Döbbenetes videón, ahogy megindul az észak-koreai katonák első offenzívája
Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban.
Durva verseny alakulhat ki a vakcinákért, és nem csak az oltóanyagok hatékonysága az egyedüli fontos tényező.
Elindultak Oroszországba azok a magyar szakemberek, akik az orosz koronavírus-vakcina vizsgálatát és a gyártóhelyeket tekinthetik meg – közölte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Az oltóanyag vizsgálatát a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Debreceni Egyetem, az Országos Korányi Pulmonológiai, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársai végzik.
Az orosz vakcinával kapcsolatosan egyes sajtóorgánumok részéről nagyfokú szkepticizmus érzékelhető, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ugyanakkor a Hír TV Magyarország élőben extra című műsorában más álláspontra helyezkedett.
Az, hogy veszélytelen-e, abban szinte biztosak lehetünk. Az a kérdés, hogy hatékony-e?”
– mondta a rektor. Hozzátette, hogy a vakcina gyártása nem kizárólag az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa képességei közé tartozik. Merkely Béla ugyanakkor hangsúlyozta, a vakcinákkal nagyon óvatosan kell bánni, hiszen olyan „örökítőanyag típusú anyagot” tartalmaznak, amelyek könnyen széteshetnek. Példaként említette a Pfizer és a Moderna által készített oltóanyagokat hozta, és mint mondta, ezeket a vakcinákat -70 és -20 Celsius-fokon kell tárolni. Ahhoz kétség sem férhet a rektor szerint, hogy ezek a vakcinák hatékonyak, ám fontos az is, hogy miképpen lehet kiépíteni a vakcinákhoz szükséges speciális logisztikát.
A Nyugat-Európában fejlesztett vakcinákkal kapcsolatban jelenleg számos probléma van – mutat rá a szakember. A Pfizer és a BioNTech oltóanyagainál például felmerült, hogy elsősorban az Egyesült Államoknak adják el a készleteket. Ezt az eshetőséget Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója november 18-án jelezte is – emlékeztet a Magyar Nemzet. Ebben az esetben ötven százalék jár vissza az előlegből, ami a tagállamokat illeti, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint azonban ha a gyártó a részhatáridőket nem tartja be, akkor ötven százalék előleget fizet vissza, abban az esetben azonban, ha a végleges határidőre – ami 2021. november 15. – se szállít, akkor az előleg teljes összegét vissza kell fizetnie.
A harmadik, Nyugat-Európában fejlesztett vakcina, az AstraZeneca esetében pedig gyártási hiba merült fel, a tesztalanyok csak a dózis felét kapták meg, és egyes feltételezések szerint a gyártó a vakcina hatékonyságával kapcsolatosan szelektált az eredmények között. Mivel az AstraZeneca is csak 2021 első negyedévétől tervezi az oltóanyag szállítását, ezért gyakorlatilag jelen pillanatban rengeteg a kérdőjel a Nyugat-Európában fejlesztett vakcinák körül.
Címlapfotó: MTI/Biontech SE/EPA