Antalli örökség, konzervatív reneszánsz, Csíksomlyó, Gombaszög, Brazília – megjelent az új Mandiner!

2020. május 28. 06:44

Mi Antall József politikai hagyatéka? Van-e szellemi reneszánsz a magyar jobboldalon? Miért jelentkeztek idén jóval kevesebben a felsőoktatásba? Magyar kézműves asztalosság, Bolsonaro-féle járványkezelés, Csíksomlyó zarándoklat nélkül és gombaszögi értékteremtő fiatalok – itt a legújabb Mandiner!

2020. május 28. 06:44
null
Szalai Laura

Antall József vetett, hogy ez a nemzet arathasson – címlapos anyagunkban az első szabadon választott kormány beiktatásának harmincadik évfordulóján beszélgettünk Kónya Imrével, Boross Péterrel, Lezsák Sándorral és Marinovich Endrével. 

Helyes irányba vitte a pártot Antall József? Milyen terhekkel, kényszerekkel kezdte meg a kormányzati munkát 1990-ben az Antall-kabinet? Szükség volt-e az MDF–SZDSZ-paktumra? Mi a volt miniszterelnök politikai hagyatéka? Milyen vezető, politikus, államférfi volt? Erről is megkérdeztük a hajdani belügyminisztert, az MDF volt frakcióvezetőjét, ügyvezető elnökét és a kormányfő kabinetfőnökét.

Vezércikkünket, az Első karaktert Constantinovits Milán jegyzi, aki a karanténidőszak leküzdése, pünkösd közeledte és a trianoni évforduló kapcsán emlékeztet a nemzet mint közösség, az összetartás fontosságára. 

Közélet

Van-e szellemi reneszánsz a magyar jobboldalon? Vajon járt-e intellektuális felvirágzással a tízéves Fidesz-kormányzás? Létezik-e még baloldali dominancia a kulturális területen? Erről, valamint a hazai és a nemzetközi konzervatív könyvtermésről három prominens magyar gondolkodót: Lánczi Andrást, Molnár Attila Károlyt és Horkay Hörcher Ferencet kérdeztük. 

Megszűnhet a frontális oktatás bizonyos képzéseknél, és a számonkérési módszerek is változhatnak a felsőoktatásban – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárával készített interjúnkból. Bódis Józseffel arról beszélgettünk, hogy miként újulhat meg a teljes felsőoktatási struktúra a közeljövőben.

A baloldal új jelentéssel ruház fel minden tradicionális-racionális értelemmel bíró fogalmat – mutat rá Lánczi András filozófus e heti publicisztikájában.

Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese véleménycikkében arra hívja fel a figyelmet: ahogyan Trianon és az előtte való évszázadok igazolják, nekünk, magyaroknak a túlélés és az országépítés művészete a génjeinkben van.

Külhon & Külföld 

Idén, egy évvel a pápalátogatás után a járvány miatt nem tudja fogadni a tömeges zarándoklatot Csíksomlyó – pedig az idei esemény az eucharisztia jegyében zajlott volna. Az elmaradt ünnepről a búcsút szervező erdélyi ferencesek tartományfőnökével és a polgármesterrel beszélgettünk.

Hiába szól minden a koronavírus elleni védekezésről, továbbra is súlyos probléma az illegális migráció – ráadásul a határok újbóli megnyitásával még többen indulhatnak újra. A témában Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese elemzését olvashatják arról, hogy mire számíthatunk a járvány után.

Elnöksége kudarcával fenyegeti a koronavírus-járvány Jair Bolsonarót, ám a brazil államfőnek láthatóan van terve arra, miként húzzon hasznot az átpolitizált krízisből. Bemutatjuk a forró brazil közéletet koronavírus idején.

Estefán Zsolt, a Hír TV külpolitikai szerkesztője publicisztikája arra hívja fel a figyelmet, hogy a járványhelyzet nem változtatott semmit az EU évek óta tapasztalt belső széthúzásán.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban a kibervédelemmel, ennek kapcsán a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosításával foglalkozunk, ami nem a jogállamiság elleni támadásnak, hanem a NATO-tagállamok gyakorlatából kiindulva kötelező minimumnak tekinthető.

Smuk Péter, az NKE dékánja a Trianon-évforduló közeledte kapcsán publicisztikájában a jeles napjaink megünnepléséről, pontosabban azok hiányáról ír, feltéve a kérdést: valójában megérintenek-e minket ezek az események, vagy ha nem, miért nem?

Makronóm rovatunkban Czotter Andrással, a bölcsészből lett asztalossal, az Ágymester Manufaktúra ügyvezetőjével – és elődlapunk, az UFi egykori szerzőjével – beszélgettünk, aki szerint a kézműves termelés jóval válságállóbb a multikénál, a járvány okozta leállás pedig kiváló alkalom a cégek racionalizálására. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés 

Folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata, ezúttal Toby Ord A szakadék című könyvével. Az ausztrál morálfilozófus az emberiséget érintő egzisztenciális kockázatokról ír. 

A Feminens oldalán a székelyföldi Gáll Tímeát ismerhetik meg, aki gyógyszerésznek indult, de életútja visszavezette a nagyszülők egykori malmába, immár családostul.

Tudomány kisrovatunkban Magyarországon talált őskori halmaradványokkal kapcsolatos izgalmas következtetésekről olvashatnak.

A Meta rovat jegyzetét Szilvay Gergely írta, II. János Pál pápára emlékezve. 

Bár az évente harmincezres tömeget megmozgató gombaszögi nyári tábor, a Felvidék legnagyobb kulturális eseménye idén elmarad, a szervező fiatalok a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára több száz magyarlakta település földjének összegyűjtésével, Magyar megmaradás-emlékmű felállításával, időkapszulával üzennek a jövőnek: „Vagyunk!”. Élet rovatunkban Orosz Örssel, a tábor főszervezőjével beszélgettünk. 

Ezen a héten Kun Árpád Boldog Észak című könyvét ajánljuk figyelmükbe.

Arcél kisrovatunkban a kilencvenöt éve született Tony Curtisre emlékezünk. 

E heti tárcánkat Száraz Miklós György írta. 

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az UFi régi és a Mandiner mai szerzője, Demkó Attila hívja fel a figyelmet arra, miért ártalmas a tűzijáték-ellenes populizmus.

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
llnnhegyi
2020. május 28. 15:33
Kamikaze kormány volt. Mindent elmondott ezzel magukról. Öröksége örök. Picsán rúgta az SZDSZ-t, MSZP-t,Vörös hadsereget,KGST-t. Ezt még senki nem múlta felül!
Falfirka
2020. május 28. 13:56
na be lehet már fejezni az antall józsef fényezését. ALKALMATLAN VOLT! két toprongyról neveztek el termet brüsszelben: antallról és hornról. kell még valamit mondanom ildikó?
Salamander
2020. május 28. 10:59
Íme néhány adalék az 1989-1990-es rendszerváltáskori MDF-ről, Bíró Zoltánról, Pozsgay Imréről és Antall dzsentroid világáról és "nyugati kapcsolatairól"... Bíró Zoltán egyértelműen kimondja: Antall az SZDSZ bázisát adó urbánus értelmiség választottja volt. Íme: https://mandiner.hu/cikk/20190626_biro_zoltan "Tehát azt gondolom, hogy azt a helyzetet, amelyet egyébként az előző kormányok, a Grósz- és a Németh-kormány megteremtettek, Antall - ahelyett, hogy ellenállt volna - még tovább folytatta, majd pedig Horn Gyula betetőzte: az ország teljes kiárusítása történt meg". Ez igen fontos, hogy lényegében az országot folyamatosan baloldali liberálisok irányítják 30 éve. (Ne felejtsük el, hogy a FIDESZ honnan érkezett {SZDSZ ifjúsági szervezete volt} és Antall József halálos ágyánál tett Orbáni látogatáskor tett javaslatára ment át a jobboldalra 1994-ben).
Salamander
2020. május 28. 10:09
Bocs csak egy mondat még: 'sok remek ember volt közöttünk, de csak Antall József volt alkalmas a tisztségre" Kónya Imre. Erről egy olyan mély, szembenézős beszélgetést azért le lehetne folytani Kónyával, mert ennél nagyobb baromságot ritkán mondott jogász. Szégyen, ami még mindig Magyarországon folyik: miért kell a valóságot teljesen elferdítve ökörségeket beszélni? Kiket takargatunk még mindig 30 év távlatából? Itt lenne az ideje végre elmondani az igazságot pl. Bíró Zoltánékról és csapatáról, akik az MDF valódi vezetői voltak. Mi történt igazából!?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!