Itt építették ki az első római tábort a mai Budapest területén, később pedig évszázadokon át kiépített piactérként szolgált.
A Margit híd közelében, a Bem tér mellett nagy felületű városi ásatás zajlik. A régészek szerint itt már a középkorban és a római korban is város állt, amelynek sok-sok tárgyi emléke mellett épületei is előkerülhetnek. Másik fontos jellemzője ennek a feltárásnak, hogy egy városi ásatáshoz képest nagyon nagy területen, több, mint hétezer négyzetméteren folyhat kutatás, ami igen ritka Budapesten – olvasható a muemlekem.hu portálon.
Az oldalon azt írják: a régészeti feltárás során rövid ideig használt kemencék kerültek felszínre, amelyek a korai, ideiglenes megtelepedés emlékei. Később már hosszan használt, jól megépített kemencék is épületek a területen, melyek az állandósuló házhelyekhez tartozhattak.
Egy királyi ház állt a Bem térnél
Érdekesség, hogy a mai Bem József utca vonalában húzódott a Buda külvárosait védő városfal, amelyen a mai Fő utca és Bem tér találkozásánál állt a városkapu. Ennek előtere több szempontból is érdekes, egyrészt itt tartották az említett a vásárt, melynek vámját a margitszigeti apácák szedték be, de itt állt egy királyi ház is, melyet még szintén az Árpád-korban építettek. Ezt a házat és a körülötte lévő területet később az apácák birtokolták.
A török hódítást követően a piactér beépült, házak és azokhoz kapcsolódó kutak, vermek készültek. Ezek a házak favázas épületek voltak, ahol a falakat vályogtéglával rakták ki. A vermekből számos mindennapi tárgy, korsók, fazekak, poharak, gyertyatartók kerültek felszínre.
A nyitókép illusztráció (MTI/Komka Péter)
A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
A taxisok közölték: ha nem sikerül megállapodásra jutni a főváros vezetésével, akár az egész város blokádját is kilátásba helyezik.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
A megkérdezettek szerint alapvetően is katasztrofális a budapesti közlekedés a rosszul összehangolt városi felújítások miatt, ehhez jöttek hozzá a Budapesti Büszkeség rendezvény miatti lezárások.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Az illetőt hivatalos személy bántalmazása miatt körözik.
Az áldozatok havi rokkantsági járadékát is elvette.
