Akár komoly, akár könnyed kapcsolatot keresett valaki a szerencse százharminc éve sem mindig azonnal jött el,
sőt: kilenc lapszámon keresztül hirdette magát az a férfi (a Pesti Hírlap 1893. május 22. és 30. közötti számaiban), aki olyan „bpesti, vagy vidékről gyakrabban felránduló hölgyet” keresett, „ki sem házasságra, sem anyagi támogatásra nem számit, csak unaloműzés céljából megismerkedne egy középkorú gavallérral”.

Táncolók 1928-ban (Fortepan)
A szocialista erkölcs és a „levelezőtársak”
A tárkereső hirdetések az egész huszadik századot végigkísérték aztán; a társadalmi-anyagi státusz – vagyon, hozomány, nyugdíjjogosultság – kiemelten számított. A gyakorlat túlélte a világháborúkat is, csak az ötvenes évek elején tiltották be egy rövid időre a társkereső hirdetéseket – sorolja Szalai Piroska –, mert a „szocialista erkölccsel” nem fért össze, de aztán megint enyhítés következett, és visszatértek a hirdetések is.
Megvolt a korok finom kódnyelve is, a hatvanas-hetvenes években például „levelezőtársat” kerestek,
a pénzügyi helyzetnél pedig kiemeltebb szerepet kapott a lakáshelyzet kérdése
– jegyzi meg a szociológus.
Amiben mégis más volt ez, akár 1890-ben, akár 1970-ben, mint ma, az a sebesség: a sokszor durván tolakodó hirdetések a felesleges körök megspórolását célozták, hiszen míg ma percek, másodpercek alatt érkezhet válasz egy üzenetre, napi csaknem kétmilliárd jobbra-balra húzás történik a Tinderen, ötven-száz évvel ezelőtt hetekbe is telhetett a dolog. Olyan is volt, meséli Szalai Piroska, aki már előre arról tudakozódott, hogy az illető hölgy jelen lesz-e egy bizonyos bálon, mert akkor föltétlen tiszteletét teszi.
A remélt partner leírása is részletes éppen ezért: sok nőnél kitétel volt, hogy a férfi legyen diplomás, vagy éppen „jó megjelenésű iparos”.
Érdekes, ám jellemző módon gyakran előkerül az „önhibáján kívül elvált” kitétel, főleg nőknél – teszi hozzá a szakember, aki a férfiak és a nők legnagyobb félelmeit is megosztja velünk, ami egy „vakrandi” előtt leggyakrabban támad bennük: a hölgyek attól tartanak, hogy egy sorozatgyilkossal találkoznak a kiszemelt partner álcája mögött, a férfiak pedig attól, hogy látatlanban kiszemeltjük kövér.
(borítókép: 1914-es táncmulatság. Forrás: Fortepan, adományozó: Saly Noémi)