Nevét együtt kellene említenünk Strobl Alajoséval, ám helyette egyre kevesebben emlékeznek meg a zseniális szobrászról, Senyei Károlyról. Pedig fennmaradt szobrai ma is a főváros számos pontját díszítik, alkotásainak egy része azonban a II. világháború során lett az enyészeté, hagyatéka szétszóródott, a kommunista rendszerben pedig egyszerűen kihajították a Budavári Palota ablakain a csodás mellszobrait. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Senyei Károly 1854-ben született Pesten és mindig is a szobrászat érdekelte. Éppen ezért fiatal korában előbb Bécsben majd hat éven keresztül Münchenben tanulta a szobrászmesterséget. Harminc éves korában jelent meg először a neve az újságokban: a Budapesti Közlöny is megírta, hogy Senyei Károly szobrásznövendék 300 forint ösztöndíjat kapott az államtól.
A Hősök terén álló királyszobrok közül Szent István szobrát Senyei Károly alkotta meg
1885-ben aztán az egész ország megismerte Senyei nevét, amikor a Hiúság című női aktját is megtekinthette a nagyérdemű a budapesti országos kiállításon. A szobor láttán kalapot lengettek a kritikusok, annyit megjegyezve, hogy a hölgy mozdulatait nézve akár gőg is lehetett volna az alkotás címe. 1888-ban már olyannyira elismert szobrász lett, hogy Ferenc József magyar király, osztrák császár is vásárolt tőle egy szobrot, méghozzá a Virágárus leányt.
Egy évre rá a Budapesti Szemle kritikusa külön kiemelte Senyei tehetségét: „Hogy hol tanult, azt nem tudhatom, de, hogy jó iskolája van, arról tanúskodnak a művei.” Senyei Károly alkotta a Vízcsorgató gyermekek kútját is, amely a mai napig látható a Vigadó előtti téren. A szobrot az átadása után megdicsérte a Fővárosi Lapok népszerű művészettörténész-újságírója, Szana Tamás is. Mint írta:
„A Vigadó-tér kis kútszobra többet használ a magyar szobrászat reputációjának, mint azok a bronz-óriások, melyek miatt mindig szégyenkeznünk kell,
ha egy-egy idegen művész monumentális szoborműveink után kérdezősködik. Senyei szoborcsoportját nem kell rejtegetnünk!”
Aztán elkészítette az életművének egyik ékkövét, az Igazságügyi palota tetején álló lovas kompozíciót, a Trigát, valamint ő alkotta meg a Hősök terén található királyszobrok közül Szent István és II. András teljes alakos szobrát is. Nem véletlen, hogy Hauszmann Alajos, a Budavári Palota építője is felkérte a tehetséges szobrászt. Senyei Károly álmodta meg többek között az Oroszlános udvarban található Háború és Béke című csodás szoborcsoportot, amelyet Hauszmann is kiemelkedő alkotásnak nevezett. A bronzszoborcsoport jövőre, a Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciója után lesz újra látható.
Az ő keze munkáját dicséri a Savoyai terasz népszerű díszkútja, a Halászó gyerekek kútja is. A szökőkút sokáig a budai Vár ékessége volt, ám a II. világháború során megsérült, a helyreállítása után, 1957-ben a Rákóczi téren állították fel, az eredetinél jóval kisebb medencével. Nem óvták, jellemző módon kilenc éven keresztül egyszer sem tisztították meg a szobrot, minderről az Esti Hírlap 1966-ban megjelent cikke is beszámolt. A Halászó gyerekek kútja végül 1976-ban került vissza a budai Várba, és hamarosan visszanyeri eredeti formáját és szépségét. A Nemzeti Hauszmann Programban ugyanis restaurálják a bronzszoborcsoportot, kijavítják a sérüléseit, a kút pedig az eredetivel megegyező nagyságú új medencét kap és megújítják a környezetét is.
Senyei Károlynak nem csak az alkotásai, de a műterme is lenyűgözött mindenkit, még talán Strobl Alajos Epreskertben található műterménél is különlegesebb volt. A falakra és a mennyezetre különleges vízi világot álmodott. Színes csigákkal, kagylókkal borította a falakat, az egyik fal közepéből pedig egy sápadt női fej emelkedett ki, hajában korallokkal, gyöngyházkagylókkal, homlokán egy smaragdzöld tengeri csigával.
A Halászó gyerekek kútja hamarosan ismét régi fényében pompázhat
Senyei Károly 1919 februárjában a Tanácsköztársaság előtt nem sokkal aludt el örökre 65 éves korában. A hagyatékát sajnos nem becsülték meg, 1920-ban egy apróhirdetés jelent meg a lapokban, amely szerint eladó a Senyei-hagyaték, amely a Városliget fasor 39. szám alatt megtekinthető és megvásárolható.
A II. világháború alatt több köztéri szobra megsemmisült, ráadásul 1945 után, a kommunizmus alatt sem sok jóra számíthatott az életműve. 1974-ben a Népszabadság írta meg azt a barbárságot, hogy egyszerűen kihajították Senyei mellszobrait a Budavári Palota ablakából.A következőképpen írt róla az újság: „Néhány hónapja három szobor – Mária Terézia, III. Károly és Erzsébet carrarai márványból faragott mása – még ott szomorkodott a Sándor-palota előtti felvonulási területen rozsdálló vasak közepette a szemétben.” A szerző azt is megjegyezte, „semmiféle Habsburg-nosztalgia nincsen bennem. Ám ezek a Senyei-szobrok történelmi múltunk ilyen-olyan előjelű tartozékai.
Azzal, hogy kihajigálják őket a Palotából, egy elmúlt korszakot, ami emlékké jegesedett, tehát a történelmet ezzel az aktussal megváltoztatni, meg nem történté tenni nem lehet.”
Senyei szobrait tehát egyszerűen kidobták az ablakon, még szerencse, hogy a kommunizmus alatt nem nyúltak a Hősök terén álló királyszobrokhoz. Bár akarat talán lett volna rá, erről tanúskodik az a Népszabadság cikk, amely 1970-ben a következőt írta Senyei Károly Szent Istvánt ábrázoló csodás alkotásáról: „Az álbarokk kor Habsburg-katolikus álideológiájának terméke.”
Senyei Károly fennmaradt szobrainak ma már nincs mitől félniük, amit mi sem példáz jobban, mint a Halászó gyerekek kútja, amelynek restaurálásával hamarosan végeznek a szakemberek. Az újjászülető Budavári Palotanegyedben jövőre már ismét régi fényében pompázhat az a Senyei-alkotás, amely büntetésből évtizedeken át a Rákóczi téren, ledér hölgyek társaságában várta a korszak végét.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
Tisza Kálmán zseniális hatalomtechnikus volt és puritán ember, aki boldog házasságban élt. Vezetésével új Magyarország született, sikereit a realitásérzékének köszönhette.
A királyné rendszeresen olvasta Jókai regényeit, amikor pedig találkoztak, kedélyesen elbeszélgettek a könyvekről.
Magyarország stabilitása miatt szorgalmazta a kiegyezést, kapott is érte hideget-meleget a politikai szintérre lépő népszerű író.
Állnak a színpadokon és eljátsszák, hogy fejbelövik a miniszterelnököt. Meg a forradalmat.
A híres író korszakos uralkodót látott Rudolfban, a temetésére küldött koszorúján csak ennyi állt: letűnt vezércsillagunknak.
Az sem lehet kérdéses többé, hogy a Tisza kormány beállna-e Ukrajna EU-csatlakozása mögé.
Hátborzongató tervvel álltak elő a füstös szobákban.
