Végre cselekedni kell!

„Nem lesz könnyű feladat egy itthon ennyire (sokszor jogos, máskor nem) negatív előítéletekkel és megítéléssel küzdő közlekedési formát, a vasúti közlekedést szerethetővé tenni az emberek körében. A vasút a közlekedési eszközök panellakása, pedig már történt rengeteg előrelépés, fejlesztés mindkét területen.

Az utazóknak igazuk van, a vasúti szolgáltatások ma még bőven hagynak kívánnivalót maguk után. A Budapesttel azonos méretű Münchenben háromszor annyian utaznak a városi-elővárosi vasúton, mint nálunk, mert megéri. Az a kérdés, hogy 2040-re el tudjuk-e érni azt, ami Németországban, Ausztriában ennél fél évszázaddal előbb sikerült. Ma naponta félmillióan használják bejárásra az elővárosi vasúti közlekedést Budapesten. Reális célkitűzés, hogy a szám megduplázódjon, a Budapesten belüli vasúthasználat pedig még jobban nőjön. Az alapinfra létezik, a sínek behálózzák a várost – átszállási lehetőségeket, fogadóképességet, korszerű járműveket, megbízhatóságot, kiszámíthatóságot, járatsűrűséget és az állomások melletti elegendő P+R, B+R parkolót kell biztosítanunk.

Egy ilyen fejlesztési programnak nyilván része egy előzetes felmérés, kutatás. Lehet tudni, hogy miért nem működik most ez a közlekedési mód, és mitől fog működni?

A tanulmányok és felmérések elkészültek, bár azokkal eddig is teli volt a padlás. Végre cselekedni kell! Az itt élők tanulmányok nélkül is fel tudják sorolni, hogy mi a probléma ma az elővárosi vasúttal. Lassú, nem elég sűrű, nem elég megbízható, túl sok a késés, és még túl sokszor vállalhatatlan a komfortfokozat.  Nagyon sok országos problémának is az az oka, hogy a fővárosban olyan elavult a pálya, a biztosítóberendezések, a forgalomirányítás, hogy hiába vannak esetleg új járművek, nem tudnak olyan gyakran közlekedni, mint kellene. A vasútstratégia választ kíván adni arra a kérdésre is, hogy hogyan lesz sokkal jobban átjárható Budapestet. Ma csak a déli összekötő hídon járható át Budapest vasúttal, az északi kizárólag az esztergomi vonalat tudja kiszolgálni. Ez a déli híd bővítésével együtt is kevés a transz-európai vonalaknak, a nemzetközi forgalomnak, a kelet-nyugati hazai távolsági forgalomnak és a budapesti elővárosi utazásoknak, no meg a teherforgalomnak.

Ha a gyorsabb bejutás és a kényelem az egyik legfontosabb szempont, sokan mondhatnák, hogy akkor miért nem adnak nekünk több autóutat, több zöldhullámot, miért a vasutat fejlesztik?

Mindig lehet jobban dolgozni, de egyszerre akkor sem lehet megoldani a világ összes problémáját. 2010 után a kormányzat átvállalta a budapesti önkormányzatok 375 milliárdos adósságát és nekiláttunk a budapesti metró- és villamoshálózat rendbetételének. Tarlóssal együtt befejeztük és átadtuk a 4-es metrót, felújítottuk a 2-est, elkezdtük a 3-as felújítását. Felerészben kicseréltük a budapesti járműparkot, elindult a környezetbarát járműprogram. Létrejött a fonódó villamos, felújítottuk a legtöbb utast kiszolgáló 1-es és 3-as villamost, meghosszabbítottuk az 1-es vonalát. Most jöhet egy újabb nagy feladat: az elővárosi vasúthálózat megújítása, benne természetesen az elavult állapotában is hetente másfél millió utast kiszolgáló HÉV-ekkel is. Az útkapacitás bővítése nem megoldás. Fizikailag sincs elég hely, másrészt nem az egyéni közlekedés növelése a cél, hanem a kötöttpályás közösségi közlekedésé. Ez sokkal inkább klíma- és környezetbarát, és sokkal nagyobb kapacitással tud problémákat megoldani.”