A jelen beruházása a jövő növekedése – hangsúlyozta György László Oszkó Péterrel folytatott vitájában az MCC Feszt zárónapján Esztergomban. A fesztivál közéleti beszélgetéseit lezáró eseményen a nagyszínpad közönsége előtt ütköztette álláspontját az államtitkár és az exminiszter. Beszámolónk.
Vágvölgyi Gergely írása
Bőven van alapja a kormány optimizmusának, amikor az idei gazdasági lehetőségekről beszél – mondta György László az MCC Feszt zárónapján Esztergomban. A gazdaság újraindításáról szervezett vita kezdetén az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kilenc pontban mutatott rá a kormányzati gazdaságpolitika eredményeire és az előrejelzések optimizmusának forrására:
1. sikerült megtartani a munkához való viszonyt.
2. 2021. júniusában a Covid ellenére többen dolgoztak Magyarországon, mint az elmúlt negyedszázadban bármikor. A munkaképes korúak 76 százaléka dolgozik. Ez idő alatt a magyar bérek voltak a leginkább válságállóak az Eurostat szerint, míg a Makronóm előrejelzése alapján 2023-ra (2010-hez képest) megduplázódnak a reálbérek.
3. A válság alatt is sikerült megőrizni a beruházási ráta impozáns mértékét.
4. A valaha volt legnagyobb volumenű közlekedési infrastruktúra-fejlesztés zajlik.
5.. Erőteljesen halad a digitális infrastruktúra-fejlesztés az országban.
6. A legnagyobb egyetemfejlesztési hullám elindításáról döntött a kormány az elmúlt hetekben.
7. A duális képzés és a felnőttképzési rendszer átalakítása a gazdasági növekedést szolgálja.
8. Tiszta ország épül – már most annyi napelem-kapacitás van az országban, mint a paksi atomerőmű teljesítménye. Az illegális hulladékot teljesen felszámolja, az egyszer használatos műanyagokat kivezeti a kormány.
9. A makrogazdasági egyensúlyra kiemelten vigyáz a kormányzat.
Oszkó Péter a vita elején emlékeztetett: a válság mindig lehetőségeket is rejt magában. Hangsúlyozta: az államtitkár által sorolt adatok és eredmények precízek, de csak évek múlva derül ki, hogy a kormány helyes döntéseket hozott-e. A beruházásoknak nyereségeseknek kell lenniük annak érdekében, hogy valóban húzni tudják a hazai gazdaságot. Elismerte:
Rámutatott: a koronavírus-válság a munkaerőpiacon elsősorban azokat a szegmenseket érte, ahol magas volt a fekete foglalkoztatottság aránya, amely a bértámogatások odaítélésekor is problémát okozott a be nem jelentett dolgozók számára.
Oszkó szerint a vállalkozásfejlesztés és a beruházásösztönzés képesség- és érdemalapú mivoltában működik csak jól, ugyanakkor kifejtette: egyetért a protekcionista politikával, amit a válság is megerősít. A gazdaság- és társadalompolitikának vigyáznia kell, hogy a magas növekedés mellett ne legyenek leszakadó, elszegényedő társadalmi rétegek – figyelmeztetett.
– emelte ki az államtitkár, aki szerint 5,5% fölötti lesz az idei gazdasági növekedés. Úgy látja, ma Magyarországon már nem igazán jellemző a fekete foglalkoztatás, legfeljebb a szürke zónában mozognak nagyobb számban munkavállalók. Mint mondta, a munkaerőpiac a koronavírus hatására átalakult, szakmai és tudományos területekre áramlottak át munkavállalók a turizmus és a vendéglátás területéről, amelyet a kormány át- és továbbképző programok indításával segített.
György László kiemelte, világszerte egyedülálló portált hozott létre a kormány a vali.hu elindításával, amely személyre szabott módon tudja tanácsaival segíteni a vállalkozásokat. Mint mondta, jelentős erőfeszítésekkel támogatják a zöldgazdaság fejlesztését is.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra is, hogy a GDP két százalékának megfelelő forrásokat csoportosított át a kormányzat családtámogatásokra, ezt az összeget korábban – kényszerűen – az államadósság kamatainak finanszírozására fordította. Ha már államadósság: mára annak csupán 20 százaléka van devizában és mindössze egyharmada külföldiek kezében – hangsúlyozta.
A 2009-es és a mostani válságkezelés nehezen hasonlítható össze, hiszen teljesen más külső körülmények dominálták a helyzetet – emlékeztetett immáron Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint akkoriban az Európai Unió rendkívüli szigort alkalmazott tagállamaival szemben, ami nehezítette a válságkezelést.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak mi lehet a versenyelőnye a legfejlettebb gazdaságokkal szemben, Oszkó reményét fejezte ki, hogy nem az olcsó munkaerő lesz az, mivel az erre épülő fejlődési pályák rövidek. Előnyösnek nevezte földrajzi helyzetünket, célként pedig a hatékony, komoly tudást igénylő ágazatok meghonosítását említette.
György László szerint jelentős előny a politikai stabilitás és az a partneri viszony, amely a kormányzat és a befektetők kapcsolatrendszerét jellemzi. Kiemelte a gazdaságpolitika vízióit, illetve az európai munkakultúrát, amely vonzóvá teheti térségünket. Rámutatott: éppen azon dolgozott rengeteget 2010 óta a kabinet, hogy elejét vegye a külső körülmények nagyfokú ráhatásának a magyar gazdaságára, hogy ne kerülhessünk még egyszer olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint 2008 után.
– mutatott rá György László.
A stabilitással kapcsolatosan hangsúlyozta: azért is fontos, mert az elmúlt bő évtizedben védelmet élvez a kritikus infrastruktúra, míg azt megelőzően a baloldali kormányok olyan értékeket adtak el, mint a budapesti repülőtér, amelyek visszaszerzéséért most nagy erőfeszítéseket tesz az Orbán-kormány.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
...illetve jó esély mutatkozik a háború lezárására, az új gazdaságpolitika pedig komoly növekedést és béremelkedést fog hozni az előttünk álló esztendőben.
„Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk” – jelentette ki a jobboldali politikus.
Kérdés, hogy bánatában szerkeszt-e majd másik fotót a TISZA Párt elnöke.
Ráadásul a baloldal slágertémáit szedte szét az unió ügyeivel foglalkozó lap.
Ez egy közös ügy, amelyben mindenki véleménye számít – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
