A pandémia alatt terjedt el az önkéntes remeteség, azaz a hikikomori

„A kilencvenes évek elején a gazdasági nehézségek miatt sok pályakezdő nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ezek pedig gyakran hazamentek – és nem jöttek elő. Szaitó arra figyelt fel, hogy többségüknek nincs diagnosztizálható mentális betegsége, mégis extrém módon visszavonult életet élnek. A kutatók kezdetben úgy gondolták, hogy ez a fajta remeteség speciálisan japán probléma, mostanában viszont már világméretű jelenségként kezelik – már a pandémia előtt is bőven akadtak nemzetközi példák erre az állapotra” – írta a jelenséget ismertetve a Qubit. 

Egy 2020 elején megjelent tanulmányban a kutatók három alapvető feltételt rögzítettek ahhoz, hogy valakit ezzel lehessen diagnosztizálni:

szociális izoláció, méghozzá az illető saját otthonában;

az elszigeteltségnek legalább hat hónapon át kell tartania;

az izoláció negatívan befolyásolja az egyén funkcionális működését, vagy komoly szorongást vált ki belőle.

Az első két feltételnek igazából bárki megfelel, aki a járvány miatt otthonról dolgozott, vagy ott tanult. Sok esetben a harmadik feltétel is fennáll. 

„Békeidőben az ilyen önkéntes elszigetelődés esetleg furcsának tűnhet, de a koronavírus miatti korlátozások miatt sokszor épp ez tűnt az új normalitásnak. Stephen Taylor, a Brit Columbiai Egyetem pszichológusprofesszora szerint ráadásul azok a tényezők, amelyek megkönnyítették az életet a lezárások alatt – a kényszerű otthonmaradás, a nethasználat, a hálózatban játszható játékok vagy akár a Netflix –, a remeteséget is elősegíthetik” – írja a Qubit cikke. 

Az ebben szenvedők rettegnek a fertőzéstől, a különböző fertőzöttnek vélt felületek megérintésétől, adott esetben xenofóbok (attól tartanak, hogy a külföldiek terjesztik a betegséget), illetve a fokozott stressz jeleit mutatják, rémálmaik vannak.

„A szakember szerint az még nem világos, hogy ezek a tünetek a járványhelyzet elmúltával is tartósak maradnak-e, de annak alapján, hogy a SARS-fertőzésen átesett betegek körében milyen gyakori volt a tartósan fennálló PTSD (poszttraumás stressz-zavar), valószínűnek tűnik, hogy a covid után is hasonló trendekre lehet majd számítani” – áll az írásban. 

Fotó: MTI/Komka Péter