A hikikomori egy mentális jelenség; 1998-ban nevezte el így egy japán pszichológus, Szaitó Tamaki a hiki (visszavonulni) és komori (odabent lenni) szavak összetételével.
„A kilencvenes évek elején a gazdasági nehézségek miatt sok pályakezdő nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ezek pedig gyakran hazamentek – és nem jöttek elő. Szaitó arra figyelt fel, hogy többségüknek nincs diagnosztizálható mentális betegsége, mégis extrém módon visszavonult életet élnek. A kutatók kezdetben úgy gondolták, hogy ez a fajta remeteség speciálisan japán probléma, mostanában viszont már világméretű jelenségként kezelik – már a pandémia előtt is bőven akadtak nemzetközi példák erre az állapotra” – írta a jelenséget ismertetve a Qubit.
Egy 2020 elején megjelent tanulmányban a kutatók három alapvető feltételt rögzítettek ahhoz, hogy valakit ezzel lehessen diagnosztizálni:
szociális izoláció, méghozzá az illető saját otthonában;
az elszigeteltségnek legalább hat hónapon át kell tartania;
az izoláció negatívan befolyásolja az egyén funkcionális működését, vagy komoly szorongást vált ki belőle.
Az első két feltételnek igazából bárki megfelel, aki a járvány miatt otthonról dolgozott, vagy ott tanult. Sok esetben a harmadik feltétel is fennáll.
„Békeidőben az ilyen önkéntes elszigetelődés esetleg furcsának tűnhet, de a koronavírus miatti korlátozások miatt sokszor épp ez tűnt az új normalitásnak. Stephen Taylor, a Brit Columbiai Egyetem pszichológusprofesszora szerint ráadásul azok a tényezők, amelyek megkönnyítették az életet a lezárások alatt – a kényszerű otthonmaradás, a nethasználat, a hálózatban játszható játékok vagy akár a Netflix –, a remeteséget is elősegíthetik” – írja a Qubit cikke.
Az ebben szenvedők rettegnek a fertőzéstől, a különböző fertőzöttnek vélt felületek megérintésétől, adott esetben xenofóbok (attól tartanak, hogy a külföldiek terjesztik a betegséget), illetve a fokozott stressz jeleit mutatják, rémálmaik vannak.
„A szakember szerint az még nem világos, hogy ezek a tünetek a járványhelyzet elmúltával is tartósak maradnak-e, de annak alapján, hogy a SARS-fertőzésen átesett betegek körében milyen gyakori volt a tartósan fennálló PTSD (poszttraumás stressz-zavar), valószínűnek tűnik, hogy a covid után is hasonló trendekre lehet majd számítani” – áll az írásban.
Fotó: MTI/Komka Péter
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
A magyar szemlélet fókusza magyar, perspektívája közép-európai, horizontja globális.
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A leghatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésének az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla.
Az egyetemnek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, és segítenie kell az előadóknak, hogy ne az erőszak, hanem a tudományos szabadság győzzön.
SciFaiR 2025 – Nemzetközi konferencia a tudomány, a hit és a vallás metszéspontjában.
Jankó Robi táplálkozástudományi szakember küldetésének tekinti a táplálkozással kapcsolatos tévhitek eloszlatását. Tizenkét év külföldi tapasztalatszerzés után hazatért és ma főként az online térben segíti követőit eligazodni a tudományos publikációk végtelen útvesztőiben.
Egy másik jármű szemből, kivédhetetlenül, frontálisan az övének ütközött. A szövetségi kapitányt kórházba szállították.
