Pápalátogatás: nem az a lényeg, hogy mennyit, hanem az, hogy itt volt

A baloldali és liberális sajtó Ferenc pápa budapesti látogatásával kapcsolatosan úgy vélte, annak időtartama üzenetértékű volt (a pápa körülbelül 7 órát töltött a magyar fővárosban). Noha az egyházfő korábban több nyilatkozatában is jelezte, hogy ezúttal nem állami látogatásra, hanem kifejezetten a kongresszust lezáró, úgynevezett statio orbis szentmisére érkezik, nem árt szem előtt tartani, hogy ezúttal nem a nálunk töltött idő hossza, hanem sokkal inkább maga a látogatás ténye volt kiemelkedő értékű üzenet.

Amint arra a Mandiner hetilap legfrissebb számában is rámutattunk: egyáltalán nem magától értetődő, hogy a mindenkori egyházfő részt vesz az (általában négyévenként megrendezett) eucharisztikus kongresszusokon. Sőt, sokkal inkább kivételesnek nevezhető, ha személyes jelenlétével is kitünteti az eseményt, nem csupán delegátusán keresztül képviselteti magát.

Ferenc pápa pontifikátusa alatt a budapesti volt a második nemzetközi eucharisztikus kongresszus. Öt évvel ezelőtt a Fülöp-szigetek látta vendégül a világ katolikusait, ám pápalátogatás akkor nem szerepelt a programban. XVI. Benedek uralkodásának idejére két kongresszus esett (Québec és Dublin), az azóta emeritus pápa mindkettőt a Vatikánból követte figyelemmel. Dublinba egy előre rögzített videóüzenetet küldött, amelyet a záróeseményen levetítettek.

Őt megelőzően Szent II. János Pál pápa kifejezetten szívén viselte ezeket a rendezvényeket, ám ő sem lehetett jelen mindegyiken. Bő húsz évet kell visszatekintenünk az időben, ha a legutóbbi pápai részvételt keressük; a 2000-es jubileumi szentévben Róma városában rendezték az eucharisztikus kongresszust, melyen természetesen jelen volt a világtörténelem egyik legnépszerűbb pápája. 

A nagy tiszteletnek örvendő egyházfő nem véletlenül kapta „az utazó pápa” megnevezést, ám őt megelőzően sem magától értetődő, sokkal inkább ritkaság volt a pápai részvétel egy-egy eucharisztikus kongresszuson. 

Fotó: Trenka Attila, Mandiner