Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra is, hogy a GDP két százalékának megfelelő forrásokat csoportosított át a kormányzat családtámogatásokra, ezt az összeget korábban – kényszerűen – az államadósság kamatainak finanszírozására fordította. Ha már államadósság: mára annak csupán 20 százaléka van devizában és mindössze egyharmada külföldiek kezében – hangsúlyozta.
A 2009-es és a mostani válságkezelés nehezen hasonlítható össze, hiszen teljesen más külső körülmények dominálták a helyzetet – emlékeztetett immáron Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint akkoriban az Európai Unió rendkívüli szigort alkalmazott tagállamaival szemben, ami nehezítette a válságkezelést.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak mi lehet a versenyelőnye a legfejlettebb gazdaságokkal szemben, Oszkó reményét fejezte ki, hogy nem az olcsó munkaerő lesz az, mivel az erre épülő fejlődési pályák rövidek. Előnyösnek nevezte földrajzi helyzetünket, célként pedig a hatékony, komoly tudást igénylő ágazatok meghonosítását említette.
György László szerint jelentős előny a politikai stabilitás és az a partneri viszony, amely a kormányzat és a befektetők kapcsolatrendszerét jellemzi. Kiemelte a gazdaságpolitika vízióit, illetve az európai munkakultúrát, amely vonzóvá teheti térségünket. Rámutatott: éppen azon dolgozott rengeteget 2010 óta a kabinet, hogy elejét vegye a külső körülmények nagyfokú ráhatásának a magyar gazdaságára, hogy ne kerülhessünk még egyszer olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint 2008 után.
Tripla válsággal állunk szemben: gazdasági, egészségügyi és társadalmi válság nehezíti az életünket, amelyben az emberéletek mentése volt az elsődleges szempont, időnként akár a gazdaság kárára is