelmeztetett.
Érvelése során kitért arra is; a relativizmus olyan szintre jutott, hogy a keresztény alapok felett csap össze korunk minden küzdelme. Az uralkodó divat és az alapvető értékek küzdenek meg egymással, e küzdelem középpontjában pedig a család áll. Ennek része a család diverzifikációja, annak a hamis gondolatnak a terjesztése, miszerint sokféle család létezik.
Személyes emlékeit felidézve elmesélte, hogy fiatalkorában sokszor hallotta a viták során szülővárosában a kritikát, miszerint valaki „alapnélküli”. Mára megváltozott a világ és azt róják fel, ha az alapértékeket, a fundamentumokat védelmünkbe vesszük. Márpedig védendő értékeink az élet méltósága és a család intézménye – mutatott rá.
Politikailag nem korrekt
Budapesti beszédének végén egy szándékosan politikailag inkorrekt kijelentést tett, amikor hangoztatta, a család körüli válság és a társadalmi válság alapja, hogy elhagytuk a hitet, legalábbis kevésbé hiszünk, mint szüleink, nagyszüleink hittek.
„Kisisteneknek képzeljük magunkat, ami a közelmúlt tapasztalata alapján nevetségessé vált elképzelés. Eközben bocsánatot kérünk civilizációnkért, az egyházért, a családjainkért, kereszténységünkért. Ha megpróbáljuk lecserélni, felszámolni az alapjainkat, elpusztulunk” – fogalmazott Jaime Mayor Oreja.
Szkeptikus hallgatóit megnyugtatva hozzátette, mindez nem a vallás rákényszerítését jelenti a nem hívőkre, hanem arról van szó, hogy a vallás eltörlését célzó beteges törekvéseket, amelyek ma egyre nagyobb számban és egyre erőteljesebben támadnak, fel kell tartóztatnunk.
Fotók: Mátrai Dávid, Mandiner
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Amíg nem történik meg a méltányos rehabilitáció, addig nem lehet csodálkozni azon, hogy a ma létező négy pártból három jobboldali.
Drámai a születések csökkenése a szigetországban.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
Szerdán bejelentette a német Zalando, hogy 1,1 milliárd euróért felvásárolja riválisát, az About You-t.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
