A brüsszeli lapban Bayer Lili és Zosia Wanat a lengyel és a magyar kormány visszatáncolásától egészen a populisták megerősödéséig vette végig a lehetséges fejleményekről.
Európa fejfájása a jogállamiság miatt súlyos migrénné fajult, de úgy tűnik, senkinek sincs orvossága”
Kezdi A Politico cikke, mely szerint az évek óta tartó feszültség, amely az uniós intézményeket és számos tagországot Lengyelországgal és Magyarországgal szembeállítja, az elmúlt hónapokban még súlyosabbá vált.
A cikk szerint Orbán Viktor kormányát széles körben elítélték a LMBTQ+-ellenes szabályozás miatt, míg a lengyel hatóságok gyakorlatilag kijelentették, hogy nem fogadják el az uniós jog elsőbbségét. Utóbbi a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt pattant ki.
Brüsszel eddigi erőfeszítései, a jogi fellépéstől kezdve a finanszírozás megvonásának belengetéséig nem vezettek irányváltáshoz Varsóban és Budapesten, a szakadék pedig tovább nőtt – írja a cikk.
A Politico magyar és lengyel szerzőpárosa öt lehetséges forgatókönyvet ismertet.
1: Budapest és Varsó meghátrálnak
A cikk szerint elképzelhető, hogyha Brüsszel tovább fokozza a nyomást és pénzügyi szankciókat vezet be, akkor Magyarország és Lengyelország néhány ügyben visszavonulót fúj. A nyomás fokozásának az első jele, hogy az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a magyar nemzeti helyreállítási tervet. A lengyel kormány pedig még bírságokra is számíthat. Mateusz Morawiecki miniszterelnök már megpendítette, hogy a vitatott fegyelmi kamara "reformokra szorul".
„Nyilvánvaló, hogy az egyik ok, amiért a Bizottság elhalasztja ezt a döntést… a jogállamiság. A Bizottság nem fogja nyilvánosan elmondani, de a terv jóváhagyását használja fel arra, hogy nyomást gyakoroljon Lengyelországra és így változtasson a jogállamiságon alapuló politikájában” – mondta Jakub Jaraczewski, a Democracy Reporting International, Berlini székhelyű civil szervezet kutatási koordinátora a Politiconak.
Jaraczewski szerint a lengyel kormánykoalíció mérsékeltebb része – beleértve Mateusz Morawiecki miniszterelnököt is – nem hajlandó elveszíteni pénzt, ha szembe kell néznie a Bizottsággal. a végső összecsapás helyett van lehetőség arra, hogy a kormány legalább módosdítson álláspontján a bírák fegyelmi kamarájával kapcsolatban, amely ma a viták kereszttűzében áll.
2: Új vezetők Budpesten és Varsóban
Magyarországon 2022-ben, Lengyelországban pedig a következő évben parlamenti választások lesznek. A lap szerint, ha a jelenlegi kormánypártok megbuknak, akkor az szinte biztosan oldja a feszültséget Brüsszellel és más uniós kormányokkal, hiszen Európa-pártibb vezetések jönnek. A lengyeleknél Donald Tusk vezetésével erősödik az ellenzék (bár még 10 százalékponttal a Jog és Igazságosság (PiS) vezet), míg Magyarországon az ellenzék és a Fidesz fej-fej mellett halad.
Lengyelországban és Magyarországon is a legfontosabb törésvonallá egyre inkább a Brüsszelhez és az Európai Unióhoz való viszony válik”
– mondta Krekó Péter, a budapesti Political Capital Institute ügyvezető igazgatója a Politiconak. Ha az ellenzéki erők nyernek, az új kormányok „határozott” lépéseket tesznek az intézmények függetlenségének helyreállítása érdekében – tette hozzá.
3: Marad a patthelyzet
Ebben az esetben kb. minden marad a régiben: az EU továbbra is folyamatos vitákba keveredik Budapesttel és Varsóval, jogsértési eljárásokat indít és rendszeresen meghallgatásokat tart a két ország helyzetéről, anélkül hogy valódi végkifejletet találna.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő, az Európai Parlament magyarországi helyzetelemzője azt szorgalmazza, hogy az EU Tanácsának soron következő francia elnöksége fogalmazzon meg „ajánlásokat” Magyarország számára az EU-szerződés szerinti Hetes Cikk szerinti eljárás lehetővé tételére, ahol a tagállamok négyötöde figyelmeztet egy másik tagot a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmakra még a szankciók végrehajtása előtt.
„Azt hiszem, ez nagy lépés lenne” – mondta Delbos-Corfield. Elismerte, hogy „ez nem fogja megváltoztatni a magyar emberek mindennapjait, de ezek az ajánlások még jobban elszigetelik majd Orbánt”.
4: Polexit és Huxit
Ebben az esetben a két renitens ország távozik az Európai Unióból, vagy más tagállamok ebbe az irányba terelhetik őket. A cikk szerint ez a lengyel kormánypárt számára politikai öngyilkossággal érne fel, de Magyarországon komoly gondot okozna a Fidesznek, mivel a lakosság erősen uniópárti. Azt is felhozták a cikkben, hogy a magyar kormányban sincs egység ebben a kérdésben, míg Kövér László házelnök arról beszélt nemrég, hogy ha most lenne a csatlakozásról a népszavazás, akkor ellene szavazna, addig Varga Mihály pénzügyminiszter a tagság mellett tenné le a voksát.
A fő veszélynek az EU szétesését látom: az a fajta megosztó populista politika, amelyet Orbán folytat, az uniós közösség széteséséhez vezet”
– mondta Szél Bernadett, a magyar parlament független ellenzéki képviselője az újságnak. Elemzők szerint bár a magyar lakosság EU-párti és Orbán megérti a tagság előnyeit, az egyre inkább euroszkeptikus retorikának beláthatatlan következményei lehetnek. „David Cameron sem akarta, hogy az Egyesült Királyság kilépjen. amikor azonban elkezdesz játszani a tűzzel, nehéz azt irányítani” – mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a lapnak azt mondta, hogy bár a magyar lakosság EU-párti, és Orbán megérti a tagság előnyeit, az erősödő euroszkeptikus retorika kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
5: Még több populista az EU-ban
Az ötödik szcenárió szerint a Fidesz és a PiS hatalmon marad, miközben „baráti szélsőjobboldali pártok” kerülnek hatalomra olyan nagy uniós országokban, mint mondjuk Olaszország és Franciaország, eltávolítva az uniót a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos aggályoktól.
Az elmúlt években az EU intézményeiben tapasztalt erkölcsi túlmozgás veszélyes tendenciát mutat egy ideológiai monopólium bevezetésére”
– ez egy 16 európai jobboldali párt által jegyzett múlt havi közös nyilatkozatban szerepel, melyek közt a Fidesz, a PiS, a francia elnökjelölt, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, valamint Matteo Salvini Olaszországi Ligája is jelen van.
Míg a járvány Európa nagy részén visszaszorította a populistákat, Olaszországban két jobboldali populista párt áll magasan a szavazásokon, mindegyik 20 százalék körüli. A POLITICO közvélemény-kutatása szerint Le Pen jelenleg az előrejelzések szerint a szavazatok 44 százalékát fogja megszerezni az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott közelgő összecsapáson.
Bár Le Pen elnökségét kevéssé tartják valószínűnek, kizárni sem lehet teljesen. Orbán pedig egyre inkább igazodik ahhoz a kontinens-víziójához, amely illeszkedik az övéhez.
„Az »egyre szorosabb unió« kifejezést az első adandó alkalommal ki kell húzni az EU ó-szerződések szövegéből” – idézi végezetül a Politico Orbán viktor magyar miniszterelnök júniusi beszédét.
Fotó: MTI/Mónus Márton
Az Európai Unió elítélte a román elnök eltávolításának kísérletét, amely el is bukott, és Donald Tusk kormánya is kudarcot vallott a jegybankelnökkel. A braziloknak viszont összejött, amivel Magyar Péter próbálkozna.
A szervezet vezetője szerint a nyomozásoknak elsősorban az uniós pénzekre kell irányulnia.
A német kormány nem tervezi a belső schengeni határellenőrzések kivezetését, hiába kérte erre az Európai Bizottság több tagállammal együtt Németországot is.
A Nyugathoz való viszony határozza meg a vasárnapi előrehozott választást, a brüsszeli lap egy szorosabb amerikai elköteleződést szorgalmazó volt államfőt szólaltatott meg ezúttal.
Kutya kötelességünk kiállni a fenyegetett közjogi méltóságok és tisztviselők mellett, nemzetünk jövője érdekében.
A Politico finoman élcelődik azon, hogy Weber gyanúsan sok mindent vezet egyszerre.
Elkezdődött a nyár legjobban várt sporteseménye!
„A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra” – tájékoztatott Magyar Péter.
