Fox News: Nincs mit tenni, Trump húzása Putyinnal egyszerűen zseniális

Véleménycikket szentelt a Fox Newson a pénteki alaszkai Trump-Putyin találkozónak KT McFarland, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese az amerikai elnök első ciklusában, aki Richard Nixon, Gerald Ford és Ronald Reagan kormányaiban is az elnöki nemzetbiztonsági tanácsban dolgozott.

A „Trump-tébolyban szenvedő demokraták” például Putyin ügynökének látják, az „örökháború-párti republikánus neokonok” azzal vádolják, hogy elárulja majd Ukrajnát a megállapodásért cserébe, az izolacionisták pedig attól tartanak, hogy Trump belekeveri az USA-t Európa problémáiba.

Szerinte senki sem érti, hogyan gondolkodik valójában Donald Trump, és azt hiszik, hogy „ő is pont olyan, mint ők: egy egységsugarú politikus, akit jobban érdekel a percepció, mint a valóság, és magasabbra értékeli a folyamatot a haladásnál”. Úgy látja: Trumpnak van végcélja – akkor is, ha nem feltétlenül tudja, miként juthat el oda. 

A nemzetbiztonsági szakember jelzi: a négy olyan elnökhöz képest, akivel a Fehér Ház krízishelyzetek kezelésére használt termében, a Situation Roomban ült, „Trump más”, mert „arra fókuszál, hogy egy projektet a lehető leggyorsabban lezárjon, mindegy, milyen módon”. McFarland szerint ez logikusan következik Trump élettörténetéből, hiszen „ingatlanfejlesztőként nem keresett pénzt egészen addig, amíg egy épületet be nem fejezett”. Kiadásai ezzel szemben mindig előzetesek voltak: előzetesen kellett megvennie a telket, fizetni a hitelt, a munkásokat, eszközöket, gépeket. Ingatlanfejlesztőként ráadásul Trump nem tudhatta, milyen nehézségekkel néz majd szembe egy projekt során, így „mikor problémákba ütközött, improvizált”, hogy a lehető leggyorsabban befejezze az épületet.

McFarland úgy látja: a politikusok akkor is ragaszkodni szoktak az A tervükhöz, ha az nem működik, ezért folytatták közel-keleti háborúikat vég nélkül a korábbi republikánus és demokrata adminisztrációk. Trump viszont nem ilyen. A nemzetbiztonsági szakember meglátása szerint 

McFarland szerint azonban az A terv csődöt mondott, így aztán következett a B terv: „a maximális nyomás használata a felek asztalhoz ültetésére”. Ez Volodimir Zelenszkij esetében működött: aláírásra került a ritkaföldfém-megállapodás, „rátestálta a háború költségeinek jó részét Európára”. Putyinnal viszont nem működött a B terv, így tehát következik a C terv. Erről McFarland szerint még nem tudjuk, milyen lesz, „ezért akar Trump elnök személyesen találkozni Putyinnal: hogy megállapíthassa, valóban szeretne-e tárgyalásos békemegállapodást, vagy csak tovább és tovább és tovább akar harcolni egy fárasztó felőrlő háborúban”. 

McFarland úgy látja: ha Putyin hajlandó jóhiszeműen tárgyalóasztalhoz ülni, „Trump elnök valószínűleg gyors rendezést szorgalmaz majd”, azaz „egyik fél sem kap meg mindent, amit akar, de mindketten eleget kapnak ahhoz, hogy együtt tudjanak élni vele”.

azaz másodlagos szankciókat vezet be az orosz olajat és gázt vásárló országokkal szemben, így Oroszország kifogy majd a háborúra költhető pénzből.

A szakember szerint a helyzet iróniája, hogy a találkozóra épp Alaszkában kerül majd sor, hiszen „Alaszka korábban Oroszországé volt, de arra kényszerültek, hogy eladják Amerikának 1867-ben, mert a krími háború kiadásai csődbe vitték őket”.

Nyitókép: NurPhoto via AFP