Növekedés tripla válság idején – György László és Oszkó Péter vitázott az MCC Feszten

2021. augusztus 07. 18:00

A jelen beruházása a jövő növekedése – hangsúlyozta György László Oszkó Péterrel folytatott vitájában az MCC Feszt zárónapján Esztergomban. A fesztivál közéleti beszélgetéseit lezáró eseményen a nagyszínpad közönsége előtt ütköztette álláspontját az államtitkár és az exminiszter. Beszámolónk.

2021. augusztus 07. 18:00
null

Vágvölgyi Gergely írása

Bőven van alapja a kormány optimizmusának, amikor az idei gazdasági lehetőségekről beszél – mondta György László az MCC Feszt zárónapján Esztergomban. A gazdaság újraindításáról szervezett vita kezdetén az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kilenc pontban mutatott rá a kormányzati gazdaságpolitika eredményeire és az előrejelzések optimizmusának forrására: 

1. sikerült megtartani a munkához való viszonyt.

2. 2021. júniusában a Covid ellenére többen dolgoztak Magyarországon, mint az elmúlt negyedszázadban bármikor. A munkaképes korúak 76 százaléka dolgozik. Ez idő alatt a magyar bérek voltak a leginkább válságállóak az Eurostat szerint, míg a Makronóm előrejelzése alapján 2023-ra (2010-hez képest) megduplázódnak a reálbérek.

3. A válság alatt is sikerült megőrizni a beruházási ráta impozáns mértékét. 

4. A valaha volt legnagyobb volumenű közlekedési infrastruktúra-fejlesztés zajlik. 

5.. Erőteljesen halad a digitális infrastruktúra-fejlesztés az országban. 

6. A legnagyobb egyetemfejlesztési hullám elindításáról döntött a kormány az elmúlt hetekben. 

7. A duális képzés és a felnőttképzési rendszer átalakítása a gazdasági növekedést szolgálja. 

8. Tiszta ország épül – már most annyi napelem-kapacitás van az országban, mint a paksi atomerőmű teljesítménye. Az illegális hulladékot teljesen felszámolja, az egyszer használatos műanyagokat kivezeti a kormány. 

9. A makrogazdasági egyensúlyra kiemelten vigyáz a kormányzat.

György László (Fotó: Szalai Ádám)
György László (Fotó: Szalai Ádám)

Oszkó Péter a vita elején emlékeztetett: a válság mindig lehetőségeket is rejt magában. Hangsúlyozta: az államtitkár által sorolt adatok és eredmények precízek, de csak évek múlva derül ki, hogy a kormány helyes döntéseket hozott-e. A beruházásoknak nyereségeseknek kell lenniük annak érdekében, hogy valóban húzni tudják a hazai gazdaságot. Elismerte:

üdvös tény, hogy a foglalkoztatottság kedvezően alakul, a statisztikák háttere azonban cizellált. 

Rámutatott: a koronavírus-válság a munkaerőpiacon elsősorban azokat a szegmenseket érte, ahol magas volt a fekete foglalkoztatottság aránya, amely a bértámogatások odaítélésekor is problémát okozott a be nem jelentett dolgozók számára. 

Oszkó szerint a vállalkozásfejlesztés és a beruházásösztönzés képesség- és érdemalapú mivoltában működik csak jól, ugyanakkor kifejtette: egyetért a protekcionista politikával, amit a válság is megerősít. A gazdaság- és társadalompolitikának vigyáznia kell, hogy a magas növekedés mellett ne legyenek leszakadó, elszegényedő társadalmi rétegek – figyelmeztetett.

A jelen beruházása a jövő növekedése

– emelte ki az államtitkár, aki szerint 5,5% fölötti lesz az idei gazdasági növekedés. Úgy látja, ma Magyarországon már nem igazán jellemző a fekete foglalkoztatás, legfeljebb a szürke zónában mozognak nagyobb számban munkavállalók. Mint mondta, a munkaerőpiac a koronavírus hatására átalakult, szakmai és tudományos területekre áramlottak át munkavállalók a turizmus és a vendéglátás területéről, amelyet a kormány át- és továbbképző programok indításával segített.

György László kiemelte, világszerte egyedülálló portált hozott létre a kormány a vali.hu elindításával, amely személyre szabott módon tudja tanácsaival segíteni a vállalkozásokat. Mint mondta, jelentős erőfeszítésekkel támogatják a zöldgazdaság fejlesztését is.

Oszkó Péter (Fotó: Ficsor Márton)
Oszkó Péter (Fotó: Ficsor Márton)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra is, hogy a GDP két százalékának megfelelő forrásokat csoportosított át a kormányzat családtámogatásokra, ezt az összeget korábban – kényszerűen – az államadósság kamatainak finanszírozására fordította. Ha már államadósság: mára annak csupán 20 százaléka van devizában és mindössze egyharmada külföldiek kezében – hangsúlyozta. 

A 2009-es és a mostani válságkezelés nehezen hasonlítható össze, hiszen teljesen más külső körülmények dominálták a helyzetet – emlékeztetett immáron Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint akkoriban az Európai Unió rendkívüli szigort alkalmazott tagállamaival szemben, ami nehezítette a válságkezelést. 

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak mi lehet a versenyelőnye a legfejlettebb gazdaságokkal szemben, Oszkó reményét fejezte ki, hogy nem az olcsó munkaerő lesz az, mivel az erre épülő fejlődési pályák rövidek. Előnyösnek nevezte földrajzi helyzetünket, célként pedig a hatékony, komoly tudást igénylő ágazatok meghonosítását említette. 

György László szerint jelentős előny a politikai stabilitás és az a partneri viszony, amely a kormányzat és a befektetők kapcsolatrendszerét jellemzi. Kiemelte a gazdaságpolitika vízióit, illetve az európai munkakultúrát, amely vonzóvá teheti térségünket. Rámutatott: éppen azon dolgozott rengeteget 2010 óta a kabinet, hogy elejét vegye a külső körülmények nagyfokú ráhatásának a magyar gazdaságára, hogy ne kerülhessünk még egyszer olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint 2008 után. 

Tripla válsággal állunk szemben: gazdasági, egészségügyi és társadalmi válság nehezíti az életünket, amelyben az emberéletek mentése volt az elsődleges szempont, időnként akár a gazdaság kárára is

– mutatott rá György László. 

A stabilitással kapcsolatosan hangsúlyozta: azért is fontos, mert az elmúlt bő évtizedben védelmet élvez a kritikus infrastruktúra, míg azt megelőzően a baloldali kormányok olyan értékeket adtak el, mint a budapesti repülőtér, amelyek visszaszerzéséért most nagy erőfeszítéseket tesz az Orbán-kormány. 

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Friedrich Ferdinand von Beust
2021. augusztus 08. 08:26
Én nem értem Oszkó minek vállal haknit. Szénné kereste magát a Malév bedöntése - Wizzair létrehozása során.
Camael
2021. augusztus 07. 19:45
Oszkó Péternek egy más valósága van
Berecskereki
2021. augusztus 07. 19:40
Itt olvasható az IMF-nek megküldött szándéknyilatkozat. https://hvg.hu/gazdasag/20081106_IMF_szandeknyilatkozat_dokumentum Oszkó Péter arról adjon számot, hogy ebből mit teljesítettek. Mit tettek a szegények érdekében? A válságkezelés következtében nőt, csökkent, vagy stagnált az elszegényedés? Szándéknyilatkozat 13. pontjával kapcsolatban Tisztában kellett lenniük, hogy a háztartásokra és a vállalkozásokra a deviza hitelek mekkora terheket jelentenek az árfolyam változásból eredően. Ezért a legfontosabb teendő lett volna a deviza hitelek forintosítása. Ehhez fel lehetett volna használni az IMF hitelt. Meglépték? Nem. Magasról tettek a családok, magyar vállalkozások problémáira.
Berecskereki
2021. augusztus 07. 19:17
,,A 2009-es és a mostani válságkezelés nehezen hasonlítható össze, hiszen teljesen más külső körülmények dominálták a helyzetet – emlékeztetett immáron Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint akkoriban az Európai Unió rendkívüli szigort alkalmazott tagállamaival szemben, ami nehezítette a válságkezelést. ,, Valótlan állítás. El kell olvasni az IMF-nek küldött szándéknyilatkozatot és figyelembe kell venni, hogy a balliberális kormányok 2002 után hibát hibára halmozott. Míg a velünk együtt csatlakozó országok dinamikusan növekedtek, addig Magyarországon dinamikusan csökkent a növekedés. Már 2006 évben súlyos problémák jelentkeztek, ami ez ezt követő években sem szűnt meg. Ugyanakkor az EU 2006-ban a választások előtt nem hozta nyílvánosságra a konvergencia program jelentést, azzal az indoklással, hogy befolyásolta volna a választást. Vagyis vesztett volna a baloldal. A csatlakozásunk után az EU megindította a túlzott deficit eljárást és csak 2013-ban szüntette meg. Alkalmazott valamilyen szankciót a Gyurcsány kormány idején? Nem alkalmazott. A legnagyobb hibák felett is csak sunnyogott. Ugyanakkor 2010 után a bolhából is elefántot csinált. Vajon a Bajnai kormány, benne Oszkó Péter és Simor András jegybankelnök miért nem tudta ugyanazt megtenni, mint amit a második, majd harmadik Orbán kormány megtett? Nem az EU miatt, hanem valami más miatt. Ez is korrupció ám a javából.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!