A Trump-győzelem kulcsa: mozgósítás, mozgósítás, mozgósítás

A közvélemény-kutatások, illetve az adatguruk és politológusok elemzései, előrejelzései azt mutatják, Joe Bidennek nagyobb esélye van a győzelemre. A felméréseket átlagoló RealClearPolitics szerint november 2-án Biden 6,5 százalékkal vezette az országos versenyt. Ez persze érdekes, ám az elektori rendszer miatt önmagában nem túl jelentős adat, érdemes viszont aláhúzni: nagyobb ez az előny, mint négy éve Hillary Clintoné volt a kampányhajrában (akkor egyébként a felmérések nagyjából jól lőtték be a popular vote megoszlását).

Az Investors Business/TIPP naponta frissülő felmérése – ők 2016-ban azon két cég egyike voltak, amelyek Trump-győzelmet jósoltak – hétfőn 3,2 százalékos Biden-előnyt jelzett országosan, kiemelve: van egy fontos különbség a 2016-os és az idei választások között, ez pedig nem más, mint hogy

akiknek négy éve nagy szerepük volt az ingatlanmágnás győzelmében.

De nézzük az elnökválasztást ténylegesen eldöntő hintaállamokat, ismét a RealClearPolitics november 2-i összesítésére támaszkodva: Floridában 1 százalék, Pennsylvaniában 2,9 százalék, Michiganben 5,1 százalék, Wisconsinban 6,6 százalék, Arizonában pedig 1 százalék Joe Biden előnye. (Árnyalja a képet, hogy például Floridában az elmúlt napokban érezhetően erősödött Trump: a 9 utolsó felmérésből 3 jelzi azt, hogy nagyobb az ő támogatottsága, és Pennsylvaniában is hasonló trend figyelhető meg. Észak-Karolinában pedig a vasárnapi 0,3 százalékos Biden-előny hétfőre 1 százalékos Trump-előnnyé fordult át.)

Rossz hír a republikánusoknak, hogy Ohióban, ami korábban egyértelműen Trump felé hajlott, egyes újabb felmérések Biden-győzelmet vetítenek előre (nem meglepő módon a demokrata jelölt korábban nem tervezett kampánygyűléseket hirdetett az államban). Iowából viszont pozitív hír, hogy a négy éve meglehetősen pontos Des Moines Register mutatós, 7 százalékos előnyt mér Trump javára. Ha reális ez a szám, az a középnyugati államokban (így Michiganben, Minnesotában és Wisconsinban is) Trumpnak kedvező választói trendeket jelezhet.

A The Economist 4 százalékos győzelmi esélyt ad Trumpnak, míg a FiveThirthyEight – ami állítása szerint 40 ezer lehetséges módon modellezte le a választást – 10 százalékra taksálja ezt az esélyt. Az utóbbi szájt hangsúlyozza: az elmúlt napokban készült felmérések nemigen támasztják alá azt, hogy élesedne a verseny, sőt Biden épp hogy növelte előnyét a középnyugati államokban. Mint az oldal főszerkesztője, Nate Silver fogalmaz: nagy közvélemény-kutatási hiba kell ahhoz, hogy Trump ismét elnök legyen – ez viszont nem zárható ki.

2016 után, amikor a hintaállami felmérések súlyosan alulbecsülték a milliárdos támogatottságát,

s kérdés, azok mennyire pontos demográfiai mintázatokon alapulnak.

David Mark politikai elemző szerint a felméréseket készítők nem veszik figyelembe, hogy tekintélyes mennyiségű ember vonulhat most az urnákhoz, akik 2016-ban otthon maradtak, és a republikánusként regisztrált polgárok száma számos hintaállamban megugrott. Sokan a „szégyenlős Trump-szavazókra” hivatkoznak, akik a Trump-ellenes közhangulatban nem merik megvallani az elnök iránti szimpátiákat a közvélemény-kutatóknak. Mások a FiveThirthyEighthez hasonló, tudományos igényességűnek kikiáltott előrejelzések megbízhatatlanságára mutatnak rá: elég, ha a valóság csak leheletnyi dolgokban különbözik a használt modellektől, a prognózisoktól gyökeresen eltérő eredmény születhet.

Összegezve: már csak Trump hatalmas kampánygyűléseit és szavazói lelkesedését tekintve is életszerűtlennek tűnik, hogy Joe Biden akkora előnnyel (és annyi helyen) vezesse a versenyt, mint a felmérések mutatják. Nem lenne azonban bölcs annyival elintézni a közvélemény-kutatásokat – mint ahogy megannyi republikánus teszi –, hogy azokat a Trump-szavazók elkedvetlenítése végett manipulálják. Világosan jelzik, hogy Joe Biden nem feleltethető meg Hillary Clintonnal: Biden a választók olyan rétegeit nyerte meg magának, amelyekre a volt First Lady nem tudott hatni, épp ezért Biden sokkal jobb pozícióból indult neki a választásnak. Mint ahogyan egyértelmű az is, hogy Obama alelnöke előtt többféle reális út áll a 270 elektor megszerzéséhez, míg

Akkor miben reménykedhet Trump?

Fontos tudni, hogy az Egyesült Államokban nem csupán a választás napján adhatják le voksaikat az állampolgárok: „előzetes szavazásra” postai úton, illetve a választóhelyiségekben is lehetőségük van (az erre vonatkozó szabályok minden államban eltérnek). A koronavírus-járvány miatt idén különösen nagy jelentősége van a korai szavazásnak: a vasárnap reggelig leadott voksok a 2016-ban országosan leadott összes szavazat kétharmadát teszik ki, Texasban pedig már most többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt összesen!

(Elemzők szerint a déli államban a fiatalok magas szavazókedve áll a nagy részvétel mögött, ami Bidennek kedvezhet.) 

Mint ismeretes, Donald Trump hadjáratot indított a levélszavazás ellen, ami szerinte tömeges választási csalásra ad módot. Augusztusban az elnök blokkolta azt a törvényt, ami rendkívüli forrásokat juttatott volna a szövetségi postának a választás lebonyolítására. Maga a posta igazgatósága azt pedzegette, nem biztos, hogy időben kézbesíteni tudnak minden szavazatot.

Kigondolt stratégia állhat emögött: a többségében Bident erősítő levélvoksokba könnyebben csúszhat valamilyen hiba, ami érvényteleníti a szavazatot; emellett Trump kampánygépezete számos államban bírósági úton érte el, hogy a későn érkező levélszavazatokat ne számlálhassák bele az eredménybe. Ha a választás végkimenetele a holnap éjszaka még nem összeszámolt levélvoksokon múlna, Trump győzelmet hirdethet, csalást kiálthat, ha számára kedvezőtlenül alakulnak a számok, s végső soron az (immár konzervatív szupertöbbség által uralt) Legfelsőbb Bíróság elé viheti az ügyet.

Mindezek után nem meglepő, hogy

– a korai szavazást viszont ugyebár személyesen is meg lehet ejteni, ezt a lehetőséget pedig Trump is nagy erőkkel promotálta.

A baloldal abban bízott, hogy az előzetes szavazás során olyan előnyre tesznek szert, amit Trumpék a választás napján már nem tudnak lefaragni, az érkező adatok viszont nem támasztják alá ezt a reményüket. Számos államban közzéteszik, milyen arányban voksoltak eddig a különböző pártregisztrációjú szavazók, s bár a postai voksolás terén a demokraták egyértelműen viszik a prímet, azon szavazók körében, akik választóhelyiségekben adták le időnek előtte a voksukat, a republikánusok aránya több helyen meghaladja a demokratákét – így pedig

Floridában vasárnap reggelig 8,7 millióan voksot adtak le (ez a négy évvel ezelőtti össz-szavazat 91 százaléka), nagyjából 94 ezerrel több regisztrált demokrata, mint regisztrált republikánus – nyolc nappal korábban még 500 ezres volt az előnyük. (A legfrissebb, hétfői adatok szerint viszont az előny tegnap ismét nőtt valamelyest, 108 ezerre.) Arizonában a különbség 180 ezerről egy hét alatt 26 ezerre csökkent. Biden táborában eközben komoly aggodalmat kelt, hogy a hintaállamokban – különösképpen Arizonában, Floridában és Pennsylvaniában – a várakozásoknál kevesebb kisebbségi választó szavazott eddig, mint amire számítottak (igaz, az esetleges kiesést pótolhatja Biden térnyerése a koronavírus által sújtott idős szavazók körében).

Éles különbség mutatkozik a két párt hívei között abban a tekintetben, mikor adták/adják le voksaikat: egy októberi eleji felmérés szerint a demokraták 60 százaléka november 3. előtt tervezett szavazni, míg a republikánusoknak csupán 28 százaléka tervezte ugyanígy. Kedden tehát várhatóan jóval nagyobb számban adják le szavazataikat Trump hívei – a kérdés már csak az, elég embert tud-e az elnök az urnákhoz hajtani, sikerül-e tömegeket mozgósítania.

Az elnök győzelméhez ugyanis nem lesz elég, hogy például a feketék körében – bizonyára nem függetlenül több rapper endorsement-jétől – javított a támogatottságán. A döntő az lesz, hogy az időseknél hogyan teljesít majd, illetve

– mindkét réteget hatékonyabban szólítja meg Biden, mint Clinton tette. Trump mindenesetre mindent megtesz a mozgósításért, ahogyan azt szédületes tempóra kapcsolt kampánya is tanúsítja, ami holnap egy helyi idő szerint hajnali fél 5-kor kezdődő, michigani nagygyűléssel zárul – demokrata riválisa nem tudja, de nem is akarja felvenni vele a versenyt ezen a téren.

Mire fogunk ébredni szerda reggel?

Hacsak valamelyik jelölt nem arat földindulásszerű győzelmet (ez Bidentől kevésbé lenne meglepetés, mint Trumptól), nagy a valószínűsége annak, hogy szerda reggelre nem lesz biztos eredmény, s különösképpen esélyes az, hogy Pennsylvanián múlik majd a Biden–Trump-csata végkimenetele. Itt eleinte minden bizonnyal széles Trump-előnyt látunk majd, hogy aztán a 700 ezer korábban beérkező levélszavazat (az államban csak postai úton lehet lehetséges az előzetes szavazás) feldolgozásával a következő napokban fokozatosan szűküljön az elnök előnye.

Mások szerint az eddig republikánus, de növekvő demokrata táborral rendelkező arizonai, városias Maricopa megye vagy épp két észak-karolinai város, Charlotte és Raleigh kertvárosi női döntik majd el a választást, akik későn tűnnek fel a szavazófülkében, és az utolsó pillanatban döntik el, kire voksolnak. 

Többet is szeretne tudni az amerikai elnökválasztásról? A Mandineren részletesen foglalkoztunk a kampány eddigi legfontosabb témáival, de kezdjük az elején: mit szeretne Joe Biden? Ebben a cikkben írtunk róla. És kicsoda mellette az a nő? Kamala Harris-portrénkat itt olvashatja. Vagy inkább Trumpról szeretne többet tudni? Hogyan teljesített a belpolitikában az Egyesült Államok negyvenötödik elnöke? Elemzésünket ide kattintva olvashatja. És hogyan alakultak Amerika külügyei az elmúlt négy évben? Ezen a linken vonatkozó elemzésünket találhatja. Olvasna a billegő államokról is? Ebben a témában is van cikkünk (szuper infografikával!). És hogy mire számíthat Magyarország? Republikánus és demokrata képviselőket is kérdeztünk erről. Egyébként pedig minden, Egyesült Államokkal kapcsolatos hírünk böngészhető ide kattintva.