Nekünk az egész keresztény Európa kell! – a Kommentár lapszámbemutatóján jártunk

Békés Márton bevezetőjében kiemelte, hogy a Kommentár az elmúlt tizenöt év minden politikai fordulópontján ott volt. 2006-ban a posztkommunista hegemónia éppen bomlani kezdett, ezt jelezte a Kommentár megszületése. A lap egyik alapító tagja (nem mellesleg) épp L. Simon volt. 2018 fordulópontot jelentett, ekkor jött a harmadik kétharmad, ezt követően a folyóirat visszatért az eredetéhez. 2020 a covid éve, amely nemzedéki élménnyé vált; a folyóirat még ezen év során is bővülni tudott. Három év alatt 12 lapszám jelent meg, összesen 1800 oldalon, erre a főszerkesztő igen büszke. A szerkesztőség továbbá mindvégig egységes maradt, miközben kiválóan reprezentálja a magyar jobboldal sokféleségét. Az M5 is befogadta a lapot: minden héten jelentkezik a Kommentár Klub egy 50 perces magazinműsor keretében, erre átlagosan 35 ezren kíváncsiak, ami igen szép szám. A lap megjelenésében sosincs csúszás, a kivitelezése igényes, „ezek szép konzervatív erények."

A moderátor először a covid hatásairól kérdezte a vendégeket. Máthé Áron azt emelte ki, hogy sokan mintha örömmel folytatnák a távmunkát; L. Simon László apaként úgy látta, fontos élmények maradtak ki a fiatalok életéből; Földi László pedig, bár ott még nem tart, hogy kimondja: direkt engedték ki a vírust egy laborból, de szerinte a harcmódok jelentősen átalakultak, és ezt a felismerést egyelőre nem tudatosítottuk magunkban eléggé. A szakértő egyébként erről a témáról írt a Kommentár friss számába is.

Máthé arra a kérdésre felelve, hogy a folyóiratban emlegetett, második világháború utáni „nulladik év" mit is jelent, kifejtette, hogy május 8–9-e Európa minden térségében mást jelent; ez a mai Európa, amelyben élünk, még mindig a második világháború utáni rendezés eredménye. A második világháború totális háború volt; Sztálin úgy vélte, aki bevonul egy területre, az a saját társadalmi rendszerét kényszerítheti rá, és ez az elv azóta is velünk van. Volt egy remény '45 után, de a hátsó agytekervényeken ott ült egy szovjet katona, aki néha megbökött. „Kár lenne azért álmodozóknak nevezni az akkori embereket", hit nélkül nem lehetett belevágni az újjáépítésbe, és az ország segélyek nélkül, elhurcolások mellett, három év alatt mégis szinte újjáépült, csak hogy aztán Rákosiék ismét működésképtelenné tegyék.

L. Simon szerint a kormány hatékonyan lépett fel a vírus ellen, és az emberek is felelős magatartást tanúsítottak, így lehet jelenleg 5 millió beoltott; ezért könnyebben tudunk élni ugyan, mégsem sikerül kitörni az online valóságból. A globális küzdelemnek hatalmas tétje van, azok a hatalmak, amelyek véleményformálóként vannak jelen az interneten, most még nagyobb teret kaptak, de a magyar kormány alkalmazkodóképessége kiválónak bizonyult.

Földi kifejtette, hogy a hagyományos világban van olyan működési technika, ami a titkosszolgálatoknak engedélyezett, másnak nem. A technikák és módszerek ugyanis néha ütik a törvények feltételeit. A Btk. például üldözi azt, aki lop vagy csal, és eközben van egy szervezet, amely „lop, csal, és ha kell, keményen fellép". Az internet veszélyes, hiszen azon megjelennek nem állami szereplők, illetve megjelennek a nem megengedett módszerek és eszközök is, a titkosszolgálat pedig tátott szájjal nézi, hogy nem csak lekörözték, hanem míg ő számon kérhető, addig ők nem számon kérhetők. Ez szörnyen nehéz helyzetet teremt. Trump megbuktatásának a módszerei titkosszolgálatiak voltak, de nem titkosszolgálatok csinálták, hanem magáncégek. Ha ezekkel nem számolunk le, akkor úgy is elbukhatunk, ha a lakosság nem ért egyet azzal, amit az ellenzék képvisel. Földi ilyen példaként idézte a pápáról szóló álhírt, amely megváltoztatta az emberek hangulatát.

L. Simon arra figyelmeztetett, hogy vigyázó szemünket Amerikára kell vetni, hiszen „úgy is járhatunk, mint Trump". Viszont szerinte a jó járványkezelés pozitívan fog lecsapódni a lakosságban. Földi szerint az a titkosszolgálat erős, amelynek sok kapcsolata van, ezért ellenhálózatot kell építeni. L. Simon szerint nem tudjuk egyedül megnyerni a csatát, nem mondhatunk le Európáról, nem mondhatjuk, hogy a németek és a franciák elvesztek, nekünk az egész keresztény Európa kell. Anélkül nem leszünk hosszú távon sikeresek, hiszen csak egy tízmilliós ország vagyunk.