Mit szól Geert Wilders a Fidesz Néppártból való távozásához? Kémiskola lesz-e a budapesti Fudan Egyetem? Kell tartani az AstraZenecától és a Sinopharm készítményétől? Északír helyzet, drogkutatás, József Attila versei koreaiul – itt az új Mandiner!
Nem szégyellni kell, ha az ember a saját érdekeiért és szuverenitásáért küzd, hanem büszkének kell rá lenni – vallja Geert Wilders. Alakítana-e frakciót a Fidesszel? Mit gondol a demokrácia helyzetéről Hollandiában? Milyen esélyeket lát az olyasfajta jobboldal számára, mint a Szabadságpárt? A holland párt elnökét címlapos interjúnkban hazája politikai játszmáiról, a bevándorlásról, az iszlámról és az identitás kérdéseiről kérdeztük. „A magyar miniszterelnök inkább elöl jár, mint a legtöbb nyugat-európai vezető” – fogalmaz interjúnkban a politikus.
Közélet
Miként vált az oltakozás szinte ünneppé az életünkben? Erről ír vezércikkünkben, az Első karakterben Leimeiszter Barnabás.
Oktatási intézmény vagy egy állam terjeszkedésének eszköze a Fudan? Miért lehet előnyös Magyarország számára az együttműködés? Veszélybe kerülhet-e a magyar felsőoktatási intézmények versenyképessége? Közélet rovatunkban tisztáztuk a kínai egyetem budapesti megjelenése körüli kérdéseket. „James Bond-filmbe illő rémtörténetek, álprobléma” – mondja a Mandinernek Kusai Sándor, Magyarország volt pekingi nagykövete annak kapcsán, hogy a kritikusok szerint a hallgatók egyfajta kínai kémjátszma áldozatául eshetnek.
A droglegalizáció kulcskérdése, hogy a marihuána gyógyít vagy sem; tudományos kutatások ez utóbbit támasztják alá. Haller József nemzetközi hírű neurobiológust a marihuána természetéről, a legalizáció útvesztőiről és az általa vezetett Drogkutató Intézet elleni szakmai-politikai támadásról kérdeztük.
Megingott a kínai és a brit–svéd oltóanyagba vetett bizalom: a Sinopharm készítményének a hatékonyságát vitatják, az AstraZenecáétól a vérrögképződés esélye miatt tartanak sokan. A lapunknak nyilatkozó szakemberrel tisztáztuk, hogy kell-e tartani a vakcináktól.
Hogyan zajlik a vakcinák elosztása? Kiöntik-e a felesleget? Miért nem tudott a kormány mit kezdeni Karácsony Gergely oltópontos felajánlásával? Ezekről is beszéltünk Sára Botond fővárosi kormánymegbízottal, és azt is megkérdeztük, miért oltanak be immár egy időben fiatalokat és időseket. „Rémhír, hogy a megmaradt oltóanyagot kénytelenek voltak kiönteni. Ilyen sosem volt” – hangsúlyozza a politikus.
Balog Zoltán református püspök publicisztikájában a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tíz éves eredményeit méltatja.
Knopf Alexandra, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese írásában az elmúlt tíz év kormányzásáról von mérleget.
Külhon & Külföld
Babucs Zoltán hadtörténésszel idézzük fel Magyarország utolsó, keserédes revíziós sikerét, a Délvidék egy részének nyolcvan évvel ezelőtti visszaszerzését Külhon rovatunkban.
Noha a múltban nagy túlélőnek bizonyult, és lehet, hogy most is felülkerekedik bal- és jobboldali kihívóin, egyáltalán nem biztos, hogy Mark Rutte lesz Hollandia miniszterelnöke – a kormányalakítás nehézségeiről Külföld rovatunkban olvashatnak a Wilders-nagyinterjú mellett.
Évek óta nem látott zavargások sújtották Észak-Írországot: a jobbára brit lojalista tüntetők téglával és gyújtogatással támadtak a hatóságokra, sok tucatnyi ember sérült meg, jelentős károk keletkeztek – az országban jellemző rendkívül komplikált történelmi, vallási és etnikai viszonyok mögé néztünk.
Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute geopolitikai kutatócsoportjának vezetője a kiújuló orosz-ukrán konfliktus kapcsán írja publicisztikájában: Moszkva már most elérte stratégiai céljai túlnyomó részét – egy nyílt ukrajnai háború viszont nem áll egyik félnek sem az érdekében.
Precedens & Makronóm
A keresztényellenesség a marxisták és az iszlamisták közös nevezője Franciaországban – fogalmaz Precedens rovatunknak Grégor Puppinck. A francia alkotmányjogásszal többek között a kereszténységre áttért muszlimok meghurcolásáról is beszélgettünk.
„A közép-európai országok nyugati minták másolásán alapuló politikája lerombolta a térség államainak önbecsülését” – írja véleménycikkében Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.
A Magyar Nemzeti Bank áprilisban megháromszorozta a trezorjaiban tárolt arany mennyiségét, ezzel soha nem látott magasságokba tornázva föl a magyar aranyvagyont. Ha bejönnek az MNB számításai, nagyot kaszálhat az ország – elemzésünket a Makronómban olvashatják.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely Ryszard Legutko lengyel államférfi és politikai gondolkodó legújabb könyvét ajánlja, aki a szabadságfelfogásokról ír The Cunning of Freedom. Saving the Self in an Age of False Idols című kötetében.
A Feminens oldalán Tímár Gabriella Ullával, a budapesti Bibliamúzeumot vezető református lelkésznővel beszélgettünk családi örökségről, a hit és a lelkiség kérdéseiről.
Milyen lenne egy nap úgy felébredni, hogy online életünk megszűnt létezni? Béres Sándor jegyzete egy furcsa álomról.
Budapesti történetek rovatunkban az elmúlt évszázadainkat végigkísérő fürdőkultúráról olvashatnak.
József Attila válogatott versei először jelennek meg Dél-Koreában. A költő száztizenhatodik születésnapján – a magyar költészet napján – Jin Kyoung ae műfordítóval, az ELTE Távol-keleti Intézete tanárával a két ország kulturális hasonlóságairól, különbségeiről és a fordítás nehézségeiről beszélgettünk Élet rovatunkban. „Évtizedeken át proletár költőként gondoltak József Attilára Magyarországon, és sajnos külföldön is. Mert leginkább azokat a verseit fordították le a 20. században. Arra gondoltam, hogy ki kellene szabadítani őt ebből a skatulyából” – fogalmaz.
A héten a Faragó Géza műveit bemutató plakátkiállítást, és Borbély Szilárd: Nincstelenek című könyvét ajánljuk. Folytatódik a Hegyibeszéd, Hegyi Zoltán írásával.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban egy kórházi beszámolót olvashatnak covid idején: összeomlásnak nyoma sincs.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
