Kell-e oltani azt is, aki átesett a víruson?
Annak kapcsán, hogy elfelejthetjük-e a vírust, azt mondja, egyelőre nem utal erre semmi jel, ám nem kizárt, hogy lesz ilyen idő. Addig viszont – ahogy az influenzánál – az immunitásunkat időszakosan fel kell újítanunk, mert ezzel a vírussal szemben sem ad életre szóló védettséget sem a vakcina, sem egy korábbi fertőződés.
„Ártani nem árt, legfeljebb megerősíti az immunitást”
– válaszolja arra a kérdésünkre, hogy annak is be kell-e oltatnia magát, aki átesett már a fertőzésen. Szerinte ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy elég magas az ellenanyagszint a vérében annak, aki korábban pozitív tesztet produkált, így vakcinázás nélkül akár másodszor is elkaphatja a vírust. Mint rámutat, az alacsony ellenanyagszint az oka annak is, hogy a fertőzésen átesetteknek csupán 35 százaléka alkalmas plazmadonornak. Ráadásul ez az ellenanyagszint is folyamatosan csökken. Mint mondja, a számításai szerint a lakosság körülbelül 10-15 százaléka eshetett már át a fertőzésen, tehát jelenleg nagyjából egy-másfélmillió ember számít védettnek, legalábbis egy ideig.
A vírusfertőzés hosszú távú szövődményeivel kapcsolatosan elmondja, hogy a here-, az érfal- és szívizomkárosodástól kezdve a fokozott infarktushajlamon keresztül az idegrendszeri károsodásig számtalan lehet, ám ezek statisztikailag még csak kisszámú adattal vannak alátámasztva.
Ám a felsorolt szövődmények is azt bizonyítják, a koronavírus nem egy egyszerű vírusfertőzés vagy szimpla megfázás.