„A végeredmény egy masszív felmelegedés” – mondta Kyle Clem klímakutató, aki szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik tényező mekkora szerepet játszik.
A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben – írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.
Az Antarktisz 20 meteorológiai állomásának adatait elemezve kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában. A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek. 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérsékelt 1,8 Celsius-fokkal nőtt. Globálisan ezen idő alatt 0,5-0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. „Úgy tűnt, hogy a Déli-sark izolálódott attól, ami a világ többi részén történt. Ám hirtelen gyors melegedésbe kezdett, ami az egyik legerőteljesebb a bolygón” – mondta Kyle Clem klímakutató.
Clem és kollégái meg akarták tudni, hogy miért kezdődött gyors melegedés a jeges kontinensen az 1970-80-as évek lehűlési periódusa után, és hogy ez egy természetes változékonyság vagy az emberi ipari tevékenység okozta globális felmelegedés szélesebb trendjének része. A kutatók arra jutottak, hogy mindkettő. A Déli-sark melegedése részben összefügg a Csendes-óceán trópusi nyugati részének növekvő hőmérsékleteivel, amelyeket az Antarktiszi-félszigetnél lévő Weddel-tenger jeges vizeiben a ciklonok délre hajtanak. De ez a rendszer, amely egy több évtizedes természetes folyamat része csak a melegedési folyamat egy részére ad magyarázatot. A többi oka az ember okozta klímaváltozás – vélik a kutatók.
„A végeredmény egy masszív felmelegedés”
– mondta Clem, aki szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik tényező mekkora szerepet játszik. A déli-sarki hőmérsékletfeljegyzések mintegy 60 évesek, és a térség klímáját alig ismerik a kutatók, akik tudatában vannak annak, hogy a csendes-óceáni időjárási rendszerek hatással lehetnek az Antarktisz nyugati részére és az Antarktisz-félszigetre, ahol az emelkedő levegő- és vízhőmérséklet a jég olvadását idézi elő.
„Nem is annyira izolált a bolygó egy olyan területe, amelyről úgy tartottuk, hogy izolált” – mondta Alexandra Isern, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány antarktiszi kutatásainak vezetője. „A hőmérsékletváltozások igen szembeötlőek, de azért még átkozottul hideg van” – tette hozzá Julienne Stroeve professzor, az amerikai Hó- és Jégkutatóközpont kutatója. „Eddig a hőmérsékletváltozások még nem voltak olyan jelentősek, hogy tömeges jégveszteséget idézzenek elő az Antarktisz belsejében” – mondta.
Címlapképen: Tudósok mérik a Föld felületére lejutó közvetlen napsugárzás erősségét a Déli-sarkon, az Union gleccsernél lévő tábor környékén 2015. november 18-án. Fotó: MTI/EPA/Felipe Trueba
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A 24.hu-n megy neki az Orbán Balázs doktori ügye kapcsán bemutatott köteteknek a baloldali feminista Kováts Eszter, de szerintem több ok miatt sincs igaza. Szilvay Gergely írása.
Stephen Hawking nem igazán tájékozódott olyan filozófiai és teológiai kérdésekben, amelyekről véleményt mondott interjúkban, könyvekben.
Azzal, hogy Gulyás Balázs szingapúri sztárprofesszor hazajött a magyar kutatóhálózatot felvirágoztatni, bizonyosan nyert a honi tudomány. Petri Lukács Ádám írása.
A magyar szemlélet fókusza magyar, perspektívája közép-európai, horizontja globális.
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A leghatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésének az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
