„Világosan látszik, hogy lesznek területek, ahol nézeteltérések várhatók” – állítja Magyarország és az új amerikai vezetés várható viszonyairól Kurt Volker. Az Egyesült Államok volt NATO-nagykövetét, legutóbb ukrajnai különmegbízottját, a Hungary Foundation vezetőségi tagjaként térségünket is első kézből ismerő amerikai diplomatát kérdeztük interjúnkban.
Milyen jelentősége van Magyarországnak az amerikai külpolitikában? A Biden-elnökség diplomáciájában a közép-európai régiónak milyen súlya lehet?
Joe Biden olyan időben veszi át az elnökséget,
Ilyen komplex helyzetben az Egyesült Államok Magyarországgal való viszonya az új elnökség agendájában nemhogy a legfontosabb 10, de az első 25 legfontosabb kérdés között sincs.
Melyek akkor tehát azok a feladatok, amelyek a Biden-kormányzat energiáit a ciklus elején le fogják kötni?
Az új amerikai elnökség legfontosabb ügyei belügyek lesznek, ezek fogják lekötni a kormányzat fő energiát: a vakcinák szétosztása és a koronavírus-járvány kezelése, megszüntetése; a gazdaság újbóli lendületbe hozása; kezelni a faji és a különböző társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó konfliktusokat; megbirkózni a baloldalról érkező politikai nyomással a választási reform követelését illetően; valamint leszerelni azt a folyamatosan aktív szélsőjobboldali mozgalmat, amely máig meggyőződéssel vallja, hogy Biden ellopta ezt a választást Donald Trump elnöktől.
Mik lesznek a fő csapásirányai az új amerikai külpolitikának? Miben várható változás a Trump-éra diplomáciájához képest?
A Biden-elnökség külpolitikájának prioritása az Egyesült Államok szövetségeseivel való erős és pozitív együttműködés megerősítése, újragombolása lesz,
és valamilyen mértékben Oroszország ellenében is. Az biztos, hogy a Biden-elnökség prioritásként kezeli majd a NATO jelentette védelmi szövetséget, és nem fog változni az az elvárás sem, hogy a tagállamok GDP-jük 2 százalékát költsék a védelmi kiadásaikra – ez az elvárás Amerika részéről folyamatosan fennállt egyébként a Bush-, az Obama- és a Trump-adminisztrációk idején is.
Kurt Volker, az amerikai külügymisztérium Ukrajnáért felelős különmegbízottjaként találkozott 2018 májusában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Washingtonban
Joe Biden egy választási kampánybeszédében megadta az alaphangot: „totalitárius rezsimnek” nevezte többek között Lengyelországot és Magyarországot is. Biden alelnök volt az Obama-elnökség idején, amikor is Amerika folyamatosan bírálta a magyar jogállamiságot. Ez a politikai nyomásgyakorlás fog visszatérni?
Magyarország megítélése valóban az az új elnökség berkeiben, hogy az ország egy autoriter berendezkedés irányába mozdult el, és úgy látják, hogy Magyarország egy platformot biztosított Oroszország és Kína számára európai befolyásuk növelésére. A következőkben Magyarországon fog múlni, hogy bebizonyítsa, hogy ezek az aggodalmak alaptalanok, valamint azt is, hogy a magyar továbbra is egy eleven demokrácia,
A távozó David B. Cornstein nagykövet konszolidálta a kapcsolatokat. A demokrata párti kormányzat egy új diplomatát küld majd Budapestre. Kétféle típusú demokratapárti diplomáciai attitűdöt láttunk az utóbbi időben: egy André Goodfriend-típusú konfrontatívot és egy Colleen Bell-féle kompromisszumkeresőt. Melyik stílusú nagykövetet fog ön szerint Budapestre küldeni Washington?
Az Egyesült Államok mindegyik budapesti nagykövete, legyen az republikánus vagy demokrata párti, eddig mindig azon dolgozott, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok előre mozduljanak, fejlődjenek. Biztos vagyok benne, hogy az a nagykövet is, akit az új amerikai kormányzat majd ide küld Budapestre, bárki is legyen az, ugyanilyen hozzáállással fog érkezni. Azon fog dolgozni, hogy a kapcsolatok erősek legyenek, annak ellenére, hogy
Ön a Hungary Foundation igazgatótanácsának tagja. Az alapítvány feladata az alapító okirata szerint, hogy „erősítse a megértést és az együttműködést a két ország között”. Kemény munka lesz ez a következő években ön és kollégái számára Washingtonban?
A Hungary Foundation nem egy lobbicsoport. Ez egy nonprofit civil alapítvány, amelynek a célja, hogy megerősítse a két ország közötti oktatási és kulturális kapcsolatokat, illetve ezeken a területeken az együttműködést. Az alapítvány politikai tevékenységet nem végez, nincs köze a politikához. Inkább egy elképesztően gazdag és fontos alapot biztosít az Egyesült Államok és Magyarország között a bilaterális kapcsolatok kiszélesítéséhez.
Fotó: MTI
Ütközőövezetként képzeli el Ukrajnát Orbán Viktor, a miniszterelnök szerint ezzel érhető el tartós megoldás a háborús helyzetre. A kormányfő erről egy német lapnak adott interjújában beszélt.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
A baloldali sajtót a tőle vett idézetekkel lehet a legjobban szembesíteni a valósággal.
A miniszterelnök Facebook-oldalán számolt be a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélés eredményéről.
Milyen a természetű viszony áll fenn Magyarország, Japán és az Egyesült Államok között? Mennyire erős a woke Japánban? Abe Sinzó miniszterelnök volt tanácsadójával beszélgettünk Japán helyzetéről.
A miniszterelnökséget vezető miniszter kevesebb mint tíz perc alatt, humoros kiszólásokkal intézte el a Tiszát és az egész baloldalt.
Pozsony szerint nem egyszerű vitáról van szó, hanem egyre keményebb politikai nyomásgyakorlásról.
