Nem azt a világot éljük, ahol válogathatunk az oltóanyagok között – Jakab Ferenc a Mandinernek

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője múlt héten egy interjúban arról beszélt, hogy van összefüggés az AstraZeneca-vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Ezt az EMA később úgy puhította, hogy lehetséges összefüggésről nyilatkozott. Ám ezzel együtt ajánlják a vakcinát. Sokakat elbizonytalanítottak ezek az egymásnak ellentmondó kijelentések, nehéz eligazodni. Most akkor van vagy nincs összefüggés?

Néhány esetben előfordult az említett mellékhatás, és azt feltételezték, hogy az oltás miatt alakult ki. De ha statisztikailag megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy normál, nem oltott populáció esetében sokkal gyakrabban alakulnak ki vérrögképződési problémák. Nem beszélve a fogamzásgátlót szedő nők vagy a dohányosok átlagpopulációjáról, ahol még sokkal sűrűbb ennek előfordulása. 

Nagyságrendileg mekkora ez az arány?

Eddig 25 milliónál is több embert oltottak be AstraZenecával, ez a szám pedig napról-napra folyamatosan emelkedik. Jelen pillanatban 37 esetben alakult ki vérrögképződéses probléma. Ebből kiszámolhatjuk, hogy egymillió oltottra mindössze négy ilyen eset jut. Az átlag magyar populációban oltás nélkül is számtalan vérrögképződéses eset fordul elő naponta. Vagyis azt mondhatjuk, hogy nincs szignifikáns összefüggés az AstraZeneca-vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy az egyedi eseteket is ki kell vizsgálni. Legrosszabb esetben a vakcina melletti tájékoztatólapon – ahogy minden gyógyszer és oltóanyag esetében is így van – feltüntetik, hogy milyen ezrelékben fordulhat elő vérrögképződési probléma. Mindenesetre

És nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Covid-megbetegedés következtében ez a veszély jelentősen megnő: tíz fertőzés következtében elhunyt közül hétnél igazolódik utólag vérrögképződés. Egy szó mint száz: az oltás jó és hatékony, felesleges lenne emiatt visszavonni, vagy nem használni.

Ajánlatos az oltást követően pár napig gyógyszert szedni? Ha igen, mit?

Nem vagyok klinikus, sem hematológus. Virológusként azt gondolom, hogy csak a vakcina miatt nem kell semmit szedni, nem kell feleslegesen terhelni a szervezetet. Ha minden kötél szakad, akkor Aspirin Protectet javaslok pár napig. De annak, hogy csak emiatt injekció formájában heparinszármazékot adjanak véralvadásgátlási céllal, nem látom értelmét. De még egyszer mondom, nem vagyok klinikus, ezt minden esetben döntse el a kezelőorvos.

Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság úgy döntött, nem hosszabbítja meg jövőre az AstraZeneca és Johnson&Johnson vakcinákra vonatkozó szerződéseit. Mi a véleménye erről a lépésről?

Ha mindenféle politikai és gazdasági szempontot háttérbe szorítok, és tisztán szakmapolitikai és szakmai szempontok szerint nézem, akkor nem tartom jó döntésnek, mert az AstraZeneca-oltás és a Johnson&Johnson oltása is jó. Még egyszer hangsúlyozom, hogy

Sarkított, extrém példa, de ha megkapom a koronavírus elleni oltást, és elüt a busz, azt is ki kell vizsgálni, hogy nem azért ütött-e el a busz, mert az oltás miatt megszédültem, és a busz elé estem. Plusz biztonságérzetet adnak ezek a vizsgálatok, jó azt tudni, hogy sem az európai, sem a magyar gyógyszerfelügyeletek nem veszik félvállról ezeket az eseteket függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs összefüggés. Mindenesetre szakmai szempontból mindkét oltás megfelelő. Nem gondolom, hogy ilyen időszakban, amikor világszerte nagyon magas a fertőzöttek és az elhunytak száma, akkor megengedhetnénk magunknak, hogy egy oltást visszavonjunk, vagy visszatartsunk.

A KOVIDők múlt heti adásában Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta, hogy a vérrögképződés okozta betegségek – szívinfarktus, sztrók, tüdőembólia – a leggyakoribbak, véletlenül és gyakran fordulnak elő. Márpedig, „ha valakit hírbe akarok hozni, akkor egy nagy számban előforduló megbetegedést kell összekötni a vakcinációval”. Ugyanitt az is elhangzott, hogy az Astra-ügy inkább „gyógyszercégek között kialakult kisebb háború következménye, semmint bármilyen vérrögképződési probléma”. 

Fogalmam sincs, nem tudok, és nem is szeretnék ezzel kapcsolatosan nyilatkozni. Virológusként továbbra is azt mondom, hogy ha bármilyen mellékhatás kialakul – attól függetlenül, hogy ez összefügg-e az oltással, vagy nem –, ki kell vizsgálni. Nem tisztem eldönteni, de lehet, hogy a háttérben húzódik némi vakcinagyártók közötti verseny is. 

Mit mérlegeljen az, akinek AstraZeneca-vakcinát ajánlanak fel? 

Ma Magyarországon gyakorlatilag tombol a brit variáns: rengeteg a fertőzött, eszméletlen gyorsan terjed a vírus: bárhol, bármikor megkaphatjuk. Ráadásul sajnos azt látjuk, hogy nem csak az idősebb korosztály a veszélyeztetett. Ma már a negyvenesek, ötvenesek között is szedi áldozatait a Covid, és akadnak még fiatalabb elhunytak is. Az AstraZeneca-oltás esetében 0,0004 százalék vérrögképződés esélye, szemben a koronavírus-fertőzéssel, ahol ez az arány 16,5. Azt gondolom, hogy

Azt kell mérlegelni, hogy ha elkapom, akkor bizony hatványozottan nagyobb az esélye, hogy súlyos szövődményekkel, kórházba, vagy intenzív osztályra kerülök, mint a vérrögképződési probléma kialakulásának. Ez nem játék. Ezt kell átgondolni.

Ellentmondásos hírek érkeznek Kínából a vakcinák hatásosságát illetően. Tisztázzuk, mennyire hatékony a Sinopharm? Egymillió dózist adtak be vele itthon.

Ha azt gondoljuk, hogy nem hatékony, nézzük meg! Válasszunk ki ezer vagy néhány ezer Sinopharm-oltást kapott magyar embert különböző populációkból és területekről, és nézzük meg az antitestszintjüket. Amennyiben nem alakult ki tökéletes immunválasz, adni kell egy harmadik oltást. Ezt azonban csak úgy tudjuk megtenni, hogy a tudomány eszközeivel megvizsgáljuk, hogy állnak a számok. Nem csak úgy mondogatok valamit. Nem kell kétségbe esni, van olyan oltás, amiből három is kell. Leszögezem:

Jól értem, országos reprezentatív szerológiai vizsgálatra gondol?

Igen. Halkan hozzáteszem, hogy az sem árulna el mindent, hiszen attól, hogy még valakinek nem elég magas az antitestszintje, lehet, hogy az oltás következtében kialakult sejtes immunválasza kielégítő. Vagyis a szervezetben kialakult valamilyen fokú védettség. A helyzet nem fehér-fekete, nagyon nehéz kérdés ez. Azt is meg lehet nézni, hogy mit csinálnak azok az országok, amelyek szintén Sinopharmmal oltottak, lehet az ő példájukat is követni. Számtalan lehetőségünk van. Mindenesetre fontos elmondani, hogy egy elölt vírust tartalmazó, úgynevezett elsőgenerációs vakcina – ilyen a kínai – nem biztos, hogy felveszi a versenyt egy harmadik generációs modern molekuláris biológiai technikákkal készített vakcinákkal, mint amilyen a Pfizer vagy a Moderna. De ezt az elején is tudtuk és mondtuk, ahogy azt is, hogy bármelyik vakcina jobb a megbetegedésnél. Nem azt a világot éljük, ahol válogathatunk az oltóanyagok között. Aki megkapta a Sinopharmot, jól járt, hiszen a kórházi ellátást és a súlyos betegséget megelőzi. Az már részletkérdés, hogy még egyszer be kell-e adni neki, vagy sem. Azt majd az idő megmondja.

A harmadik oltás is Sinopharm kell, hogy legyen, vagy más vakcinát is lehet a korábbi kettő kínaira oltani?

Vizsgálatok tárgyát képezi, hogyan lehet kombinálni az oltásokat. 

Vannak szakértők, akik azt mondják, nem ajánlják, hogy orrba-szájba szűrjük, van-e elég antitestszintünk. Mit gondol erről?

Őszinte leszek, én bizony kíváncsi lennék, hogy van-e antitestszintem. Szerintem érdemes megnézni, ha van, örülünk neki, ha nincs, akkor tovább lehet menni, hogy vajon miért nincs. Lehet, hogy a tesztünk nem volt elég érzékeny, ha így van, akkor érdemes egy komplexebb laborvizsgálatot elvégeztetni. De még egyszer mondom:

mivel ez nem mutatja a szervezet vakcina következtében kialakult sejtes immunválaszát, ami szintén nagyon fontos eleme a védettségünknek. 

Melyik tesztet érdemes választani?

Amelyek nem csak azt mutatják, hogy van-e antitestszint, hanem hogy milyen mértékben van. 

„Beoltották, aztán elkapta a koronavírust, és belehalt a 64 éves magyar nő” – kapott szárnyra a hír minap. A fertőzés lapértesülések szerint egy héttel az oltás után történt. 

Az is lehet, hogy a fertőzés lappangási idejében kapta meg az oltást, és az is, hogy másnap fertőződött meg. Heteknek kell eltelnie az oltás után, hogy megfelelő védettség kialakuljon. 

Veszélyes, ha valaki lappangási időben kapja meg az oltást?

Nem. Az viszont egy nagy kérdés, hogy az oltás ebben az esetben használ-e valamit. Mivel azonban a lappangási idő relatív rövid, ezt gondolom, hogy ilyen esetekben az oltásnak sajnos nincs jelentősége. 

Mi a véleménye arról, hogy az emberek válogatnak az oltások között?

Három típusú ember van, az egyik azt mondja, bármit adnak, csak adjanak már, mert szeretne védett lenni…

…ők vannak többségben?

Ha a többség nem is, de mindenképpen növekszik a számuk. A másik csoport, aki válogat. Ezt is el lehet fogadni, azzal együtt is, hogy a jelenleg alkalmazott oltások, a kínait is ide sorolva, biztos, hogy megvédenek a kórháztól és a haláltól. És sajnos olyan réteg is van, akik egyáltalán nem akarnak oltást.

Nagyon sok ingadozót már mostanáig is meg lehetett győzni, de vannak, akiket azóta sem. 

Tud-e itthon zajló, további vizsgálatokról az AstraZeneca vagy a Sinopharm esetében?

Nem, de ez nem azt jelenti, hogy nincs is ilyen. 

Mikor lesz vége a járványnak?

Nem lehet megmondani. Ehhez elengedhetetlen, hogy minél többen oltassanak, mert csak így tudunk visszatérni a normális életünkhöz. Ahhoz, hogy ne alakuljanak ki új variánsok, minél több embert le kell oltani, nincs mese. Közösségi érdek, hogy a vírus ne lobbanjon újra, ehhez azonban nemcsak Magyarországon, mindenhol a világon mindenhol magasnak kell lennie az átoltottságnak. Ez egy globális kérdés, globális probléma.

Nyitóábra forrása: KOVIDők