A Kereszténydemokrata Unió (CDU) tervei szerint 2025-re 50 százalékra emelik a nők arányát a pártszervezeti tisztségviselők körében.
A nemek közötti társadalmi egyenlőség megerősítéséről fogadott el stratégiát szerdai ülésén a német szövetségi kormány. A legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) is törekszik erre, terveik szerint 2025-re 50 százalékra emelik a nők arányát a pártszervezeti tisztségviselők körében. A szövetségi kormány stratégiájának elfogadása „mérföldkő” a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemben – közölte Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter, rámutatva, az alaptörvény 3. cikkelyében már 25 éve az áll, hogy az államnak tennie kell a nők és férfiak „tényleges” egyenlőségének eléréséért. Az évtizedes munkával kiharcolt stratégia ciklusokon átívelő pályára állítja a minisztériumokat, így az élet valamennyi területén erősödhet az egyenlőség – tette hozzá.
Tennivaló van bőven, ezt mutatja egyebek mellett, hogy a nemek közötti bérszakadék mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 20 százalék körül van, vagyis a férfiak azonos beosztásban, azonos munkáért ötödével több pénzt kapnak. A nem fizetett háztartási és ápolási munkát tekintve még nagyobb a szakadék, a nők átlagosan 52,4 százalékkal több ilyen munkát végeznek, mint a férfiak – áll a kiadott kormányzati tájékoztatóban.
Ezen stratégiában kilenc célt tűztek ki, rögzítették például, hogy egyenlő részvételt és jelenlétet kell elérni a kultúrában és a tudományban, meg kell szüntetni a bérszakadékot, és a férfiakéval egyenlő esélyt kell biztosítani a nőknek a vezető pozíciók eléréséhez. A célokhoz 67 konkrét intézkedés kapcsolódik, például az, hogy külön támogatni kell a cégalapításra vállalkozó nőket, tovább kell folytatni az egyetemi professzorok körében a nők arányának emelését szolgáló programokat, valamint a gyereknevelés és a munka jobb összehangolhatóságáért be kell vezetni, hogy minden gyermek jogosult legyen egész napos felügyeletet biztosító iskolai oktatásra.
A társadalmi, gazdasági és politikai élet számos további színterén is évek óta zajlik a vita a nemek közötti egyenlőség ügye körül. Ennek a folyamatnak egy újabb állomása a CDU alapszabályának reformjára létrehozott bizottságban hosszú egyeztetés révén kialkudott kompromisszum, amelynek alapján 2023-ra kötelezően 30 százalékra, 2024-re 40 százalékra, 2025-re pedig 50 százalékra emelik a nők arányát a pártszervezeti tisztségek betöltői között. Az országos, a tartományi és az európai parlamenti választási listák helyeinek betöltéséről nem sikerült kötelező szabályról megegyezni. A bizottság döntéseit várhatóan párthatározattá emelő decemberi kongresszuson így valószínűleg azt rögzítik majd, hogy törekedni kell arra, hogy a listák első tíz helye közül 2023-tól három, 2024-től négy, 2025-től pedig öt helyet nő töltsön be.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/EFE/Nacho Gallego
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Éles vita bontakozott ki az uniós belügyminiszterek találkozóján.
A szinkrontolmács is alig volt képes lépést tartani a miniszterelnök szidalmaival, az „Orbán-bábozással” és a többivel, mindezt a német kancellár előtt.
A párt egyik tartományi szervezete próbált jogi úton igazságot szerezni, de a közigazgatási bíróság kibabrált velük.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
