„Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozást. A nyomozás során a történeti tényállás egészét vizsgálták. Mivel arra derült fény, hogy a terhelt nő az örökség meglétével kapcsolatban Kósa Lajost is megtévesztette, őt – egyes közéleti szereplők állításával szemben – a nyomozás során tanúként kihallgatták. Mivel azonban kára nem keletkezett, így az ügyben nem szerepel sértettként.A nyomozó hatóság az eljárásban hivatalból vizsgálta az egyéb bűncselekmények esetleges megvalósulását is, azonban a nyomozás ezekre vonatkozó adatot nem tárt fel.A nyomozást befejezése után az ügyben a Mátészalkai Járási Ügyészség nyújtott be vádiratot a Mátészalkai Járásbírósághoz.
A vádirat tartalmazza az egyes közéleti szereplők által megjelölt cég kapcsán az átutalás körülményeit és annak a pénznek a sorsát is, amely a csengeri örökösnő bankszámlájára érkezett. Mindez teljességgel beleillik a vád tárgyát képező csalássorozatba. A csengeri örökösnő későbbi vallomásaiban, így a saját kezűleg írt vallomásaiban maga is cáfolta azt, hogy az ügyben felmerült kft-től kapott pénzt más személynek vagy más személy megbízottjának adta tovább és csupán ezen személy kérésére ismerte el utólag a tartozást. A nyomozás egyéb bizonyítékai is cáfolták a terhelt nő saját maga által is visszavont nyilatkozatait. A nő arra hivatkozott, hogy ezeket a valótlan állításokat külső befolyásra tette. Az ügy bírósági szakaszban van. A bizonyítási cselekményekről és büntetőjogi felelősség kérdéséről a bíróság fog dönteni. A büntetőeljárás során feltárt tények a bíróság nyilvános ülésein, tárgyalásain megismerhetők”.