Valamint arról is szólt, hogy ha sikerül a kieső Janssen-vakcinákat pótolni, május végére mindenkit beolthatnak, aki regisztrált. A kieső Janssen miatt egyébként félmillióval kevesebb adag brüsszeli vakcinára lehet számítani.
Mi a helyzet a Sinopharm és az AstraZeneca körül felröppent hírekkel?
A hazai szakértők egyetértenek abban, hogy a két oltóanyag hatásos. A Mandinernek nyilatkozó Jakab Ferenc virológus elmondta, nem látja akadályát az AstraZeneca-oltás további alkalmazásának. Mint rámutatott, jelen pillanatban 37 esetben alakult ki vérrögképződéses probléma, ebből kiszámolhatjuk, hogy egymillió oltottra mindössze négy ilyen eset jut. „Az átlag magyar populációban mindenféle oltás és minden nélkül is számtalan vérrögképződéses eset fordul elő naponta” – hangsúlyozza. Ráadásul a vérrögképződés esélye halmozottan megnő a Covid-fertőzötteknél, 16,5 százalékukra jellemző, míg azoknál, akik az AstraZeneca-oltást kapták meg, ez szinte mérhetetlenül kicsi: 0,0004 százalék. Tehát,
ha valaki megfertőződik a vírussal, 41 250-szer nagyobb esélye van arra, hogy vérrögök képződnek a szervezetében,
mintha ezt az oltást kapta volna. „Azt gondolom, hogy ez olyan mérhetetlenül hatalmas különbség, ami szavakat és magyarázatot sem igényel” – emelte ki.
Gulyás Gergely az AstraZeneca kapcsán elmondta, Magyarországon nem volt vérrögképződéses mellékhatás, és sem a brit, sem a kínai vakcina nem rosszabb, mint a többi, „sőt bizonyos szempontból lényegesen jobb eredményeket mutat, mint például a Pfizer”. Azt is hozzátette, hogy a második oltást követően a kínai vakcina ugyanolyan vagy jobb védelmet biztosít, és arról is szólt, hogy nincs szükség arra, hogy más vakcinát adjanak a második oltásnál azoknak, akik AstraZeneca-oltóanyagot kaptak, mert a vakcina kiváló adatokat hoz.
A héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is állást foglalt az ügyben, Hans Kluge, a szervezet európai igazgatója leszögezte:
„nincs helye kétségnek: az AstraZeneca vakcinája hatékony”.
.Figyelemfelkeltő hír, hogy a ciprusi kormány összes minisztere beoltatta magát az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcinájával, hogy eloszlassák az emberek félelmeit az oltóanyag lehetséges mellékhatásaival kapcsolatban.
Április 19-én az alsósok számára megnyílnak az iskolák
Az általános iskolák felsősei május 10-ig maradnak a digitális oktatásban. A döntést Orbán Viktor az óvatossággal és a fokozatossággal indokolta, mint mondta, azért húzták meg az alsó tagozatnál a határt, mert ott még nem bontják az osztályokat, és a szülőknek megmarad az a lehetősége, hogy az igazgatótól felmentést kérjenek az iskolalátogatás alól. Gulyás Gergely azt mondta, a járványügyi helyzetben az intézményvezetők engedélyezhetnek távollétet a diákoknak. Mivel azonban a tanároktól nem várható el, hogy kétszer oktassanak, ha megindul az iskolai oktatás, azzal párhuzamosan digitális oktatás az alsó tagozatosoknak nem lesz.
A Mandinernek nyilatkozó szülők egy része korainak tartja a nyitást, Rusvai Miklós virológus pedig arról beszélt lapunknak, hogy szerinte a gyerekek semmivel nem lesznek nagyobb veszélyben az április 19-i esetleges iskolanyitás után, mint voltak a húsvéti szünet előtt. Sőt, a helyzet csak javult azóta, hiszen egyre több az oltott, ezért egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a fertőzés terjed.
3,5 millió koronavírus ellen beoltott ember esetén
kinyithatnak a teraszok is,
a kormány számításai szerint ez jövő hét közepén történhet meg. A vendéglátóhelyek érdekében eltörlik a közterület-használati díjakat és felfüggeszti az ezzel kapcsolatos bürokratikus nehézségeket – jelentette be Orbán Viktor hét közepi videóüzenetében. Gulyás ehhez hozzátette, hogy erre azért is szükség van, mert voltak olyan kerületek, amelyeknek szándékában állt a bérleti, illetve közterület-használati díjat megemelni a válság közepén. Az I. kerületben például csak kormányzati fellépés tudta ezt megakadályozni – hangoztatta.
Nyitókép: Oltáshoz előkészített, az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagjával töltött fecskendők a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2021. április 14-én. MTI/Krizsán Csaba