Az új, ezúttal tényleg végleges határidő május 7., a hivatalos cél két országgal és 140 ezer szignóval túlteljesítve, a szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs mégsem elégedett – lapunknak azt is elmondta, miért nem hangoztatták korábban, hogy nem február 7. a végső határidő.
Nem állt le az aláírásgyűjtés tegnap éjfélkor, tovább pörögtek a beérkező szignók, a számláló jelen sorok írásakor 1 140 472-nél tart, bőven a szükséges egymillió fölött. Az elvárt minimumszámot immár kilenc ország teljesítette: Magyarország, Románia és Szlovákia, majd később érkezett Horvátország, Litvánia, Svédország, Spanyolország, Szlovénia, végül az utolsó napokban Lettország. Jogos a kérdés, hogy szükséges-e folytatni a gyűjtést tovább, ha már jogilag nem oszt, nem szoroz a kezdeményezés érvényessége kapcsán a dolog (már amennyire ez elmondható egy olyan Európai Bizottsággal számolva, amely az Európai Parlamenttl szembemenve legutóbb lesöpörte az asztalról a Minority SafePack kezdeményezést is).
Egyértelmű sikernek nevezte az eddig elért eredményeket Ferencz Csaba, a szervező Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Izsák Balázs elnök ennél óvatosabban fogalmazott. Ferencz szerint az mindenképpen nagyon fontos, hogy
különösen jelentős ez Székelyföld vonatkozásában. Izsák hozzáfűzi, neki vannak azért még fenntartásai, hiszen, bár a számok jelentősek, és sok nemzeti régiót sikerült bevonni a kezdeményezésbe – a katalánokat, baszkokat vagy a lettországi oroszokat –, neki „hiányzik Frízföld, Bajorország, Szardínia, Szicília és Dél-Tirol.”
Most akkor február vagy május 7.?
A szervezők mai posztja alatt – amelyben tájékoztatnak, hogy május 7-ig folytatják a szignógyűjtést – számos támogató fejezte ki elégedetlenségét, volt: aki úgy érezte, becsapták, és ő eddig abban a hiszemben drukkolt, hogy a tegnapi nap az utolsó, amikor alá lehet írni a kezdeményezért.
„Mi hivatalosan nem beszéltünk arról, hogy február 7. a legvégső dátum; a hosszabbítást ugyanis háromhavonta a járványhelyzetre való tekintettel mindig kérvényezni kell” – mondja lapunknak ennek kapcsán Ferencz, hozzátéve: a tapasztalatok szerint a kérvényt sosem bírálják el azonnal, mindig beletelik egy-másfél hónap, ami, ha leállnának a gyűjtéssel, kiesne; ezért erre a helyzetre az a megoldás, hogy a Bizottság engedélyével saját felelősségre folytathatjuk az aláírásgyűjtést addig is, amíg az engedély megérkezik.
Addig viszont nem építhettek arra, hogy szándékukban áll beadni egy kérvényt, amit vagy pozitívan bírál el a Bizottság, vagy nem – fejtegeti, hozzátéve: emellett azért is fontos, hogy legyen megszabott határidő, mert ez a mozgósítást is segíti. Izsák szerint sem lett volna „okos dolog” megelőlegezni, hogy május 7-ig folytatódhat a szignógyűjtés, a felületen most is az áll, hogy február 7.
„Akkor bolondítottuk volna a támogatókat, ha azt mondjuk hogy hagyjátok, beadtunk egy kérvényt, valószínűleg lesz még idő májusig”,
ezzel lemondva a zárónapok előtti csúcsról – húzza alá Izsák, megemlítve, hogy azért bőven van esély a hosszabbításra: az előző hosszabbítás indokául szolgáló járvány éppúgy súlyos, mint november 7-én volt, s a korlátozások is éppolyan szigorúak.
Mindenképpen folytatják
Kérdés persze, hogy így, jócskán túlteljesítve a papírforma szerint elvártat, érdemes még pénzt, energiát, időt áldozva folytatni a kampányt. "Nem csak hogy van értelme folytatni, de elsőrendű feladatunk is, hiszen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés nem csak az aláírásokról szól, hanem az együttműködésről, a kapcsolatról is” – mondja Ferencz, hozzáfűzve: tanulva a Minority SafePack történetéből különösen fontos, hogy minél több, lehetőleg az összes európai országból érkezzen sok aláírás, hogy nagyobb súllyal essen latba a brüsszeli döntéshozók asztalán; hogy ők is lássák, hogy ez összeurópai ügy amit orvosolni kell, mégpedig jogszabállyal. Kiemelten fontos, hogy az EU nemzeti régiói össze tudnak fogni és egyfajta hatalomként tudjanak fellépni Brüsszelben.
Izsák szerint ugyanakkor a legfontosabb, hogy az egyes nemzeti régiók lakossága megértse:
„hiszen mindenről kikérdeztük őket, és a kezdeményezés is úgy állt össze, hogy minden igényüket figyelembe vettük, megmondható, melyik sorokban szerepelnek a dél-tiroliak, a katalánok vagy éppen a baszkok elképzelései. Ezt a saját érdeket kell felismernie minden érintettnek” – fűzi hozzá az elnök –, és tömegessé tenni a felismerést: Baszkföldnek és Székelyföldnek lehet saját elképzelése a jövőjéről, vihet önálló külpolitikát, és forrás is van minderre, méghozzá Brüsszelben – sorolja Izsák, aki az utolsó napok szignólendülete kapcsán Spanyolországot méltatja: mint mondja, meglepetés volt az is, hogy eleinte nagyon nem akartak megindulni az aláírások, dacára a csaknem évtizedes szervezeti kapcsolatoknak, majd a Katalán Nemzetgyűlés csatlakozása fordított ezen, és az utolsó napokban a magyarországihoz hasonló iramban érkeztek az aláírások. Ferencz hozzáteszi: a nagypolitika zajában természetes, hogy nem könnyű eljutni az érintettekhez.
De az is biztos, hogy az esetlegesen elrontott szignók miatt sem árt, ha május 7-ig még érkeznek a szignók az egyes tagállamokból; úgyhogy a kampány, ha nyugodtabb hangulatban is, de folytatódik.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Ahogy azt Veczán Zoltán a Mandineren megírta, most kellene a jobboldaliaknak eleganciát tanúsítaniuk, és függetlenül a politikától együtt örülni annak, hogy van egy új magyar Nobel-díjasunk.
Nem foglalkoznak Brüsszelben a magyar kisebbséggel.
Veczán Zoltánt, a Mandiner rovatvezetőjét kérdezték.
Az Átlátszótól a Mandinerig és az MCC-ig: Hont Andrással és Szilvay Gergellyel indít politikai marketing és kommunikációs tanácsadó-képzést az egyetem.
Ismét Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét választották a belgrádi törvényhozás európai integrációs bizottságának elnökévé. Nem könnyíti meg a munkáját, hogy a Vajdaságban és Szerbia más részein is némiképp ellentmondásos az Európai Unió megítélése.
Több katonakorú férfi hagyta el az országot, mint amennyi jelenleg összesen a fronton harcol. Somkuti Bálint szerint akár száz (!) dandárt is fel lehetne állítani belőlük. De van egy kis bökkenő.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
