Az orosz státusz egyértelműen békefenntartói, míg a török máig homályos, írja a Moszkva tér.
Moszkvában és Ankarában megkapta a parlamenti jóváhagyást a kaukázusi katonai misszió. De milyen minőségben lesznek és hol az orosz, illetve a török katonák? – teszi fel a kérdést a Moszkva tér és igyekszik is megválaszolni. Az orosz státusz egyértelműen békefenntartói, míg a török máig homályos. Úgy tűnik, hogy a dél-kaukázusi térfoglalást megerősítendő, a megfigyelői státuszt akarja Ankara békefenntartóiként eladni. Ez a játék a szavakkal azonban jól megmutatja az orosz-török viszony törékenységét és összetettségét.
Mást mond Moszkva, és elkenve bár, de mást Ankara és Baku a karabahi békefenntartásról. A török államfő úgy próbálja beállítani a török szerepvállalást, mintha az egyenrangú lenne az orosszal, aztán részletekbe bocsátkozva kiderül, hogy Recep Tayyip Erdoğan a szerepek elmosását inkább csak kommunikációs fogásként alkalmazza. Ilham Aliyev azerbajdzsán elnök végig szerette volna pártfogóját közvetlenül bevonni a tárgyalásokba is, a minap pedig az új holland nagykövetet fogadva ismét arról beszélt, hogy az orosz és a török katonák együtt fogják garantálni a biztonságot Hegyi-Karabahban. Az azeri államfő a török részvétellel kapcsolatban már rögtön a fegyvernyugvásról aláírt háromoldalú megállapodás után kijavította Vlagyimir Putyint is, aki azóta többször is leszögezte, hogy „a demarkációs vonal mentén és a lacsini folyosóban a békefenntartást az orosz katonák végzik, míg a tűzszünet betartását megfigyelő Azerbajdzsánban létesítendő központban közösen dolgoznak.”
Ez derül ki lényegében a török misszió parlamenti felhatalmazásának szövegéből is. Mert amíg a politikusok békefenntartásról beszélnek, addig itt csak az azerbajdzsáni közös megfigyelő központról van szó. Ezt a tevékenységet pedig drónokkal végeznék, és a megfigyelők a békefenntartókkal ellentétben nem mennének a demarkációs vonalhoz. Ott a közel kétezer orosz katona biztosítaná a fegyvernyugvást. A november 10-diki moszkvai megállapodás betartásának részleteiről azonban még csak most folyik az egyeztetés, egy orosz küldöttség például az elmúlt hét végén járt ez ügyben Ankarában. Így a szómágiának még van némi mozgástere.
(Moszkva tér)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
