A szegényeknek is lakniuk kell valahol
Svájcban a lakosságnak 57, Németországban 53, Szlovéniában 23, Csehországban 22 százaléka lakik bérlakásban, nálunk 9,9.
Majd egy évig válaszra sem méltatta, majd megbírságolta a várnegyed baloldali polgármestere azt a fiatalt, aki apja hirtelen halála után kérvényezte, ne rakják ki az általuk felújított bérlakásból.
„Pokolian igazságtalanul bánt el a félig elárvult fiammal a polgármester asszony, aki azt állítja magáról, hogy szociálisan érzékeny. Édesapja hirtelen halála után embertelenül kirúgta az édesapja által bérelt lakásból, amiben éveken keresztül együtt laktak” – mondja lapunknak Váradiné Naszályi Márta, az I. kerület polgármesteréről Bulyovszky Milán édesanyja. A fiatal pályakezdő 2014. óta lakott édesapjával az l. kerületi Hunyadi János utcában egy öt plusz öt évre pályázaton megnyert önkormányzati tetőtéri lakásban.
Az édesapa nemcsak a havi 85 000 ezer forintos lakbért fizette becsületesen, de – építész lévén – a bérleményt fel is újította, méghozzá saját pénzből – bontja ki az ügy részleteit az édesanya. Ám sajnálatos módon sem a fiú, sem az édesapja nem élvezhették ki a 81 négyzetméteres ingatlant, az édesapa ugyanis váratlanul megbetegedett és három hónnappal később, 2019. szeptemberében, csaknem egyidejűleg a bérleti jogviszony ötéves határidejének lejártával elhunyt. A bérleti jogviszony hosszabbításáról szóló kérelmét azonban még hónapokkal a tragédia előtt beküldte az önkormányzathoz.
Tragédia a tragédia után
„Ekkor mindannyiunk életében elindult egy őrületes kálvária”
– írja Milán, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben. Ahogy az édesanya fogalmaz, a tragédia mindent megváltoztatott. Bár Milán 2017. ősze óta édesapja Hunyadi János utcai bérleményében lakott, a száraz, tetőtéri lakásban ugyanis csillapodott az asztmás jellegű allergiája, mégsem ebbe az ingatlanba, hanem az édesanyjához volt hivatalosan bejelentve. Az édesapa haláláig nem is gondoltak arra, hogy ezt a helyzetet jogilag rendezzék, s érthető módon az apa betegsége idején, majd a halálát követően sem ez volt az első gondolatuk. Mint a fiatal írja: „Semmi nem érdekelt, csak az, hogy az édesapámat megmentsük, ezért csak pár nappal a halála után tudtam ezügyben lépni.”
Ám ekkor már késő volt. Még két hónap sem telt el a tragédiát követően, novemberben jöttek is az önkormányzattól bérleményt ellenőrizni. A történethez hozzátartozik, hogy az édesapa 2019. júliusában – bár az eredeti pályázat szerint ez automatikusan járt volna – kérvényt nyújtott be az első ötéves bérleti jogviszony lejártát követően a további öt évre való meghosszabbítására. Az önkormányzati választás utáni, novemberi ellenőrzésen az önkormányzat munkatársai találkoztak Milánnal, akit arra kértek, írjon ő is kérvényt, hogy folytathassa a bérleti jogviszonyt. Ez meg is történt, az önkormányzat képviselői a helyszínen megnyugtatták a fiatalt, nem lesz probléma, hiszen ez a bevett gyakorlat is.
V. Naszályi kétszer is elutasította a kérelmet
Csakhogy nem így történt. Öt hónap várakozást követően V. Naszályi Márta polgármester 2020. márciusában a kérelmet elutasította, vagyis nem ismerte el Milán jogosultságát a bérleti jogviszony folytatására. Továbbá felszólította a fiatalt a lakás kiürítésére és átadására, mégpedig azzal az indokkal, hogy nincs bejelentkezve a lakásba a lakcímnyilvántartás szerint.
„Édesapám betegsége úgy jött és zajlott le, mint a hurrikán, júniusban volt a diagnózis és szeptemberben a haláleset. Ezalatt az idő alatt semmi más nem volt fontos, csak ő. Mindannyian, az egész család, érte küzdöttünk.
Vajon kinek jutott volna eszébe egy ilyen pokoli helyzetben azzal foglalkozni, hogy be van-e jelentkezve vagy sem?”
– reagált a hivatalos indokra Milán a levélben.
Ezt követően, áprilisban Milán méltányossági kérelmet nyújtott be, és több alkalommal is próbált személyes találkozóra bejutni a polgármesterhez, de sohasem kapott tőle időpontot. Újabb öt hónapnyi várakozást követően a polgármester ismét elutasította a kérelmet, az indoklásban mindössze annyi szerepelt, hogy „nem ismeri el a jogviszony folytatására vonatkozó jogosultságomat” – írja Milán. A baloldali politikus ismét a kiürített állapotú lakás átadására szólította fel a fiatalt, továbbá „jogcím nélküli lakáshasználat” miatt 575 130 forint befizetésére is kötelezte. Milán jóhiszeműen várta a kérelem méltányos elbírálását, ezért a levél megérkezéséig nem hagyta el a lakást.
Átadás, büntetés, újrahirdetés
A lakás átadására végül 2020 októberében került sor. „Az eljárás során a helyszínen aláírattak velünk egy ingatlan átadásáról szóló papírt, de nem hívták fel a figyelmünket arra, hogy szerepel benne egy azóta már 862 570 forintra rúgó bírság, amit valószínűleg a felfokozott érzelmi állapotunkban nem vettünk észre, csak később, amikor otthon átnéztük az iratokat” – írja Milán. Ezt követően ügyvédi levélben fordultak az önkormányzathoz.
Mint Milán kifejti: „Megírtuk, hogy nem ismerjük el ezt a méltatlan és lehetetlen állapotot, amibe a polgármester asszony taszított engem azzal, hogy egy éven keresztül várakoztatott az elutasító válasszal. Kérvényeztük továbbá, hogy a polgármester asszony engedje el az igazságtalan, majdnem egy millió forintos bírságot, amit rám rótt.”
A bírságot V. Naszályi ugyan elengedte, de az édesapa egykori bérleményét fia megtalálta a Budavári Önkormányzat honlapján az áprilisban kiírt legújabb lakáspályázatok között.
Az ügyben megkerestük az önkormányzatot is az alábbi kérdésekkel:
- Szociálisan érzékeny polgármesteri kommunikációjával mennyire összeegyeztethető, hogy nem gyakorolt méltányosságot a bérlő fiával szemben édesapja váratlan halálát követően?
- Úgy tudjuk, mintegy kétszer öt hónapig nem kaptak érdemi választ hosszabbítási kérelmükre. Miért?
- Mivel tervezik kompenzálni a bérlő által építészként magas színvonalon elvégzett felújítás költségeit?
- Úgy tudjuk, a lakást ismét meghirdették, ezúttal jóval alacsonyabb áron, mint amennyiért korábban bérelték. Mi indokolja ezt?
Amint választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük a cikket.
nyitókép forrása: MTI