Mindenképpen folytatják
Kérdés persze, hogy így, jócskán túlteljesítve a papírforma szerint elvártat, érdemes még pénzt, energiát, időt áldozva folytatni a kampányt. "Nem csak hogy van értelme folytatni, de elsőrendű feladatunk is, hiszen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés nem csak az aláírásokról szól, hanem az együttműködésről, a kapcsolatról is” – mondja Ferencz, hozzáfűzve: tanulva a Minority SafePack történetéből különösen fontos, hogy minél több, lehetőleg az összes európai országból érkezzen sok aláírás, hogy nagyobb súllyal essen latba a brüsszeli döntéshozók asztalán; hogy ők is lássák, hogy ez összeurópai ügy amit orvosolni kell, mégpedig jogszabállyal. Kiemelten fontos, hogy az EU nemzeti régiói össze tudnak fogni és egyfajta hatalomként tudjanak fellépni Brüsszelben.
Izsák szerint ugyanakkor a legfontosabb, hogy az egyes nemzeti régiók lakossága megértse:
itt nem csupán arról van szó, hogy egy „magyar üggyel” szolidarítanak, hanem az ő saját jövőjükről is,
„hiszen mindenről kikérdeztük őket, és a kezdeményezés is úgy állt össze, hogy minden igényüket figyelembe vettük, megmondható, melyik sorokban szerepelnek a dél-tiroliak, a katalánok vagy éppen a baszkok elképzelései. Ezt a saját érdeket kell felismernie minden érintettnek” – fűzi hozzá az elnök –, és tömegessé tenni a felismerést: Baszkföldnek és Székelyföldnek lehet saját elképzelése a jövőjéről, vihet önálló külpolitikát, és forrás is van minderre, méghozzá Brüsszelben – sorolja Izsák, aki az utolsó napok szignólendülete kapcsán Spanyolországot méltatja: mint mondja, meglepetés volt az is, hogy eleinte nagyon nem akartak megindulni az aláírások, dacára a csaknem évtizedes szervezeti kapcsolatoknak, majd a Katalán Nemzetgyűlés csatlakozása fordított ezen, és az utolsó napokban a magyarországihoz hasonló iramban érkeztek az aláírások. Ferencz hozzáteszi: a nagypolitika zajában természetes, hogy nem könnyű eljutni az érintettekhez.