Bécs: helyi segítőik is voltak a terroristáknak

A hazánkhoz földrajzilag és kulturálisan is igen közel álló osztrák főváros lett az iszlamista terror legújabb célpontja: hétfőn este nyolc óra körül egy zsinagógánál lövöldöztek bizonyítottan iszlamista radikálisok, akik közül egyet lelőttek, egyet elfogtak, egy pedig még menekülőben van. Az egyik tettes, akit már lelőttek, tudják, hogy az Iszlám Államhoz (ISIS) köthető, Bécsben felnőtt fiatal radikális volt – szögezte le lapunknak Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője. A biztonságpolitikai szakértő kérdésünkre elmondta: nem tudni, honnan származik a többi elkövető, de

– fogalmazott, hozzátéve:

Több száz osztrák állampolgár állhatott be az ISIS soraiba harcolni, ők részben hazatértek; de a hanglatot az is jól érzékelteti, hogy az elmúlt egy hétben ötvenen betörtek egy templomba, illetve utcai incidensek is történtek.

Óvatlanság, ügyetlenség

Mindez a szakértő szerint annak a következménye, hogy az osztrákok az elmúlt évtizedekben óvatlanok voltak mind a radikális iszlám terjedése és a bevándorlás ügyében is, nem fordítottak kellő figyelmet a lehetséges következményekre. Ugyanakkor – mondta, miután rámutattunk, hogy az ausztriai török közösség túlnyomórészt békés – a szintén jókora múltra visszatekintő franciaországi algériai és marokkói közösségben sem feltétlenül az első generáció radikalizálódik, még a második is reménykedik abban, hogy megvalósíthatja az „európai álmot”, a harmadik annál hajlamosabb csalódottságában, frusztrációjában és a tapasztalt, nem letagadható diszkrimináció miatt erőszakosabb irányba fordulni.

A nagy szám nagy probléma

Emellett, teszi hozzá, érzékelhető, hogy éleződik a helyzet Európa és az iszlám között, a francia eseményeknek is van egy ilyen hatása, ami további motivációt jelent a radikalizálódásra. Ugyanakkor kiemeli:

Azért sem, mert a nagy számok törvénye alapján 20-30 ezer emberből egyszerűen kevesebben lesznek hajlamosak ilyen cselekmények végrehajtására, mint a milliós francia vagy sokszázezres osztrák illetőségű muszlim közösség körében. „Pedig az ausztriai vagy franciaországi muszlimok többsége sem terrorista, még csak nem is szimpatizáns” – mondja Demkó, aki szerint ugyanakkor „elég, ha csak mondjuk 20-30 százalékuk szimpatizál, 2-3 százalékuk lesz mondjuk segítő, és nekik is csak töredékük aktív terrorista”, egy milliós közösségre vetítve ez már fenyegetően nagy számokat eredményez.

Jól felszerelt amatőrök

Az egyik támadónál gépfegyver is volt; ezzel kapcsolatban Demkó ismét arra utal, hogy kizárt, hogy ne lett volna helyi segítője a terroristáknak.

„Kalasnyikovhoz hozzájutni Európában azért nem annyira egyszerű; lőszer kell, valamilyen fegyverjártasság, ez idő, pénz, energia, és logisztikai háttér: a vonatról leszállva, pláne repülőről, vagy behajtani a város közepébe és lövöldözni nem reális forgatókönyv; ehhez biztonságos lakás kellett és jó helyismeret."

Ugyanakkor a szakértő úgy véli,

Az osztrák titkosszolgálatok kompetenciáit firtató kérdésünkre a biztonságpolitikai szakértő elmondja: Bécs ugyan a hidegháború kezdete óta kémközpont, ennek ellenére az osztrák szolgálatok híre nem kimondottan jó. 

Ami viszont szerinte a merényletnél magánál fontosabb, az a tendencia: az Európában elharapózódó, muszlim hátterű zaklatási ügyek például a nők, vagy éppen a zsidó közösség vonatkozásában, keresztény templomok felgyújtása, mindez abba az irányba mutat, hogy nem feltétlenül csak a kalasnyikovos terroristák jelentenek veszélyt a kontinensre.

Kialakult egy toxikus hangulat, aminek részben az az oka, hogy az európai hatalmak és az USA arrogánsan kezelte-kezeli az arab világot és Afrikát, számos meggondolatlan katonai beavatkozást indítottak Iraktól Líbiáig, részben pedig az, hogy az iszlám világkép csekély mértékben kompatibilis az európaival. „Európa és Amerika Líbiában és Irakban utat nyitott az iszlám szélsőségeseknek, sőt, Líbia esetében konkrétan megvédte őket a Bengázi elleni támadás megállításával. Amin most Nyugat-Európa átmegy, és a következő nehéz évtized, évtizedek a nyugati dogmatikus, a világ realitásait ignoráló külpolitika és bevándorláspolitika eredménye.” – hangsúlyozta az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.