A demokrata elnökjelölt egyórás megbeszélést folytatott az augusztus 26-án egy rendőr által hátba lőtt Jacob Blake családtagjaival.
Az Egyesült Államok 400 éves ősbűnéről beszélt Joe Biden demokrata párti elnökjelölt csütörtökön a wisconsini Kenoshában, ahol két nappal Donald Trump után tett látogatást.
„Most végre eljutunk ahhoz a ponthoz, amikor foglalkozunk ennek az országnak a 400 éves ősbűnével, a rabszolgasággal és annak minden maradványával” – jelentette ki a mintegy 50 éve politizáló Biden a kenoshai luteránus templomban, ahol a város közösségi vezetőivel találkozott. Előtte mintegy egyórás megbeszélést folytatott az augusztus 26-án egy rendőr által hátba lőtt Jacob Blake családtagjaival. Az afroamerikai Blake változatlanul kórházban van, egyelőre még mindig deréktól lefelé mozgásképtelen. Biden közölte a sajtóval, hogy telefonon felhívta a kórházban Blake-et, és 15 percen keresztül beszélgettek. „Azt mondta, hogy akár tud majd járni, akár nem, soha nem adja fel” – közölte Biden.
A 29 éves Jacob Blake-et családon belüli erőszak, szexuális bántalmazás, garázdaság miatt körözték, és augusztus 29-én lőtték hátba a rendőrök, miközben – a rendőrség későbbi sajtótájékoztatója szerint – ellenállt a letartóztatásnak és nekitámadt a rendőröknek. A The New York Times című lap tudósítása szerint a lövések előtt a rendőrök kétszer is megpróbálták sokkolóval megfékezni őt.
Biden kampánytörzse a látogatás előtt közölte: a vizit célja, hogy a mintegy százezer lakost számláló városban az elnökjelölt „összekovácsolja az amerikaiakat és megfogalmazza az előttünk álló kihívásokat”.
„Azt nem mondhatom, hogy a jóisten holnap elnököt csinál belőlem, és nem garantálhatom, hogy négy év alatt minden megoldódik, de azt mondhatom, hogy sokkal jobb lesz minden”, ha Donald Trumpot nem választják újra – fejtegette Biden a kenoshai kampányúton.
A 77 éves elnökjelölt és felesége a csütörtöki napot Wisconsinban töltötte. Kenosha után egy kisvárosba, Wauwatosába látogatott. Ott is optimizmusáról beszélt, leszögezve, hogy „most óriási lehetőségek nyílnak, sok, valóban pozitív dolgot lehet megvalósítani”.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
„Egyáltalán nem érdekel, az oroszok mit gondolnak a magyar külpolitikáról” – jelentette ki egy fórumon a külügyminiszter.
Elmondta, mire menne Európa az amerikaiak nélkül, mire Brüsszel kikelt magából.
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
A Fehér Ház bejegyzésében az amerikai elnök egy pingvin társaságában menetel Grönland felé.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az Egyesült Államok bevándorlási intézkedései során önkényes letartóztatások, aránytalan erőszak és halálesetek történnek.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
