Az Európai Unió egyetlen napot sem várt: újabb támadást indított Magyarország ellen
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
4,4 millióan regisztráltak oltásra, 71 százalékuk meg is kapta a vakcinát. A szolgáltatások csak azoknak nyitnak, akik be vannak oltva.
„A védelmi intézkedéseknek és az oltásoknak köszönhetően
csökken a fertőzöttek száma”
– mondta Müller Cecília tisztifőorvos a héten az Operatív Törzs online sajtótájékoztatóján. Az új fertőzöttek száma december elejei szintre esett vissza, az előző héthez képest pedig 21 százalékkal csökkent. Pénteki adatok szerint az elmúlt 24 órában 3 427 beteget regisztráltak. Az új fertőzöttek átlagéletkora 46-ről 45 évre változott. A járvány kezdete óta a fertőzöttek 23 százaléka a 40-49 éves, 17 százaléka az 50-59 éves, 16 százaléka a 30-39 éves, 12 százaléka a 20-29 éves és a 60-69 éves korosztályból került ki.
Április elejéhez képest csökkent az elhunytak száma is, 207 többségében idős, krónikus beteg hunyt el, ezzel a járvány áldozatainak száma 26 208 főre emelkedett. A koronavírusos elhunytak átlagéletkora továbbra is 70 év felett van. Bár az elhunytak 75 százaléka továbbra is 65 év feletti, további 20 százalékot az 50-65 év közötti korosztály teszi ki.
Annak ellenére, hogy a brit mutánssal fertőzöttek hosszabb kórházi kezelést igényelnek, és bár még mindig nagyon magas, de folyamatosan
Jelenleg 7 177 koronavírusos beteget kezelnek, közülük 844-en vannak lélegeztetőgépen.
A tisztifőorvos megfogalmazása szerint „elhúzódó csökkenést” látható a járványadatokban, a vírus szennyvízben mért örökítőanyagának elmúlt heti mennyisége „pici csökkenést, stagnálást” mutat. Ennek ellenére a járványügyi szakértők óvatosságra intenek, hiszen továbbra is magas az aktív fertőzöttek száma, 264 039, így a védelmi és higiénés szabályok betartása továbbra is fontos.
Hogy állunk a regisztrációval és a társadalmi immunizálással?
A nyájimmunitáshoz legalább hatmillió beoltott kell, eddig összesen mintegy 4,4 millióan regisztráltak az oltásra. Müller Cecília tisztifőorvos beszámolója szerint nő az oltásra regisztráltak és azon belül is a fiatalok száma. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, hogy „aki most regisztrál oltásra, akár egy-két héten belül megkaphatja a vakcinát”. Él már az online időpontfoglaló rendszer is, azok, akik SMS-t kaptak, online foglalhatnak időpontot a vakcina felvételére. Jelenleg hétfő, kedd, szerdai napokra lehet időpontot foglalni a kórházi oltópontokra, Sinopharm vakcinával történő oltásra. A vakcinára jelentkezők 71 százaléka – a 65 év felettiek több mint 90 százaléka, míg a középkorosztály 53 százaléka – már megkapta az oltást.
Az asszisztens lefertőtleníti a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina üvegét Bojti István nyíregyházi háziorvosi rendelőjében 2021. április 22-én. MTI/Balázs Attila
Továbbra is tartja hazánk vezető helyét az oltási tempóban: péntekig 3 508 846 fő az oltottak száma, közülük 1 490 478 fő már a második oltását is felvette. Összehasonlításként: Magyarországhoz képest jóval le van maradva Németország, ott a 60 éven felüliek mindössze felét oltották be eddig. Terveik szerint pedig csak májusra fejezik be a leginkább veszélyeztetett csoportok immunizálását, és csak júniustól nyílik lehetőség a fiatalabbak számára, hogy megszerezzék a védőoltást. Egyébként az ország most döntött arról, hogy 30 millió adagot vásárol Szputnyik V orosz vakcinából. Az orosz oltóanyagból az osztrákok is beszereznek végül, méghozzá rögtön egymilliónyit, ám szomszédainknál csak akkor oltanak ezzel, ha a vakcina megkapta a zöld utat az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA). A héten egyébként az oltóanyagot kidolgozó Gamaleja Intézet igazgatója, Alekszandr Gincburg azt nyilatkozta, hogy a Szputnyik V az összes ismert mutáció ellen véd.
– mondta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, aki csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Budapesten, a Karmelita kolostorban. Hans Kluge elismerően nyilatkozott a magyar intézkedésekről és üdvözölte a határozott lépéseket és a példaértékű oltási kampányt. Mint mondta, életmentő eszközként kell a vakcinára tekinteni, ezt a témát nem lehet geopolitikai kérdéssé tenni, hiszen az oltás az egyedüli eszköz a járvány legyőzésére, és minden vakcina hatékony.
Oltást kaphatnak a külföldön élő magyarok is
A világ bármely pontjáról jelentkezhetnek majd oltásra a magyarok, hiszen lesz vakcina számukra is – mondta a miniszterelnök pénteki rádióbeszédében. Itt arról is szólt, hogy a 16 és 18 év közöttiek olthatóságáról nagy vita van, de a járványügyi hatóság álláspontja az, hogy a Pfizer-vakcinával beolthatóak, ezért a kormányfő azt az utasítást adta, hogy különítsenek el részükre megfelelő mennyiségű Pfizer-oltást.
Egy nőt beoltanak az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina (hivatalos nevén Gam-COVID-Vac) második adagjával a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban Székesfehérváron 2021. április 21-én. MTI/Vasvári TamásAz Egyesült Államokban hétfőtől már valamennyi 16 éves és annál idősebb állampolgár jogosult az oltásra – jelentette be hétfőn az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC). Az ajánlás szerint elsőként azoknak a 16 éves és ennél idősebb embereknek kell felajánlani a lehetőséget, akik olyan alapbetegséggel élnek, amely növeli a Covid-19 okozta súlyos, életveszélyes szövődmények kockázatát. A 16 éven aluliak számára egyelőre nem engedélyezett a koronavírus elleni vakcina, bár a tesztelés folyamatban van. A Fehér Ház vezető Covid-tanácsadói egy héttel ezelőtt azt mondták: már kora ősszel rendelkezésre állhat a koronavírus elleni védőoltás a 12 és 15 év közötti fiatalok számára is.
Oltásellenesség és vakcinahatékonyság
„A négymillió beoltott csak a fele a társadalomnak, de még mindig sokan nincsenek beoltva” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában. Azt is kiemelte, hogy
„fontos, hogy az oltás pártján maradjunk, az oltásellenesek hangját túlkiabálva”.
Mint mondta, a nyílt oltásellenesség után most a vakcinák hatékonyságát támadják, de az oltásellenességnek ezt a formáját is vissza kell utasítani. Mint ismert, nagy port kavart az a hír, hogy Kao Fu, a kínai járványügyi központ vezetője hetekkel ezelőtt kijelentette: az elölt vírust tartalmazó kínai vakcinák – ilyen az itthon alkalmazott, Sinopharm-féle BBIBP-CorV is – hatékonysága „nem túl magas”, és már hivatalosan vizsgálják annak lehetőségét, hogy más technológiával működő oltóanyagokat is használjanak az immunizáció során. Nem sokkal később Kao visszakozott, és hangsúlyozta, „teljes félreértés”, hogy a kínai vakcinák hatékonysága alacsony lenne; szerinte kiforgatták a szavait, ő csak arról beszélt, milyen módszerekhez érdemes nyúlni, ha javítani akarunk az oltóanyag hatékonyságán. Ennek kapcsán Jakab Ferenc lapunknak azt mondta, „a Sinopharm-vakcina is ad bizonyos védettséget, a Covid miatti kórházba kerüléstől és a fatális kimeneteltől megvéd”.
Ennek kapcsán Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a nagy gyógyszergyárak érdeke is állhat egy-egy vakcina hatásosságának megkérdőjelezésében. „Emellett Európában politikát is belekevertek a vakcinaügybe” – tette hozzá. Mint fogalmazott:
„engem nem érdekel, hogy a macska fehér vagy fekete. Az a lényeg, hogy fogja meg az egeret.
Ebből nem szabad politikát csinálni”. Kiemelte azt is, hogy az egy oltást kapott személyek visszabetegedése is egy százalék alatt van.
A vakcinák hatékonyságával kapcsolatosan Müller Cecília is megnyilvánult a héten: az oltás utáni ellenanyagszint-vizsgálatról azt mondta, hogy önmagában nem ad megfelelő információt a védettség kialakulására. Mint rámutatott: sok olyan oltást követő állapot van, amikor az ellenanyag már nem mérhető a szervezetben, mégis a sejtes immunitás „emlékszik” a kórokozóra, a beadott oltásra, és elindul az ellenanyag-termelés. Azonban ez a sejtes immunitás nem mérhető könnyen. Ezzel egybehangzó véleményt fogalmazott meg a Mandinernek Jakab Ferenc virológus, aki azt is mondta, ennek ellenére érdemes lenne országos reprezentatív szerológiai vizsgálatot végezni, és ha bebizonyosodna, hogy az oltóanyag beadását követően nem alakult ki tökéletes immunválasz, „akkor adni kell egy harmadik oltást”.
MTI/Komka PéterKell-e oltani a covidon átesetteket?
Igen, annak is ajánlott az oltás, aki átesett a fertőzésen. Müller Cecília a héten azt mondta, hogy aki enyhe tünetekkel vészelte át a betegséget, annak valószínűleg kevesebb ellenanyag termelődött a szervezetében, így hamarosan kaphat oltást. Akinél súlyos lefolyású volt a kór, annak a felépülést követő harmadik hónaptól ajánlják az oltás felvételét. A szakember kiemelte, a betegséget követő olthatóságról csak szakmai ajánlások vannak, az oltás beadásáról konkrét esetben mindig az oltóorvos dönt.
Fokozatosság: szombat reggeltől nyitnak a teraszok
„A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe” – hívta fel a figyelmet Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője. Ahogy az üzletek, úgy a teraszok is este fél 10-ig lehetnek majd nyitva.
A nyitás következő lépését Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be pénteken reggel, mint mondta, 4 millió beoltott esetén
Számukra látogathatóak lesznek a színházak, a tánc és zeneművészeti események, a cirkuszok, a mozik, az edző és fitnesztermek, az uszodák, a közfürdők, a jégpályák, az állatkertek, a vadasparkok, a kalandparkok, a vidámparkok, a játszóházak, múzeumok, könyvtárak, a sportesemények, valamint kinyithatnak a szállodák, és kinyitnak az éttermek belső helységei is.
Gulyás Gergely a nyári külföldi utazásokról azt mondta, a kormány álláspontja, hogy aki be van oltva, az akárhova utazik, lényegesen nagyobb biztonságban van, mint aki Magyarországon nem mozdul ki a saját lakóhelyéről, de nem oltatja be magát. Annak kapcsán, hogy mikor látogathatják egymást a határ két oldalán élő magyar családok tagjai, azt mondta, tudják, hogy ez probléma, de mivel a környező országokban nem olyan magas a beoltottak aránya, mit Magyarországon, ezért amíg Magyarországon a társadalmi védettség nincs meg, addig óvatosak a határok megnyitásával. De a határzárak enyhítésének első lépese lesz a magyar állampolgárok ki- és bejárásának biztosítása nemcsak munkavégzés, hanem rokonlátogatás céljából is.
Mi a helyzet egy héttel a nyitás után az iskolákban?
Kedvezőbben alakult a vártnál az iskolanyitás: az óvodások 60, az alsó tagozatosok 75 százaléka tért vissza az intézményekbe, és ez az arány napról napra növekszik – mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón.
A három hétvége alatt megszólított 210 ezer köznevelésben dolgozóból 153 ezren kaptak oltást, ami 73 százalékos arány – mondta Orbán Viktor. Voltak ugyanakkor 52 ezren olyanok, akik már korábban – életkoruk vagy veszélyeztetettségük okán felvették az oltást – így nagyjából 200 ezer köznevelésben dolgozó van beoltva.
Milyen vakcinák állnak rendelkezésre és jönnek még?
Hétfőn megérkezett a Moderna-vakcina újabb, 68 800 adagja, amelyet javarészt a második dózisok beadásához használnak fel. Kedden érkezett az AstraZeneca vakcinája 72 ezer adaggal és a Pfizer oltóanyaga 248 040 adaggal. Ezen kívül megérkezett a Szputnyik V második komponensű vakcinája, és némi kínai oltóanyag is érkezett. A következő tíz napban 1 millió 480 ezer adag vakcina jön még Oroszországból és Kínából – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
AstraZeneca-, Jansen-vakcinák
A hét fontos híre, hogy az Európai Bizottság jogi eljárást indít az brit-svéd érdekeltségű AstraZeneca gyógyszercég ellen, mivel a vállalat nem teljesítette az unióval kötött szerződésekben vállalt kötelezettségeit a koronavírus elleni oltóanyag gyártásásával és kiszállításával kapcsolatban. Ahogy az is fontos, hogy az EU nem tart igényt az AstraZeneca és Johnson & Johnson 300 millió extra adag vakcinájára, a kieső dózisokat a Pfizer/BioNTech vállalat oltóanyagával kívánja pótolni.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor