A Newsnight című programban adásba kerülő interjúban Juszafzai beszélt a nők helyzetéről a tálibok kormányzása idején, és elmondta, hogy igyekszik felvenni a kapcsolatot Joe Biden amerikai elnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel, hozzátéve, hogy levelet írt Imran Hán pakisztáni miniszterelnöknek is, amelyben külön kitért a nők helyzetére.
Nem élhetünk olyan világban, ahol egy lánynak nincs joga a tanuláshoz”
– fogalmazott, és hozzátette: a világnak meg kell hallgatnia az elnyomott nők panaszát, akik „nem maradnak csendben most sem”.
Sürgette továbbá az ENSZ-t, fogadjon el mielőbb határozatot az afganisztáni civilek védelméről, különös tekintettel a kisebbségekre és a nőkre, és határozott kiállást sürgetett a nemzetközi közösségnél az emberi jogokért, kiemelve, hogy ez nem pusztán afgán ügy, hanem a világbéke feltétele is. Hangsúlyozta, hogy az ázsiai országban mostanáig állomásozó külföldi erők helyi tolmácsai, valamint az afgán emberi jogi aktivisták sürgős segítségre szorulnak.
Előzmények
A nők oktatási jogaiért küzdő Juszafzai 2012 óta az Egyesült Királyságban él, miután egy pakisztáni tálib fejbe lőtte és súlyosan megsebesítette, mert bírálta a tálibokat a lányok oktatásának tiltása miatt. A most 24 éves Juszafzai 2014-ben kapott Nobel-békedíjat a gyermekeknek a rabszolgaságtól, a szélsőségességtől és a gyermekmunkától való megvédelmezése érdekében végzett munkájáért.
A hét végén a tálib lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba, Kabulba, és elfoglalták a kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, a tálibok pedig a főváros teljes területét ellenőrzésük alá vonták.
(MTI)
Nyitókép: MTI/AP/Zabi Karimi