A magyar gazdaságpolitika jövőjének tíz pillére

György László írása a Mandiner hetilapban.

A magyar gazdaságpolitika megnyerte az elmúlt évtizedet. Globális kihívásokra adott eredeti, unortodox válaszokat, amelyekért az évtized elején még bírálták nemzetközi szervezetek, ma viszont már receptként írják fel másoknak ezeket az egyensúlyteremtő lépéseket. Ne féljünk kimondani: a válságkezelést is megnyertük. Miután növekedésünk a top ötben volt az unióban 2013 és 2019 között, a top ötben vagyunk a válság előtti gazdasági teljesítményhez való visszatérésben is.

Miközben válságot kezeltünk, tekintetünket a 2030-as és az azon túlmutató időhorizontra szegeztük. Azon dolgoztunk és dolgozunk, hogy Magyarországot 2030-ra azon öt európai ország közé vezessük, ahol a legjobb élni és dolgozni. Mi kell ehhez? Mindenekelőtt patriótának kell lennünk. Ahelyett, hogy hosszasan fejtegetnénk, mitől patrióta egy gazdaságpolitika, vegyük sorra, mit jelent ez számunkra a gyakorlatban, hogyan váltunk még magasabb növekedési fokozatba.

1. Ütésállóság és szuverenitás: rendben tartjuk pénzügyeinket
2008 és 2010 között a válság és a hibás gazdaságpolitika hatására államadósságunk az uniós és az euróövezeti átlag fölé szökött, ezért az utóbbi évtizedben fontos volt, hogy az EU-s és euróövezeti átlagánál gyorsabban csökkentsük. Málta mellett Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, ahol 2011-től folyamatosan csökkent az államadósság a koronavírus-járvány kitöréséig. Bár a pandémia okozta válság és a kilábalás idején minden tagországnak nőtt az államadóssága, hazánké az EU és az euróövezet átlagánál kisebb mértékben emelkedett.

Továbbra is ügyelnünk kell a devizakitettségünk mértékére, a tartozásaink devizaarányára, a külföldiekkel szemben fennálló rövid lejáratú tartozások és a velük szemben álló devizatartalékaink arányára, valamint pénzünk értékállóságára. De nem elég csupán védekeznünk, „támadnunk” is kell a világgazdaságot azokon a réspiacokon, amelyeken a magyar vállalkozások versenyképesek, hogy legalább annyi pénzt tudjanak hazahozni külföldről, mint amennyit a külföldi cégek elvisznek.
 
2. Kiárusítás helyett veszünk: erősítjük és védjük a hazait
2002 és 2010 között a balliberális kormányok folytatták, amit a kilencvenes években elkezdtek, és külföldieknek adták el a megmaradt hazai vagyont. A kétezres években privatizált megközelítőleg százkilencven cég eladásából befolyó 756 milliárd forint ellenére az időszakot nagy költségvetési hiányok jellemezték. Minél többet adtak el, annál kevesebb pénz jutott minden másra.

A gazdasági ütésállóságunkat kikezdő közvetett kár még nagyobb volt, az új privatizációs hullámmal egyre több magyar jövedelem áramlott külföldre. 2010 után a kormány és hazai gazdasági szereplők visszavették a nemzeti vagyon számos elemét a bankoktól a közműcégekig. Kiderült, hogy lehet olcsóbb a rezsi és magasabb a családok életszínvonala, ha nem a külföldi cégek profitját kívánjuk támogatni olyan szektorokban, amelyek a fejlett világban nemzeti tulajdonban vannak. 

A patrióta gazdaságpolitikát folytató kormányok eladás helyett védik és építik stratégiai cégeiket az Egyesült Államoktól Kínáig. 2010 óta Magyarország is támogatja a hazait: a bankszektorban 20-ról sikerült 50 százalék fölé tornászni a hazai arányt. Összesen a bruttó hazai össztermék közel 8 százalékának megfelelő értékben vettünk vissza cégeket.

3. A munkát és tudást adó cégeket bevonzzuk, a járadékvadászokat megadóztatjuk
2010 előtt a kormányok kiszolgáltatták az országot az értékteremtésben alig, a járadékvadászatban viszont élenjáró multiknak. A második Orbán-kormány a spekulatív tőke helyett a családok oldalára állt 2011-ben: a járadékvadász multikat adóztatta meg. Ebből futja a világ legmagasabb GDP-arányos családtámogatási rendszerére és adócsökkentésre, az egykulcsos személyi jövedelemadó, a csökkenő szociális hozzájárulási terhek, a fiatalok szja-mentessége és az otthonteremtési támogatások bevezetésére.

Ezzel együtt elkezdtük bevonzani azokat a befektetőket, amelyek a hosszú távú magyar sikerben érdekeltek, és nem a devizahitel-válságból, az ország eladósításából vagy a monopol­szektorok feletti ellenőrzésből kívánnak gazdagodni, hanem a magyar kreativitásra és szorgalomra akarnak építeni. E cégeken keresztül férhetünk hozzá a piacokhoz, és a velük való együttműködésből alakulhatnak ki saját multinacionális társaságaink.

4. Megerősítjük a magyar vállalatokat és a kiemelt ágazatainkat
A magyar cégeket átlagosan 52 és 56 százalék közötti adóterheléssel sújtották 2010 előtt, ezt 2021-ig 35 százalékra csökkentettük. Ma ugrásszerűen nő a milliárdos árbevételű társaságok között a magyarok aránya, a külföldieké csökken, hat év alatt 40-ről 33 százalékra.

Hátradőlni mégsem lehet, mert bár 2010 óta az unióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kis- és közepes vállalkozások termelékenysége, továbbra is elmarad az uniós, sőt a visegrádi átlagtól. Fejlesztésre szorul az építőipar is, amelynek hatékonyságát a legmodernebb digitális tervezési és kivitelezést segítő technológiák elterjesztésének támogatásával és a közbeszerzéseken való kötelezővé tételével ösztönözzük. Célunk, hogy a magyar cégek hatékonysága és a magyarországi átlagbérek is meghaladhassák az EU-s átlagot 2030-ig.

Azért hoztuk létre a Vali.hu-t, a vállalkozói információs portált, hogy cégeink hozzáférjenek a hatékonyság javításához szükséges pénzügyi és tudástőkéhez. Az érdeklődők mindössze három kattintással megtalálják az oldalon a személyre szabott, zömében államilag támogatott vállalkozásfejlesztési lehetőségeket a kedvezményes, államilag támogatott hitelektől a tanácsadókon át a modern mintaüzemekig.

Beruházásösztönző és képzési támogatásainkat hatékonyságnövelési feltételekhez kötöttük. Előbbit csak akkor nem kell visszafizetni, ha a támogatást elnyerő cég digitálisan felkészültté válik, és a hazai gazdasági növekedést kétszeresen-háromszorosan meghaladó mértékben növeli hozzáadott értékét, vagyis a bértömeg és a profit összegét. 
A képzési támogatást pedig akkor tarthatja meg a vállalkozás, ha megőrzi munkavállalóit, és bérüket a minimálbér-növelés üteménél nagyobb mértékben emeli.

Vállalatainkat azért is erősítjük, hogy amit itthon használunk és fogyasztunk, hazánkban is gyártsuk. Az iparstraté­giáinknak már látszanak az eredményei. Büszkék lehetünk például a MÁV szolnoki vasúti járműjavító telep­helyén tervezett, fejlesztett és gyártott, nemzetközi forgalomra alkalmas, új generációs intercity+ kocsikra.

5. Munka- és tudásalapú társadalmat építünk
A balliberális kormányok 53 százalékos adóékkel sújtották a dolgozó családokat, azóta ötödével csökkentettük a munkára rakódó adóterheket. Ma a legmagasabb adóék 43,2 százalék, két gyermek esetében 35, három gyermek esetén 24 százalék, a legalább négygyermekes anyák esetében pedig teljesen elengedtük az adókat.

A számok azt mutatják, hogy 2010 előtt nem, utána viszont megérte dolgozni, és 2010-hez képest már 870 ezerrel több magyarországi lakos dolgozik. Ebben a munkaerőpiaci szabályozás rugalmasabbá tételének, a foglalkoztatást bővítő beruházási támogatásoknak és az elsődleges munkaerőpiacra átmenetet képező közfoglalkoztatásnak is szerepe volt. Ma már megelőzzük az uniós és a visegrádi átlagot.

Azért, hogy a munkanélküliek és a dolgozók is fel tudjanak készülni a 21. századi gazdaság kihívásaira, átalakítottuk a szak- és felnőttképzést. A szakképzésben 30 százalékkal emeltük a béreket, és megnyitottuk a vállalati szakemberek mint oktatók előtt az iskola kapuit. A legkorszerűbb német tananyagot tanítjuk a legmodernebb e-oktatási formában, a gyakorlati oktatást pedig a szakképzési centrumok vállalati partnerei biztosítják duális képzés keretében. Az általános iskolás gyerekeknek a Tanítsunk Magyarországért programban egyetemista „nagy testvér” mentorok segítenek megtalálni a számukra megfelelő képzési formát. A program célja, hogy 2030-ra minden most általános iskolás gyerek legalább szakmával rendelkezzen. A középiskolai rendszer átalakításával azt is elértük, hogy bármely képzési formából el lehessen jutni az érettségiig, és be lehessen jutni a felsőoktatásba.

A szakképzéshez és a felsőoktatáshoz hasonlóan a felnőttképzési rendszerünket is mérhetővé tettük, a képzési adatokat összekötve a NAV adatbázisával, így anonimizált módon meg tudjuk mondani, hogy az adott képzésben részt vevők bére mennyivel nőtt, ezzel visszajelzést adva a képzésről. 70 százalékkal csökkentettük a felnőttképzést nyújtó társaságok adminisztrációját: egy cégnek ma sokkal könnyebb felnőttképzővé válnia, mint korábban, és jóval könnyebb a teljesítményét mérni.

6. Olcsó és tiszta energiával teremtünk energiafüggetlenséget
2020 júniusában Magyarország – az Európai Unióban az elsők között – törvénybe foglalta, hogy 2050-re elérjük a teljes klímasemlegességet, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátása, valamint elnyelése 2050-re egyensúlyba kerül; az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentjük 2030-ig 1990-hez képest (a mutató 2019-ben 32 százalékon állt, amivel az EU-­tagországok első harmadában helyezkedünk el, megelőzve Ausztriát és Spanyolországot); 2030-ig a megújuló energiaforrások aránya eléri a 21 százalékot, ami a napelem-kapacitások bővülésének utóbbi két évben mutatott ütemét tartva megvalósítható cél.

Meghatároztunk három olyan feltételt is, amelyet biztosítani szükséges az átmenet során: a klímasemlegességre való átállás költségeit a klímarombolókkal, a jelentős szennyező országokkal és nagyvállalatokkal kell megfizettetni; a magyar családok által fizetett energia- és élelmiszerárak az alkalmazkodás miatt nem növekedhetnek; mivel atomenergia alkalmazása nélkül nincs olcsó áram, fenntartható rezsicsökkentés és a klímavédelmi célok teljesítése, az atomenergia alkalmazását támogatni kell.

A fenti célkitűzések elérése érdekében három kiemelt intézkedéscsoportot hirdettünk meg 2020-ban. Elsőként megvalósítjuk villamosenergia-rendszerünk zöld átállását. A Paks II. megépítésével és a naperőműves – tehát megújuló – kapacitásaink meghatszorozásával 2030-ra az atomenergia és a napenergia fogja biztosítani villamosenergia-termelésünk 90 százalékát. Másodsorban zöldítjük közlekedési rendszerünket. Nagyvárosainkban 2022-től új buszként csak elektromos hajtásúak üzembe állítását támogatjuk. 2030-ra a 25 ezer fő fölötti településeken közlekedő elektromos buszok közül minden második hazai gyártású lesz. A fő vasútvonalaink több mint kétharmada villamosított, a vasúti kocsik 80 százaléka hazai gyártású lesz. Harmadrészt jelentősen növeljük az ország erdővel borított területének arányát, 2030-ig tízmillió fát ültetünk Pest megyényi területen, amivel az ország erdővel borított területe 20-ról 27 százalékra növekszik.

7. Tiszta országot építünk: megszabadulunk az illegálisan lerakott hulladéktól, és amit csak lehet, újrahasznosítunk
Csökkentjük az országban keletkező hulladék mennyiségét. Célunk, hogy elsősorban – a körforgásos gazdaság kiépítésével – anyagában, másodsorban energiájában hasznosítsuk a hulladékot, így csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakóba.

2021. július 1-jével tiltottuk be az egyes egyszer használatos műanyagok, többek között a műanyagból készült szívószálak, fültisztító pálcikák, evőeszközök, tányérok, léggömbtartó pálcikák, valamint a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú nejlonzacskók forgalomba hozatalát. 2023. január 1-jétől az egyszer használatos műanyag poharakét is betiltjuk.

A hulladékgazdálkodási rendszert 2023. július 1-jével új alapokra helyezzük a koncessziós rendszerrel azért, hogy a termékek alkotóelemei minél tovább maradjanak a gazdaság vérkeringésében. Az új rendszerben a koncesszornak kell biztosítania a részére kötelezően átadott hulladékok kezelését, valamint azt is, hogy a települési hulladékot 2030-ig 60 százalékban újrahasznosítsák és újrafeldolgozzák.

Elindítottuk a Tisztítsuk meg az országot! programot is, amelynek keretében eddig mintegy 33 ezer tonna – ezer tehervagon – illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttünk össze. Nem állunk meg addig, amíg az összes illegális hulladéklerakót fel nem számoljuk, és újrakeletkezését meg nem akadályozzuk. Már több mint 19 ezer bejelentés érkezett a HulladékRadar applikáción keresztül, amelynek a segítségével a magyarok egyszerűen és gyorsan tudják bejelenteni az általuk észlelt illegális lerakókat.

8. Az innováció- és tudástermelő rendszereinket a legjobb nemzetközi példák alapján újítjuk meg
A legjobbaktól tanulni mindig megtiszteltetés, ezért a tudásvezérelt gazdasági növekedés biztosítása érdekében 
egyetemközpontú innovációs ökoszisztémákat hozunk létre a legjobb holland, finn, brit, amerikai és izraeli példák alapján. Mit jelent ez a gyakorlatban?

2018 és 2020 között végrehajtottuk a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszereink struktúraváltását, létrehozva a kormánytól és az MTA-tól teljesen független Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), amely az Ország­gyűlésnek tartozik elszámolással. Jelentősen növeltük a kutatás-fejlesztési és innovációs kiadásokat, mert ez alapozza meg a nemzetközileg versenyképes vállalkozások létrejöttét: a 2010-es 1,1 helyett a bruttó hazai össztermék 1,6 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre, célunk 2030-ra a 3 százalék elérése. Új alapokra helyeztük egyetemeink működését és finanszírozását a modellváltással 2020–2021-ben: az intézmények fenntartói jogait az állam helyett a hosszú távú stabilitás érdekében a kormányzattól függetlenül működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át, segítve, hogy közelebb kerüljenek az egyetemek a társadalmi környezetükhöz és a vállalatokhoz, amelyeknek az utánpótlását képzik. Döntöttünk az utóbbi 654 év legnagyobb egyetemfejlesztési programjáról: az egyetemek 2700 milliárd forintos fejlesztési igényeihez biztosítunk forrást az előttünk álló években. Már 2021-ben is többet fordítottunk erre, mint az uniós átlag, 2022-től pedig megduplázódik a felsőoktatás állami támogatása. Zajlik azoknak az infrastruktúráknak a felépítése, amelyek révén közelebb kerülnek az egyetemeink és a kutatóhálózataink a gazdasághoz és a vállalkozásokhoz: elindítottuk a korunk legnagyobb kihívásaira válaszokat kereső tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium megépítését, az egyetemeink köré tizenöt tudományos és innovációs parkot hozunk létre, továbbá megalapítjuk a Védelmi Innovációs Kutató Intézetet, tovább ösztönözve az egyetemi és a vállalati világ összekapcsolódását. Kiemelten fókuszálunk egyetemeink országhatárokon átnyúló kapcsolatrendszerének bővítésére, valamint világszínvonalú projekteket indítottunk el. Egyre több a külföldi hallgató, s jelen van Magyarországon a világ legjobb egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT). Átadtuk az Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source (ELI-ALPS) lézeres kutatóközpontját és a jövő járművei és kommunikációs technológiái számára készült Zala Zone tesztpályát. Elkezdtünk hazahozni kiváló magyar kutatókat. Magyarországnak harminchét országgal van kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai együttműködési megállapodása.
 
9. Átvezetjük a magyarokat a digitális jólét korába
A digitális alapinfrastruktúra kiépítésében nemzetközi szinten is kimagaslóan teljesítünk. 2021-re elértük, hogy az ország szinte teljes területén elérhető a minimum 30, de jellemzően 100 Mb/s sávszélességű vezetékes internet, amivel az EU-ban a hetedik helyen állunk. Az iskolákban megdupláztuk az átlagos sávszélességet. A vezeték nélküli hálózatokat tekintve, a lakott területeken teljes körű a 4G-­lefedettség. Célunk, hogy 2030-ra a lakosság 95 százaléka hozzáférjen legalább 1 Gbps sávszélességű internethez. 

Az iparfejlesztés szempontjából kiemelten fontos 5G területén is sokat léptünk előre: a felkészültséget leíró mutatóban az előkelő harmadik helyen állunk, csak Németország és Finnország előz meg minket.Az infrastruktúrát nemcsak kiépíteni, használni is kell. Az adatgazdaság beindításával az államnál rendelkezésre álló adathalmazból gazdasági előny kovácsolható, egyszerűsítve ezzel állampolgáraink és vállalkozóink életét és emelve élet­minőségüket; létrehoztuk a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget.

10. Mindenki elérheti a célját a gyors, biztonságos közlekedési rendszerben
A 2016 és 2024 között zajló, 3200 milliárd forintból megvalósuló Útprog­ram keretében a közlekedési infrastruktúra rendszerváltoztatás óta legnagyobb fejlesztése zajlik. 2025-ig lehetővé válik, hogy tízből legalább kilenc magyarországi ember a lakóhelyéről legfeljebb 30 percen belül elérjen egy gyorsforgalmi utat. A közösségi közlekedést a menetrendek összehangolásával gyorsabbá, a jelentős járműállomány-fejlesztésekkel kényelmesebbé és biztonságosabbá tesszük. Újítás lesz a legkésőbb 2023-ban bevezetendő egységes jegyrendszer is, amelynek eredményeként az ország bármely pontjáról bárhova el lehet jutni egyetlen jeggyel, és rövidülnek az átszállási idők is. A vasúti és autóbusz-közlekedést intermodális csomóponti fejlesztések kapcsolják össze.

A járműállomány megújítása során alapvető célunk, hogy a Magyarországon gyártott vonatok és buszok kerüljenek a közösségi közlekedésbe. Emellett stratégiai cél az ország kerékpáros hálózatának fejlesztése, mintegy 450 kilométer új nyomvonalú kerékpárút épül meg legkésőbb 2025-ig, és várhatóan már 2022 év végére elkészül a Budapestet a Balatonnal összekötő új kerékpárút.

Jól haladunk azzal is, hogy összekössük Magyarországot – közúton és vasúton is – a Kárpát-medence és a közép-­európai régió országaival, kiemelten a V4-országokkal. 

A patrióta gazdaságpolitika tíz pontját követve nem lehet más célunk, mint a jóllét fenntartható növekedését célzó gyarapodás, amit nevezhetünk inkluzív növekedésnek is. Egyrészt minden társadalmi réteg részesül a növekedés hasznából a keresőképtelenektől a legmagasabb jövedelműekig. A 2010-es évek elején sokat bírált magyar út több éven át tartó stabil, fenntartható növekedéshez vezetett, és ma már az IMF is a magyar modellt ajánlja a bajba jutott országoknak, ugyanis a legnagyobb globális gazdasági kihívásra, nevezetesen az egyenlőtlen növekedés problémájára adtunk hathatós választ. 
Másodsorban azért is inkluzív a növekedésünk, mert a pénzügyi stabilitással és a teremtett környezet védelmével nem a jövő generációjának terhére gyarapszunk a jelenben. Harmadrészt arra törekszünk, hogy Magyarországot a munkaerőt kiváltani hivatott technológiák robbanásszerű térhódítása idején is maga­bíróvá tegyük, ezért alakítjuk át a fentiek szerint innovációs és tudástermelő rendszereinket a felső­oktatástól a szak- és felnőttképzésen át a köznevelésig.

Így lesz a magyar gazdaság ütésálló, high-tech és zöld, és így kerülhetünk 2030-ra azon öt európai ország közé, ahol a legjobb lakni és dolgozni.

A szerző az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Nyitókép: MTI / MTVA / Oláh Tibor