Milyen jelentősége van Magyarországnak az amerikai külpolitikában? A Biden-elnökség diplomáciájában a közép-európai régiónak milyen súlya lehet?
Joe Biden olyan időben veszi át az elnökséget,
amely rendkívüli kihívások elé állítja mind az Egyesült Államokat, mind az egész világot.
Ilyen komplex helyzetben az Egyesült Államok Magyarországgal való viszonya az új elnökség agendájában nemhogy a legfontosabb 10, de az első 25 legfontosabb kérdés között sincs.
Melyek akkor tehát azok a feladatok, amelyek a Biden-kormányzat energiáit a ciklus elején le fogják kötni?
Az új amerikai elnökség legfontosabb ügyei belügyek lesznek, ezek fogják lekötni a kormányzat fő energiát: a vakcinák szétosztása és a koronavírus-járvány kezelése, megszüntetése; a gazdaság újbóli lendületbe hozása; kezelni a faji és a különböző társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó konfliktusokat; megbirkózni a baloldalról érkező politikai nyomással a választási reform követelését illetően; valamint leszerelni azt a folyamatosan aktív szélsőjobboldali mozgalmat, amely máig meggyőződéssel vallja, hogy Biden ellopta ezt a választást Donald Trump elnöktől.
Mik lesznek a fő csapásirányai az új amerikai külpolitikának? Miben várható változás a Trump-éra diplomáciájához képest?
A Biden-elnökség külpolitikájának prioritása az Egyesült Államok szövetségeseivel való erős és pozitív együttműködés megerősítése, újragombolása lesz,
valamint az, hogy ezt a szövetségi rendszert egységesítse a Kína felől érkező fenyegetésekkel szemben,
és valamilyen mértékben Oroszország ellenében is. Az biztos, hogy a Biden-elnökség prioritásként kezeli majd a NATO jelentette védelmi szövetséget, és nem fog változni az az elvárás sem, hogy a tagállamok GDP-jük 2 százalékát költsék a védelmi kiadásaikra – ez az elvárás Amerika részéről folyamatosan fennállt egyébként a Bush-, az Obama- és a Trump-adminisztrációk idején is.
Kurt Volker, az amerikai külügymisztérium Ukrajnáért felelős különmegbízottjaként találkozott 2018 májusában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Washingtonban
Joe Biden egy választási kampánybeszédében megadta az alaphangot: „totalitárius rezsimnek” nevezte többek között Lengyelországot és Magyarországot is. Biden alelnök volt az Obama-elnökség idején, amikor is Amerika folyamatosan bírálta a magyar jogállamiságot. Ez a politikai nyomásgyakorlás fog visszatérni?