Pozitív lenne, ha az emberek beismernék önmaguknak, hogy nem a világ a felelős a katasztrofális életükért, hanem ők maguk – mondja a Mandiner hetilapnak adott interjújában Csernus Imre, aki szerint már az óvodában el kellene kezdeni oktatni a mentálhigiénés konfliktuskezelést. A nyilvánosságtól jó ideje visszavonuló pszichiáterrel noszvaji éttermében beszélgettünk a magyarok lelkiállapotáról, férfi-női szerepekről és a fogyasztói társadalom ártalmairól.
„Budapest mint épületegyüttes gyönyörű város, de az ott élők többsége búval bélelt, erőszakos, türelmetlen és frusztrált. Nagyon kevés olyan budapesti van, akinek megvan a belső békéje és jól érzi magát a bőrében” – mondja Csernus Imre, aki jó ideje elköltözött a fővárosból vidékre. Szerinte ha az összképet nézzük, valamelyest talán optimistább a magyarok hozzáállása az élethez az elmúlt években, ám összességében még mindig van hova fejlődünk a boldogságunkat tekintve.
A pszichiáter szerint – aki jelenleg Noszvajon vezet egy éttermet – a karanténidőszak egy váratlanul jött megméretés volt,
Szerinte ez a pár hónap kevés volt arra, hogy valaki megszerezze a lelki immunitást, csupán arra ehetett elég, hogy az emberben bizonyos fontos konfliktusok megfogalmazódjanak, és felületesen elkezdjen velük foglalkozni.
„A szülők ma a legtöbbször pénzzel akarják megvásárolni az elmulasztott valódi figyelmet. Ma már az autók hátsó ülésén iPad van, hogy a gyerek minél jobban ellegyen, és hagyja békén őket” – mondja annak kapcsán, hogy mennyire hitelesek manapság az anyák és az apák.
ám ma már azt is nehéz meghatározni, hogy mi számít hagyományosnak.
„A nemek összekavarodása már nagyon rég megtörtént azzal, hogy a hölgyek a férfiakat kiskoruktól kezdve »kasztrálják«” – fogalmaz Csernus.
Szerinte ahhoz, hogy a gyerekek megfelelő önbecsüléssel rendelkezzenek, egyrészt a családokban van teendő, ahol a szülők érzelmileg felnőttek, és így nevelik a gyerekeiket is.
„A másik megoldást a mindenkori állam tudná nyújtani. Nagyon gyorsan, már az óvodában el kellene kezdeni oktatni a mentálhigiénés konfliktuskezelést, amihez a megfelelő szakemberek képzésére lenne szükség. Ha ez megtörténne, a gyerekek teljesen másképp élnék meg a serdülőkort” – mutat rá.
Csernus Imre beszélt arról is, hogy fiatal orvosként a jobb és a baloldal is megkereste, de mindkettőnek nemet mondott.
„Orvosként nem tudom letenni a voksomat a jobb vagy a baloldal mellett, hiszen én nem a jobb és baloldallal, hanem az emberi konfliktussal foglalkozom” – fogalmaz interjúnkban.
A teljes interjú a Mandiner frissen megjelent lapszámában olvasható: kapható az újságárusoknál vagy előfizetés útján. Előfizetőink itt olvashatják el a teljes interjút online.
Fotók: Földházi Árpád
Kárpáti Tamás a keresztény tradícióval párbeszédben álló, metafizikus képei egyediek a kortárs magyar képzőművészetben. Szentendrei otthonának kertjében, majd a műtermében beszélgettünk vele.
Pedig hosszútávon jócskán visszahozza az „árát”.
A legkülönfélébb helyzetekbe került az Ibériai-félsziget több tízmillió lakója a minapi nagy áramszünet miatt. Ott élő vagy épp ott nyaraló magyarok is érintettek voltak a történtekben – az Andalúziában élő Andreát kérdeztük, ő mit élt át.
Milyen társadalom épülhet töredékekből, az identitás állandó képlékenységéből, örök mozgásából?
Koncz Zsófia szerint jövő évtől félmillió édesanya lehet szja-mentes Magyarországon, 2029-től pedig egymillió.
A délnyugat-európai nagy áramszünet sokunkat elgondolkodtathatott, mi lenne, ha Európában egy teljes és tartós áramszünet következne be? Tanulságos és riasztó forgatókönyv következik!
Szerintük az Egyesült Államok nem tudja, mi a demokrácia, de ők igen.
Terrorveszély végül nem volt, de a tavalyi, németországi labdarúgó Eb-n heccből csúcsra törő fiatalember így is példás büntetést kapott.
