Jó úton indultunk el – Novák Katalin a Mandinernek

Tizedik évébe lépett a második Orbán-kormány idején kezdődött családtámogatási politika. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter és Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke segítségével most összeszedtük nem csak azt, hogy eddig milyen intézkedések történtek, illetve hogy mi változik idén januártól, hanem szerettük volna a lényeget látni: azaz, hogy mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket a bőkezű anyagi juttatások a gyermekvállalók számára, azaz mennyiben sikerült megfordítani a 2011-ig csökkenő gyermekvállalási kedvet. 

Először lássuk, mi változott idén januárban:

•    27-ről 5 százalékra csökkent az új építésű ingatlanok áfája,

•    saját erős építkezés esetén a kifizetett építkezési- és telekszámlák 27 százalékos ÁFA tartalma legfeljebb 5 millió forint erejéig visszaigényelhető az ország egész területén, nemcsak a kistelepüléseken,
•    az ingatlanfelújítási költségek felét – legfeljebb hárommillió forintig – utólagosan megtéríti az állam, február elsejétől pedig már azok is részt tudnak venni ebben a programban, akiknek nincs most meg a fedezetük erre egy kedvezményes otthonfelújítási kölcsön felhasználásával,
•    a kamattámogatott lakáscélú hitelek felvételénél csökkent a közjegyzői eljárás díja 
•    januártól a tetőtér-beépítéshez is igénybe vehető az új lakásvásárlásra vonatkozó CSOK magasabb összegének megfelelő támogatás

A kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben mi a koncepció a támogatások kibővítése mögött; Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az idei évben a családok támogatására fordított összeg növekedett, elérte a 2600 milliárd forintot, ez 2,5-szer nagyobb, mint tíz évvel korábban. Ebből körülbelül

Mint fogalmazott, „mindenki számára fontos, hogy biztos fedél legyen a feje felett, ezért szerepel kiemelt helyen az otthonteremtés támogatása. Járványhelyzet ide vagy oda, sokan terveznek a közeljövőben költözést vagy otthonfelújítást. A gyermeket várók és nevelők ehhez most komoly segítséget kapnak.”

Az új kedvezményeket a döntéshozók szerint várhatóan háromszázezer család fogja igénybe venni, ez a szám pedig 2022-ig tovább  növekedhet" – mondja lapunknak Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke. Fűrész szerint akár a családok kétharmada is haszonélvezője lehet a programnak, ezt támasztja alá a szervezet 2020 novemberében végzett felmérése is, amely szerint a gyermekes családok 64 százaléka szükségesnek tartana valamiféle felújítást az otthonában. 

A Gyed Extrától a CSOK-ig

A család, a gyermekvállalás nem jelenthet szegénységi kockázatot – íme az alaptézis, ami rendszeresen előkerül, amikor a kormány családpolitikájáról van szó. Az Orbán kormány első ilyen irányú intézkedése a Gyurcsány–Bajnai-kormányok által leszűkített családi adókedvezmény 2011-es újjáélesztése volt. Ezt követően 2014. január 1-től bevezették a Gyed Extrát, aminek köszönhetően a gyermekgondozási ellátásokat immár nem korlátozták egyetlen gyermekre, s megszüntették a gyermekgondozási ellátások melletti munkavégzés tilalmát is. Rá egy évre vezették be az első házasok havi 5 ezer forintos adókedvezményét, majd az egyik legismertebb intézkedést, a 2009-ben a Bajnai-kormány által megszüntetett „szocpol” helyébe lépő Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK), amely a gyermekszámtól és az ingatlan használt vagy új jellegétől függően 600 ezer és 10 millió forint közötti támogatást adott a feltételeknek megfelelő új lakások vásárlásához, bővítéséhez.

2019-ben életbe lépett a Családvédelmi Akcióterv, amelynek egyik eleme a maximum 10 millió forintos szabad felhasználású babaváró támogatás. Amikor egynél több új gyermek születik, ez a kedvezményes kamatozású kölcsön összeg részben vagy egészben támogatássá alakul. Ez a támogatás, valamint a szintén kibővített jelzáloghitel-elengedés a vér szerinti és örökbefogadott gyermekek után is igényelhető. A babaváró támogatást az indulása óta már több mint 132 ezren igényelték, mindeddig összesen több mint ezermilliárd  forint értékben.

Lapunknak Novák Katalin erről úgy nyilatkozott, hogy az akcióterv népszerűsége „minden várakozást felülmúlt”. A KINCS adatai szerint a program első másfél évében az intézkedések negyedmillió családnak nyújtottak támogatást. Míg

A Családvédelmi Akcióterv keretében kiterjesztett jelzáloghitel-csökkentést 21 ezer, a használt ingatlan vásárlására kiterjesztett CSOK-kölcsönt 18 ezer család igényelte, a négy-vagy többgyermekes anyák szja mentessége 46 ezer édesanyát érint, míg a CSOK-kal 2015-ös bevezetése óta eddig 159 ezren éltek.

2019. július 1-től lépett életbe a jelzáloghitel-csökkentés lehetősége is, amellyel a második és további gyermekeket vállaló családok élhetnek, esetükben a második gyermek érkezésével 1 millió forinttal csökken a jelzáloghitel-tartozás. A harmadik gyermeknél 4 millió forintra emelkedik a hitelelengedés összege, s minden további gyermeknél további egy-egy millió forintos a további csökkenés. A beadott kérelmek száma közel 21 ezer volt eddig, a támogató határozatokban szereplő támogatási összegek átlaga pedig körülbelül 2 millió forint. Erre a támogatási formára mindezidáig 28,7 milliárd forintot fizetett ki a kormány. 

A jelzáloghitel-elengedési lehetőséget 2021-től az építési hitelekre is kiterjesztette a kormány, valamint egyszerre több lakáscélú jelzálogkölcsön esetén megosztva is érvényesíthető, de ilyenkor meg kell jelölni a támogatással csökkenteni kívánt lakáscélú jelzáloghitel-szerződések sorrendjét. 

A CSOK-kölcsön 2019 óta használt és új lakásra, házra egyaránt felvehető. A két gyermek után 10 millió forintos, három vagy több gyermek esetén 15 millió forintos kölcsönt gyermekeik után házastársak, élettársak és egyedülálló szülők, életkoruktól függetlenül igényelhetik. Ezt a támogatási formát használt lakás vásárlásra és falusi CSOK-hoz felvett támogatott kölcsönök céljából már közel

több, mint 155 milliárd forint értékben. 2021-től a dolgozó nagyszülőkre is kiterjesztette a kormány a CSOK-ot, akár vér szerinti, akár örökbefogadott gyermeket nevelnek. A 2015-ben bevezetett CSOK-nak köszönhetően közel 159 ezer magyar család költözhetett új otthonba, ami számításaik szerint 665 ezer embert érint a gyakorlatban. Ráadásul ezzel mintegy 82 ezer gyermek megszületését vállalták a családok.

Falusi CSOK: 17 ezer kérelem

A falusi CSOK-kal a kormány a hátrányosabb helyzetű, kisebb (tehát 5 ezer fő alatti) településeken való otthonteremtést szerette volna elősegíteni. A támogatásból használt lakást vagy házat lehet venni, és egyúttal korszerűsíteni, kibővíteni az igények szerint, de felhasználható a támogatás akkor is, ha a család a meglévő otthonát szeretné korszerűsíteni vagy kibővíteni. Erre három év áll rendelkezésükre, 2019. július 1. és 2022. június 30. között él a lehetőség, a támogatás összegének felső határa pedig 10 millió forint (három vagy több gyermek esetén; ha csak egy meglévő vagy vállalt gyermek van, akkor 600 ezer, ha kettő, akkor 2 600 000 forint igényelhető). A támogatási forma igen népszerű, már közel 17 ezren kérelmezték, összesen 87,5 milliárd forint értékben (ez átlagosan 5,3 millió forintos igényt jelent); idén a kormány ezt további településekre is kiterjesztette, így immár közel 700 település esetén érhető el a támogatási forma (Magyarországon összesen mintegy 3200 település van). 

2020. január 1-től bevezették a nagyszülői GYED-et, amelynek köszönhetően a szülők helyett a még nem nyugdíjas nagyszülő is otthon maradhat GYED-en a 2 év alatti (ikrek esetén 3 év alatti) kisgyermekkel, amíg ők dolgoznak. Ekkor lépett hatályba a négy-vagy többgyermekes édesanyák szja mentessége is.

A nagyszülői gyed-et most még kevésbé veszik igénybe a családok

Az, hogy melyik intézkedés a legnépszerűbb, élethelyzettől függ – mondja Fűrész Tünde. Azok között, akik már gyermeket nevelnek, a családi adókedvezmény, a gyermekjóléti intézkedések (például ingyenes tankönyv, bölcsőde) és az otthonteremtési támogatások a legkedveltebbek. Akik még csak most várják gyermeküket, azoknak a babaváró támogatás és az otthonteremtési lehetőségek jelenthetnek nagyobb segítséget. Egyelőre a nagyszülői gyed még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezt Fűrész Tünde azzal indokolja, hogy pont akkor vezették be, amikor

A minisztérium ezt azzal egészíti ki, hogy a járvány miatt nehéz megítélni, hogy a nagyszülői gyed hány családnak nyújt majd tényleges segítséget, de szerintük a mozgásteret biztosan növeli. 

Kérdésünkre a miniszter kiemeli azt is, hogy a járvány miatt a meddőségi kezelések is általában szüneteltek, ezért az állami felelősségvállalás és a támogatások hatása a lombikprogramokra a következő hónapokban lesz igazán érzékelhető. Az állami felelősségvállalás célja az volt, hogy gyermekvállalás gyorsabban, könnyebben elérhető és olcsóbb legyen azoknak a pároknak is, akik természetes úton hiába várták gyermekeiket. 

Ne a gyermekeikből, hanem a gyermekeikért éljenek a szülők

„A kritika alaptalan” – ezt a választ kapjuk arra, amikor felvetjük, hogy sokak szerint a kormány főként a tehetős családokat segíti a családtámogatási kedvezményekkel. „A családtámogatásokat munkához kötjük, mert azt szeretnénk, hogy a szülők ne a gyermekeikből, hanem a gyermekeikért éljenek.

–  hangsúlyozta Novák Katalin. „Ehhez persze az kell, hogy legalább annyi munkahelyet teremtsünk, amennyit a vírus elpusztított, ezzel pedig időarányosan jól állunk, hiszen 2020 decemberében 4000-el többen dolgoztak mint  egy évvel korábban”.  A miniszter hozzáteszi, hogy az új otthonfelújítási támogatást is támadták, „pedig államilag támogatott hitelt is kínálunk azoknak, akik a felújítási munkák árát nem tudják megelőlegezni”.

A lakások drágulásának nem csak vesztesei vannak

„Az utóbbi évek drágulása bizonyára nem független a bővülő otthonteremtési támogatásoktól, de ez csak egy a sok tényező közül” – ezt válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy a lakásárak az elmúlt években egyszerűen elhúztak a legtöbb család számára reálisan elérhető otthonteremtési támogatások összegétől, azaz gyakorlatilag nehezebben juthatnak lakáshoz, mint a támogatások bevezetése előtt.

Novák Katalin elmondta, hogy a lakásárak emelkedése alapvetően több évtizede tartó tendencia, amit elsősorban a piaci körülmények befolyásolnak, és szerintük a kormányzati támogatások éppen, hogy ellensúlyozzák az árak emelkedését. Mivel „a lakások drágulásának nem csak vesztesei vannak, hiszen az adásvételnél, ahol van vevő, ott van egy eladó is, akihez befolyik a magasabb árból származó többletbevétel. Magyar családok vannak tehát az adásvétel mindkét oldalán”.

Pénz van, de hol a demográfiai robbanás?

Az elmúlt tíz évben a kabinet megduplázta a családtámogatásra fordított összeget, így 2020-ban több mint 2200 milliárd forint jutott a családoknak. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a kormány szűkmarkúan bánna a gyermekvállalókkal. Mégis, a demográfiai robbanás mindegyre késik: a statisztikák szerint nincs áttörés a születések számának alakulásában. A   miniszter ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi, november végéig ismert számok „szerencsére nagyon biztatóak”. A 2011-es történelmi mélyponthoz képest – az akkori 1,23-as termékenységi ráta messze elmaradt a népesség számának fenntartásához szükségesnek tartott 2,1-től – már az is jelentős eredmény, hogy ezt a számot sikerült feltornászni 2020-ig 1,56-ra. Azaz, míg tíz éve száz nő átlagosan 123 gyermeknek adott életet, most ez a szám 156, negyedével több, mint korábban – de még mindig nem 210, amennyi a populáció fennmaradásához kellene. Novák Katalin hangsúlyozza, hogy ez a mérték

Mindenesetre megnyugtatnak, hogy bár még mindig több gyermeket terveznek a fiatalok, mint amennyi végül megszületik, ám jól látszik, hogy míg 2010-ben az unióban mi voltunk a sereghajtók, addig mára utolértük az uniós átlagot, sőt egész Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv 2010 és 2018 között. „A demográfiai eredményeinkre, családpolitikánkra szerte a világban felfigyeltek, ma már az USA-tól kezdve Japánon át a nyugat-balkáni országokig, a világ számos pontján méltatják a magyar modellt. Rengeteg még a teendőnk, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy jó úton indultunk el” – hangsúlyozza  a miniszter. 

„A termékenységi ráta 25 éve nem volt ilyen magas”

Bizakodó a helyzettel kapcsolatosan Fűrész Tünde, aki a már említett 1,56-os rátát egyenesen trendfordulónak nevezi. Hozzáteszi: „a termékenységi ráta 25 éve nem volt ilyen magas. 2011-ben öt akkor tervezett gyerekből csak három született meg végül – ez a szám most már ötből négy”. Szerinte ez is mutatja, hogy egyre kevesebb anyagi természetű akadállyal kell megbirkóznia a gyermekvállalást fontolgatóknak. A születések száma a mögöttünk hagyott évtizedben azért stagnált Fűrész Tünde szerint, mert a nagylétszámú „Ratkó-unokák” korosztálya ekkor került ki a gyermekvállalás szempontjából optimális (20 és 40 év közötti) korból, azaz a szülőképes korú nők létszáma az országban 17,6 százalékkal csökkent. 

Demográfiai növekedést okozott volna, ha a 2010 előtti kormányok álltak volna elő hasonló népesedési programmal, hiszen Fűrész szerint – ha a stabil párkapcsolat már adott – a megfelelő lakhatási körülmények, az önálló otthon és az egzisztenciális, munkahelyi biztonság a legfontosabb tényezők a gyermekvállaláshoz, de 2010 előtt ezekhez nem kaptak segítséget a fiatalok. Mint mondja, ezt támasztja alá a tavaly őszi felmérésük is, amelyben

87 százalékuk szerint pedig a családok életszínvonalának javulásához. Hangsúlyozza, hogy egyre biztatóbbak a népmozgalmi adatok, hiszen 2020 első 11 hónapjában 3500-zal több kisbaba született, folyamatosan nő a házasságkötések száma, még a járványhelyzet ellenére is tavaly november végéig közel kétezerrel többen kötöttek házasságot, mint a rekord évnek számító 2019-ben és a válások száma is 60 éve volt olyan alacsony, mint mostanában. 

Családi pótlék: a mostohagyerek

Rendszeresen felmerülő kérdés a családtámogatás körüli vitákban, hogy tíz éve nem emelkedett az alanyi jogú családi pótlék, és az alanyi jogú gyes összege. Annak kapcsán, hogy ez mennyiben befolyásolhatja a gyermekvállalási kedvet, Fűrész Tünde úgy vélekedik, hogy a családok többségénél semennyire, hiszen ennél jóval nagyobb bevételt jelent számukra az adókedvezmény és az egyéb munkához kötött támogatások. Mint hangsúlyozza, egy család hosszútávú, biztos megélhetését nem a segélyszerű ellátások, hanem a munkajövedelem adja.

Míg Franciaországban megduplázták (14-ről 28 napra) az apáknak járó gyermekgondozási szabadságot, addig Magyarországon évek óta mindössze öt nap jár az apáknak, amit sokszor felemésztenek a gyermekvállalással kapcsolatos egyéb teendők – például az adminisztráció vagy a beszerzések. Ennek kapcsán Fűrész Tünde elmondja: az utóbbi években jelentősen nőtt a gyermekgondozási ellátásokat igénybe vevő apák aránya, és ha a mindkét szülőre kiterjesztett gyermekek után járó pótszabadságok vagy táppénz rendszerét nézzük, akkor összeadva, Magyarországon sokkal több apukáknak járó szabadság, táppénzes nap vehető igénybe, mint más európai országokban.