El kell érni, hogy az LMBTI- (leszbikus, meleg, biszexuális, transz és interszexuális) csoportokhoz tartozók családot alapíthassanak mindenütt az Európai Unióban anélkül, hogy bármilyen megkülönböztetés érné őket – foglalt állást Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.
A máltai biztos az uniónak az LMBTI-hez tartozók szabadságát biztosító övezetté nyilvánítását szorgalmazó indítványról tartott vitában szólalt fel. Elmondta, hogy az indítványt az Európai Bizottság is támogatja, mivel a testületnek az a meggyőződése hogy mihamarább ki kell építeni egy egyenlőségen, megkülönböztetésmentességen alapuló EU-t. Hangsúlyozta:
Nem lehetnek LMBT-mentes övezetek
„Nem szabad hagyni, hogy az LMBTI közösséghez tartozók továbbra is tartsanak a társadalom negatív hozzáállásától, a közigazgatási diszkriminációtól. Nem szabad hagyni továbbá, hogy ezen okok miatt hazájuk elhagyására kényszerüljenek” – jelentette ki.
Mint mondta, néhány tagállamban az LMBTI-csoportokhoz tartozók állandó nyomásnak vannak kitéve azáltal, hogy a politikusok és a vallási vezetők „ujjal mutogatnak rájuk, és azt terjesztik, hogy veszélyesek a gyerekekre nézve”.
Rámutatott, hogy a bizottság által múlt novemberben bemutatott LMBTI-stratégia egyenlő esélyeket és biztonságot kíván teremteni ezen kisebbséghez tartozók számára az uniós tagállamokban. A testület megkezdte a stratégia végrehajtását, és figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok alkalmazkodnak-e az uniós előírásokhoz.
Sophie In 't Veld, az EP Renew frakciójának holland képviselője a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelországban az „LMBTI-mentes övezetek bevezetése baljós üzenetet hordoz, de Európa azon üzenete, hogy mindenkinek joga van a szabadsághoz, erősebb ennél. Felszólítom az EU polgárait, hogy ezt az üzenetet visszhangozzák” – jelentette ki a képviselő.
Katarina Barley német szociáldemokrata képviselő azt emelte ki, hogy „ha valakinek a jogait veszélyeztetik Európában, akkor az egyben fenyegetést jelent a demokráciára, a szólásszabadság és média szabadságra és az ellenzékiek szabadságára vonatkozóan is. Nem meglepő, hogy Magyarországon és Lengyelországban ezek az aggályok felmerülnek. Ha a demokráciáért állunk ki, akkor támogatnunk kell a kisebbségeket is” – hangsúlyozta a képviselő.
Az EP csütörtökön szavaz az indítványról.
(MTI)
Fotó: ARTUR WIDAK / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
A „merjünk kicsik lenni” szellemében a teljes behódolás mellett döntött a Tisza Párt.
Az Európai Bizottság elnökének esze ágában nem volt cáfolni az álhíreket a Plovdivba tartó repülőútjával kapcsolatban.
Az osztrákok az Európai Bírósághoz fordultak a cél elérése érdekében.
Sorsdöntő időszak vár az Európai Unióra.
Dömötör Csaba szerint a Tisza-vezér valószínűleg ezt is le fogja tagadni.
A Ferencváros elnöke nem kertelt.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
