Sokféleképpen lehet közelíteni Trianonhoz. Van, aki a hibáinkat látja benne, van, aki más hibáját… Mi most megpróbáltunk senkit se hibáztatni, csak megnézni, hogy mi van ma a végeken. Ott, ahol talán már nem is gondolnánk, de még élnek magyarok. Sőt, nem csak élnek, gyarapodnak. Jófejek, közösséget alkotnak, és köszönik szépen, elmúlt száz év, de nagyon is maradnak!
Mit jelent nekünk Dél-Erdély?
Ha a magyarországi turista – értsd, „tápos” – megindul keletnek, hogy a történelmi Partium, Bánság vagy Erdély fele vegye az irányt, leginkább meg sem áll Székelyföldig – tisztelet a kivételnek és a rokonlátogatóknak. Pedig Székelyföldön kívül is van élet, történelem, kultúra, és jó pár helyen még magyarok is.
Nehéz elfogultág nélkül élni, írni, gondolkodni a magyar-román viszonyról, különösen ha az ember nem annyira européer, hogy levetkőzze kulturális gyerekszobáját. Egy bizonyos Nicolae Ceaușescu pedig különösen gúzsba köti a két nemzet közti viszony normalizálódását –
még akkor is, ha ezt a sírból teszi, idestova 31 éve.
„Ezt végül is mi, románok hagytuk tönkre menni.”
Szerencsére mindkét oldalon akadnak, akik megmosolyogják a politikát és masnit tesznek a politikusok szájára. Jó példa erre Oana és csapata. Miközben a rendőrök helyszíneltek egy éjszaka történt betöréses rablás kapcsán, körbekalauzoltak minket Herkulesfürdő koronaékszerében, a Neptun fürdőben – pontosabban annak Jumanji változatában. A lányok szabadidejükben újítják fel a fürdő tetejét, a támfalakat, nehogy egyszer csak beomoljon Ferenc József és Sisi kedvenc fürdője –, de legfőképp azért, mert ha ők nem csinálják, akkor senki sem csinálja.
A romhalmazzá vált Herkulesfürdő után Déva felé nyergeltük a Suzukikat, hogy Dél-Erdély magyar központjába jussunk. Bár a népszámlálási adatok alapján még Erdély déli részein is találunk minden kisebb-nagyobb városban magyar embert, ám összetartó közösségért egészen Déváig kellett vezetnünk.
„A mise után kint vártak a gyerekek. Sok hajléktalan, éhes gyermek, otthon és szülők nélkül.”
Valahogy így kezdődött 1992-ben az a tündérmese, amely mára egész Erdélyt, majd Európát bejárta.
Egy nehéz sorsú, hatalmas lelkű fiatal ferences szerzetes egyszer csak megállította a történelem szomorú kerekét.