Az intézkedést a Kína által Hongkongra szabott nemzetbiztonsági törvény június végi elfogadására és életbe léptetésére válaszul hozta a brit kormány.
Nagy-Britannia 2021 januárjától ad lehetőséget a brit állampolgárság megszerzését lehetővé tévő folyamat elindítására az erre jogosult hongkongiak számára – jelentette be szerdán a brit belügyminisztérium. A tájékoztatás szerint azok, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, valamint közvetlen családtagjaik Nagy-Britanniába települhetnek tanulás vagy munkavállalás céljából, utóbbi esetében képzettségi feltételeket sem szabnak. Szociális juttatásokban viszont nem részesülhetnek. Az intézkedést a Kína által Hongkongra szabott nemzetbiztonsági törvény június végi elfogadására és életbe léptetésére válaszul hozta a brit kormány. A 2021 januárja után érkezők öt év nagy-britanniai tartózkodás után letelepedett státusért, további egy év múltán pedig brit állampolgárságért folyamodhatnak. Hongkong 1997-ben tért vissza a brit gyarmati uralom alól Kínához, és különleges közigazgatási státust élvez az „egy ország, két rendszer elv” alapján, amely a város nagyfokú autonómiáját és a Kína szárazföldi részén nem tapasztalható, nyugati típusú szabadságjogok fennmaradását volt hivatott szavatolni.
„A mai bejelentés bizonyítja, hogy az Egyesült Királyság betartja a szavát: nem fordítjuk el tekintetünket Hongkongról” – fogalmazott Dominic Raab külügyminiszter, hozzátéve, hogy történelmi felelősségük van Hongkong polgárai iránt, és ezt tiszteletben tartják. Hongkongban jelenleg 350 ezer körüli azoknak a száma, akiknek brit tengerentúli státusuk van, és további 2,5 millió hongkongi jogosult ennek a státusnak és a vele járó különleges útlevéltípusnak a megszerzésére. A brit tengerentúli státus és útlevél birtokosai a jelenlegi brit szabályozás alapján jogosultak brit konzuli segítség és védelem kérvényezésére Nagy-Britannia diplomáciai képviseletein. Eddig nem volt ugyanakkor automatikus jogosultságuk tartós nagy-britanniai letelepedésre és munkavállalásra, vízum nélkül hat hónapig tartózkodhattak az Egyesült Királyságban.
Kínában június 30-án fogadták el és léptették életbe a Hongkongra szabott új nemzetbiztonsági törvényt. A jogszabály tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény ellen számos külföldi kormányzat és nemzetközi szervezet emelt szót, attól tartva, hogy az tovább gyengítheti a hongkongi autonómiát, és valódi célja a város demokráciapárti mozgalmának megfékezése. Pártolói szerint a jogszabály stabilizálhatja a helyzetet Hongkongban, ahol az elmúlt évben folyamatosak voltak a kormányellenes tüntetések. A brit kormány hétfőn azonnali hatállyal, meghatározatlan időre felfüggesztette a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményt, és kiterjesztette a fegyverembargót a városra.
Fotó: MTI/ EPA/ Jerome Favre
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
Szombaton reggel, a Duna Arénában véget ért az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó pályafutása.
