Merre tart az olimpiai eszme, mi marad az olimpiai hangulatból nézők nélkül? A delta vírusvariánssal itt a negyedik hullám? Mit hoz az amerikaiak kivonulása Afganisztánból? Adóforradalom, Brüsszel vs lengyel alkotmánybíróság, EU-orosz szankciós párbaj; Tárkány Művek – itt az új Mandiner!
Rövid lesz a nyár Nyugat-Európában: alig csengett le a koronavírus-járvány harmadik hulláma, két hónapra rá már aggasztó statisztikák jelzik, hogy itt a negyedik. Magyarországot a szakértők egyelőre nem féltik, a delta vírusvariáns mindenesetre átírja az európai nyitási forgatókönyvet. A külföldi és hazai helyzetnek jártunk utána a vezető anyagunkban.
Bár a megbetegedések száma látványosan nő, a fertőzöttek sokkal kisebb százaléka kerül kórházba, és jóval kevesebb az elhalálozás, mint korábban – áll a konklúzió. Az, hogy a negyedik hullám erős vagy gyenge lesz, elsősorban attól függ, hogy mekkora a lakosság átoltottsága.
„Ha lesz új hullám, akkor is csak hullámocska lesz”
– fogalmaz lapunknak Rusvai Miklós egyetemi tanár, víruskutató, aki ugyanakkor hozzáteszi, a nyugat-európai helyzet azt mutatja, hogy bármikor bekövetkezhet rosszabbodás.
Közélet
Balog Zoltán református püspök e heti publicisztikájában a hátrányos helyzetű családok számára életre hívott Bárka tábor misszióját hangsúlyozza a világjárvány sújtotta nehéz időkben. „Az immár negyedik éve szerveződő tábor nem egyszerűen szabadidő-eltöltés, hanem esély annak a világnak a megismerésére, amely nem válogat” – írja.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő eheti írásában az amerikai demokráciaexport kudarcát és annak végzetes következményeit elemzi.
Mit hoz az amerikaiak kivonulása Afganisztánból? Valóra válhat egy Iszlám Állam 2.0 rémálma?
– teszi fel a kérdést. Az amerikaiak a helyi kormányerők tájékoztatása nélkül egyetlen éjszaka alatt hagyták el bázisukat, rengeteg gépjárművet, fegyvert és lőszert hagyva maguk után; csak idő kérdése, mikor kerül mindez a tálibok kezére, figyelmeztet a szerző. „A washingtoni külpolitikának tudomásul kell vennie, hogy erővel, nyílt vagy hibrid háborús beavatkozással nem lehet célországokat átprogramozni” – állapítja meg a biztonságpolitikai szakértő.
Külföld
Adóforradalomra készül a világ: százharminc ország támogatja Joe Biden amerikai elnök globális minimumadótervét, amellyel az adóparadicsomokban eltűnő dollármilliárdokat szereznék vissza – írja külpolitikai szerzőnk, Kohán Mátyás. A kérdést körüljárva cikkében rámutat: a GDP-je 138 százalékáig eladósodott, 16 százalékos államháztartási hiánnyal küzdő
Egyesült Államok olyan mértékű pénzszórást jelentett be, mint a New Deal óta soha senki.
„Politikai prioritássá vált tehát, hogy az államkassza valahogyan visszakapja a covid brutális költségeit” – magyarázza az új adó ötletének eredetét. A világ hét legnagyobb gazdaságát tömörítő G7 csoport bejelentette, hogy támogatja a globális minimumadót, július 1-jére pedig már a világ GDP-jének bő 90 százalékát lefedő 130 ország a terv mögé állt.
Kaukázusi keringő című külpolitikai anyagunk a Dél-Kaukázus ingatag geopolitikai helyzetét veszi górcső alá. 2020. szeptember 27-én a nemzetközi közvélemény a kaukázusi háború híreire ébredt. A térséget a Szovjetunió felbomlás óta folyamatos feszültséget hordozó, rendezetlen területi és etnikai ellentétek miatt bizonytalan státuszú területek alkotják. A háború geopolitikailag jelentősen átrendezte az erőviszonyokat.
Oroszország tovább erősödött, Törökország ismét beszállt a geopolitikai versenybe,
miközben a karabahi háborút elvesztő Nikol Pasinján örmény miniszterelnök visszatért a hatalomba – állapítja meg Wagner Péter.
Precedens & Makronóm
Az Európai Unió Bíróságának döntésével szembeszálló lengyel alkotmánybíróság továbbra is nemzeti hatáskörben tartja a bírók kinevezését - vajon ez már az unióból való kilépés előszobája? Precedens rovatunkban a lengyel alkotmánybíróság ítéletének hátterét jártuk körül.
Koltay András, az NKE rektora véleménycikkében pedig az UEFA magyarokat büntető friss ítéletét elemzi.
A gyűlölködésnek sokkal brutálisabb példái ismeretesek szerte Európában, mégis minket büntetnek a legsúlyosabban
– jelenti ki a szerző.
A magyarok is isszák a levét az EU és Oroszország közti szankciós párbajnak, amely a 2014-ben kirobbanó orosz–ukrán konfliktus következményeként máig érezteti hatását. Makronóm rovatunk cikke az európai országok mezőgazdaságainak exportveszteségét veszi számba: noha a szankciók az egész kontinensre kiterjedtek, a korlátozások a közép-európai gazdaságokat viselték meg leginkább, állapítja meg a szerző.
Sport
Merre tart az olimpiai eszme? Mi marad az olimpiai hangulatból nézők nélkül? Mire lesznek képesek versenyzőink buborékban? Lapunk sportrovatának vezetője, Csisztu Zsuzsa személyes hangú írásában e kérdéseket járja körül, miközben felidézi saját olimpiai élményeit. Aranyemberek című összeállításunkban pedig a magyar olimpiai aranyérmesek történetét tekintjük át, egészen Hajós Alfrédtől Hosszú Katinkáig.
Megszólalnak egykori olimpiai bajnokaink,
Kovács Katalin kajakozó, Csapó Gábor vízilabdás, Nagy Tímea vívó és a századik olimpiai arany birtokosa, Hegedűs Csaba birkózó.
Olimpiaváró lapszámunkban interjút olvashatnak még Kemény Dénessel, a kontinens-, világ és háromszoros olimpiai bajnok vízipóló-válogatott egykori szövetségi kapitányával, akit a legendás olimpiai aranyszériáról, a fociebéről és a tokiói esélyekről kérdeztük. „Nagy kérdés, miként lehet kibírni a három hét bezártságot, könnyen előfordulhat, hogy a játékosok begolyóznak” – mondja az egykori sikerkapitány a nézők nélküli ötkarikás játékokról. A magyar vízipóló válogatott esélyeiről szólva pedig így fogalmaz:
Minden idők legsikeresebb kapitánya az interjúban a tavaly elhunyt Benedek Tibor emlékét is felidézi:: „Tibit legtöbben az óriási akaratú küzdővel azonosítják, de számomra nemcsak ez jellemzi őt, hanem a mosolya, a hatalmas nevetései is”.
Élet
Élet rovatunkban Tárkány-Kovács Bálinttal, a nemrég újjáalakult Tárkány Művek cimbalmos alapítójával ismerkedhetnek meg. A modernizáció korszellem volt, és kifosztotta a tradícióban élő embereket – mondja a népzenész, aki Hamvas Béla szavaival élve „a szentség illatának” nevezi azt, ami a mai ember életéből elveszett.
– teszi fel a kérdést Tárkány-Kovács Bálint. A táncházmozgalomnak épp ez a titka, hogy találkozhatunk a tradícióban élő emberrel, és beleszippanthatunk ebbe a szentségbe – mutat rá Tárkány-Kovács, és hozzáteszi: akivel ez megtörténik, az örökre megváltozik.
Győrffy Ákos a húsz évvel ezelőtt mindössze harmincnégy évesen meghalt különös költő, Simon Balázs újonnan megjelent kötetét mutatja be, az e heti tárcánkat pedig a Mandiner publicistája, Leimeiszter Barnabás jegyzi. A lapot Névai Gábor olimpiás cikke zárja az Utolsó Figyelmeztetés rovatban.
Nyitókép: BS
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Csatát nyertek az európai gazdák, de a háborúnak még nincs vége.
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
