Itt építették ki az első római tábort a mai Budapest területén, később pedig évszázadokon át kiépített piactérként szolgált.
A Margit híd közelében, a Bem tér mellett nagy felületű városi ásatás zajlik. A régészek szerint itt már a középkorban és a római korban is város állt, amelynek sok-sok tárgyi emléke mellett épületei is előkerülhetnek. Másik fontos jellemzője ennek a feltárásnak, hogy egy városi ásatáshoz képest nagyon nagy területen, több, mint hétezer négyzetméteren folyhat kutatás, ami igen ritka Budapesten – olvasható a muemlekem.hu portálon.
Az oldalon azt írják: a régészeti feltárás során rövid ideig használt kemencék kerültek felszínre, amelyek a korai, ideiglenes megtelepedés emlékei. Később már hosszan használt, jól megépített kemencék is épületek a területen, melyek az állandósuló házhelyekhez tartozhattak.
Egy királyi ház állt a Bem térnél
Érdekesség, hogy a mai Bem József utca vonalában húzódott a Buda külvárosait védő városfal, amelyen a mai Fő utca és Bem tér találkozásánál állt a városkapu. Ennek előtere több szempontból is érdekes, egyrészt itt tartották az említett a vásárt, melynek vámját a margitszigeti apácák szedték be, de itt állt egy királyi ház is, melyet még szintén az Árpád-korban építettek. Ezt a házat és a körülötte lévő területet később az apácák birtokolták.
A török hódítást követően a piactér beépült, házak és azokhoz kapcsolódó kutak, vermek készültek. Ezek a házak favázas épületek voltak, ahol a falakat vályogtéglával rakták ki. A vermekből számos mindennapi tárgy, korsók, fazekak, poharak, gyertyatartók kerültek felszínre.
A nyitókép illusztráció (MTI/Komka Péter)
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
A székelység származása nyolcszáz éve izgatja a magyar történészeket. Most Keszi Tamás régész új, kreatív és tudományosan is meggyőző hipotézissel állt elő. Valóban a székelyek volnának a mi kozákjaink?
Egy igazán különleges Árpád kori ékszerre bukkantak a mezőkeresztesi csata helyszínén.
Régi feljegyzések alapján azonosították az erdőben szunnyadó, hajdani épületet és évek munkájával értek el csodás eredményeket: unikális leleteket is találtak. A projekt vezetőjével beszélgettünk.
A múlt iránti szenvedélyes érdeklődés újszerű megoldást szült az elmúlt években hazánkban, amelynek eredményességét többek között tarsolylemezek felfedezése bizonyítja – mondja Rácz Tibor Ákos.
A Tett és Védelem Alapítvány feljelentés tesz az ügyben.
A Nébih kéri a vásárlókat, hogy ne egyék meg ezeket a termékeket.
