Mit gondolnak a kormány tudománypolitikai reformjáról az MTA elnökaspiránsai? Marad-e székében az évtizedek óta regnáló Lukasenka? Véget érhet-e Jemenben a 2015 óta dúló háború? Délvidéki magyar sikerek, Szalonna-interjú, Prieger Zsolt, Hegyi Zoltán és Ókovács Szilveszter írásai – megjelent a Mandiner új száma!
E heti lapszámunk Közélet rovatában kiemelten foglalkozunk a jövő heti MTA-elnökválasztással. Milyen elnöki programmal készül Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató és Pléh Csaba nyelvész-pszichológus? Mi értelme van olyan kutatásokat finanszírozni, amelyek nem hasznosulnak? Miként értékelik a kormányzati reformokat? A két elnökaspiránssal beszélgettünk.
A kormány tudománypolitikai reformja kapcsán írunk arról, hogy a köztestület átszervezését már a baloldal is szorgalmazta, mégis az Orbán-kabinet került össztűz alá.
E heti vezércikkünket, az Első Karaktert Joó István jegyzi, aki az ellenzék utóbbi heteiről ad számot, beleértve a nemzeti konzultációval kapcsolatos akcióit és a kormány járványkezelésére adott reakcióit.
Freund Tamás
Közélet
Közélet rovatunkban a kormány és Budapest közötti háború új frontjával is foglalkozunk: ellenzéki javaslatra vizsgálóbizottság jött lére, amely az utóbbi huszonöt év korrupciógyanús ügyeit fogja feltárni. Lapunknak Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője beszél arról, hogy miért fontos a kormánypárt által javasolt plusz ügyek vizsgálata is.
Dúró József politológus véleménycikkében az ellenzéki térfélen zajló pozícióharcokat elemzi.
Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese a nyugati és déli államok, valamint a közép-európai országok gazdasági helyzetét állítja szembe egymással, hangsúlyozva: régiónk az „európai szolidaritásnak” egy új, minőségi arcát mutatja meg.
Pléh Csaba
Külhon & Külföld
A Szerb Haladó Párt mellett a Vajdasági Magyar Szövetség a szerbiai választás nagy nyertese, huszonhét éve nem ért el ilyen eredményeket a Délvidék magyar politikai ereje. Ördögh Tibor politológussal, Balkán-szakértővel a történelmi sikerhez vezető okokról, a magyar érdekképviselet jövőjéről beszélgettünk.
Belaruszban rég volt ilyen izgalmas a közélet: az orosz–belarusz csörték, a koronavírus félrekezelése, az egyre nagyobb társadalmi elégedetlenség változást hozhat az augusztus 9-én esedékes elnökválasztáson. Az 1994 óta Aljakszandr Lukasenka vezette országban egymás sarkát tapossák a valós kihívók: Külföld rovatunkban az esélyeket latolgattunk.
A 2015 óta dúló jemeni háború vége továbbra is messze van, eközben az ország a humanitárius katasztrófa szélén áll. Hogyan jutott el idáig Jemen? Sayfo Omar, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatója írását olvashatják.
Magyar Ágnes Zsófia, a Danube Institute vezető kutatója a Franciaországba is begyűrűző szobordöntögető revánskultuszról ír.
Precedens & Makronóm
Az Európai Unió Bírósága az uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélte a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. E szervezetek közös jellemzője, hogy vállaltan támogatják a nyílt társadalom koncepcióját. Hogyan keletkezett a nemzetek feletti világrendet szorgalmazó eszme? Precedens rovatunkban körbejártuk a kérdést.
Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora írásában ugyancsak a szobordöntések kapcsán ír, rámutatva: miért igazságtalan és parttalan számon kérni a mai kor morális mércéit rég halott történelmi alakokon.
„A hazai a világ egyik legmodernebb útdíjrendszere, hasonlót hamarosan Ecuadorban és Indonéziában is magyar szakértők építhetnek ki” – mondja Makronóm rovatunkban Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, aki szerint Magyarország fő exportcikke a tudás.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörmény Nagy Gergely ezúttal William Rees-Mogg, a The Times korábbi főszerkesztője és James Dale Davidson republikánus aktivista könyvét ajánlja, akik már a '90-es években azt jósolták, hogy az információs korban összeomlik a rend, és felértékelődik az egyéni tehetség.
A Feminens oldalán a huszonöt éve elhunyt Fischer Annie-ra, a zongoraművészet nagyasszonyára emlékezünk.
Tudomány kisrovatunkban a Pilis-kísérlet kutatási programról olvashatnak, amelyben hazai erdészek és kutatók a fenntartható erdőgazdálkodás új útjait keresik.
Prieger Zsolt a negyvenedik születésnapját ünneplő Laibach, a poptörténet egyik legzavarbaejtőbb és legokosabb zenekarát köszönti jegyzetében.
A népzenében egyesítő erőt lát, a falvakban rejtett megoldást, a gyűjtőmunkában kiapadhatatlan erőforrást: Élet rovatunkban a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével, Pál István Szalonnával beszélgettünk a trianoni trauma gyógyírjáról, Kárpátaljáról, nótakultúráról és a 21. században is begyűjthető kincsekről.
Ezen a héten könyvajánlóval is készültünk: négy évtized után újra önálló kötetként jelent meg Pilinszky János Beszélgetések Sheryl Suttonnal című esszéregénye.
Arcél kisrovatunkban a nyolcvan éve született Tolnai Ottó íróra, költőre, műfordítóra emlékezünk.
Ezen a héten Hegyi Zoltán tárcáját olvashatják:
„A pc jó, a #metoo jó, a Black Lives Matter is jó. Aztán jönnek a túltolók, az ítélkezők és az ítéletvégrehajtók, és máris nem annyira jó. Máris veszélyes a dolgokat nevükön nevezni, egy szép nőre ránézni vagy a Waczak szállón röhögni. Mert bedarálnak. És úgy ébredsz egy rigófüttyös hajnalon, hogy egyszerre vagy náci, szexista, bántalmazó és rasszista. Karaktered kinyírva, hiszen ki akar egy ilyen rohadékkal meginni akár egy sört is. Hiszen te vagy a felelős a jégesőtől az Index körül kialakult helyzetig mindenért.”
A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Ókovács Szilveszter – az Opera főigazgatója – folytatja tűnődéseit a home office életformáról.
„Az utóbbi négy hónap megmutatta: temérdek tevékenység kerülhet át az otthoni munkavégzésbe. Ha nincs karantén, de van óvoda, iskola meg erő, egészség és széles sáv, akkor otthon reggeltől délutánig nyugi van, a bejutási idő kétszeresen megspórolható, lehet rendesen ebédelni, elmélyülten dolgozni”.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
