Tiszta vizet öntött a pohárba a MÁV: Nem ment a mozdonyvezető sehová
Rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak a dolgozókra.
2021 nyarától több száz, művészettörténeti szempontból jelentős antik és reneszánsz műalkotás gipszmásolatát nézhetik meg a látogatók a komáromi Csillagerődben.
A munka a Városliget megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt csatolt részeként valósulhatott meg. Lényegében az tette lehetővé a romos komáromi Csillagerőd magas színvonalú felújítását – írja képes beszámolójában az Index.
Az évtizedeken át elhanyagolt komáromi Csillagerőd műemléki igényű felújítását, illetve azt a feladatot, hogy a jövőben korszerű múzeumi és közösségi térként funkcionálhasson az épületegyüttes, Mányi István Ybl Miklós-díjas építész oldotta meg – írta a lap.
„Ez a terület már az ókorban is fontos átkelőhelynek számított, mivel itt a Duna mindkét partja sík. A XIX. században már öt erődből álló rendszer védte a stratégiai szempontból fontos helyet” – nyilatkozta az Indexnek Mányi István.
A komáromi erőd, mely az 1848-49-es szabadságharc során Klapka György helytállása révén lett igazán legendássá, hamar használaton kívüli szellemerőddé vált, hisz a Kiegyezés után az amúgy is korszerűtlennek számító építmény teljesen elvesztette hadászati jelentőségét. Internálótábor, menekültszállás, laktanya egyaránt volt, mígnem jóformán teljesen magára hagyták.
„Amikor 2016-ban először jártam itt, akácerdőt találtam az épület tetején. Eredetileg őrölt kőporos, bitumenes aszfaltszerű szigetelés volt rajta, amit a fák gyökerei átfúrtak. Úgy átázott az egész, mint egy szivacs” – mondta az építész.
Az erőd dongaboltozatos termeiben, amelyeket egy eredeti formájában megőrzött folyosón lehet körbejárni, kaptak helyet az antik és a reneszánsz kópiák. A csarnok és a huszonhét kisebb terem mintegy 2500 négyzetméternyi kiállítási teret jelent. A külső térben szabadtéri színpadot is kialakítottak, az épületet akadálymentesnek tervezték, a gyengénlátók számára pedig Braille-írásos feliratokat helyeztek el – írja az Index.