Megkérdeztük olvasóinkat Biden végzetes döntéséről: egyértelmű választ kaptunk!
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Mi Antall József politikai hagyatéka? Van-e szellemi reneszánsz a magyar jobboldalon? Miért jelentkeztek idén jóval kevesebben a felsőoktatásba? Magyar kézműves asztalosság, Bolsonaro-féle járványkezelés, Csíksomlyó zarándoklat nélkül és gombaszögi értékteremtő fiatalok – itt a legújabb Mandiner!
Antall József vetett, hogy ez a nemzet arathasson – címlapos anyagunkban az első szabadon választott kormány beiktatásának harmincadik évfordulóján beszélgettünk Kónya Imrével, Boross Péterrel, Lezsák Sándorral és Marinovich Endrével.
Helyes irányba vitte a pártot Antall József? Milyen terhekkel, kényszerekkel kezdte meg a kormányzati munkát 1990-ben az Antall-kabinet? Szükség volt-e az MDF–SZDSZ-paktumra? Mi a volt miniszterelnök politikai hagyatéka? Milyen vezető, politikus, államférfi volt? Erről is megkérdeztük a hajdani belügyminisztert, az MDF volt frakcióvezetőjét, ügyvezető elnökét és a kormányfő kabinetfőnökét.
Vezércikkünket, az Első karaktert Constantinovits Milán jegyzi, aki a karanténidőszak leküzdése, pünkösd közeledte és a trianoni évforduló kapcsán emlékeztet a nemzet mint közösség, az összetartás fontosságára.
Közélet
Van-e szellemi reneszánsz a magyar jobboldalon? Vajon járt-e intellektuális felvirágzással a tízéves Fidesz-kormányzás? Létezik-e még baloldali dominancia a kulturális területen? Erről, valamint a hazai és a nemzetközi konzervatív könyvtermésről három prominens magyar gondolkodót: Lánczi Andrást, Molnár Attila Károlyt és Horkay Hörcher Ferencet kérdeztük.
Megszűnhet a frontális oktatás bizonyos képzéseknél, és a számonkérési módszerek is változhatnak a felsőoktatásban – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárával készített interjúnkból. Bódis Józseffel arról beszélgettünk, hogy miként újulhat meg a teljes felsőoktatási struktúra a közeljövőben.
A baloldal új jelentéssel ruház fel minden tradicionális-racionális értelemmel bíró fogalmat – mutat rá Lánczi András filozófus e heti publicisztikájában.
Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese véleménycikkében arra hívja fel a figyelmet: ahogyan Trianon és az előtte való évszázadok igazolják, nekünk, magyaroknak a túlélés és az országépítés művészete a génjeinkben van.
Külhon & Külföld
Idén, egy évvel a pápalátogatás után a járvány miatt nem tudja fogadni a tömeges zarándoklatot Csíksomlyó – pedig az idei esemény az eucharisztia jegyében zajlott volna. Az elmaradt ünnepről a búcsút szervező erdélyi ferencesek tartományfőnökével és a polgármesterrel beszélgettünk.
Hiába szól minden a koronavírus elleni védekezésről, továbbra is súlyos probléma az illegális migráció – ráadásul a határok újbóli megnyitásával még többen indulhatnak újra. A témában Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese elemzését olvashatják arról, hogy mire számíthatunk a járvány után.
Elnöksége kudarcával fenyegeti a koronavírus-járvány Jair Bolsonarót, ám a brazil államfőnek láthatóan van terve arra, miként húzzon hasznot az átpolitizált krízisből. Bemutatjuk a forró brazil közéletet koronavírus idején.
Estefán Zsolt, a Hír TV külpolitikai szerkesztője publicisztikája arra hívja fel a figyelmet, hogy a járványhelyzet nem változtatott semmit az EU évek óta tapasztalt belső széthúzásán.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban a kibervédelemmel, ennek kapcsán a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosításával foglalkozunk, ami nem a jogállamiság elleni támadásnak, hanem a NATO-tagállamok gyakorlatából kiindulva kötelező minimumnak tekinthető.
Smuk Péter, az NKE dékánja a Trianon-évforduló közeledte kapcsán publicisztikájában a jeles napjaink megünnepléséről, pontosabban azok hiányáról ír, feltéve a kérdést: valójában megérintenek-e minket ezek az események, vagy ha nem, miért nem?
Makronóm rovatunkban Czotter Andrással, a bölcsészből lett asztalossal, az Ágymester Manufaktúra ügyvezetőjével – és elődlapunk, az UFi egykori szerzőjével – beszélgettünk, aki szerint a kézműves termelés jóval válságállóbb a multikénál, a járvány okozta leállás pedig kiváló alkalom a cégek racionalizálására.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata, ezúttal Toby Ord A szakadék című könyvével. Az ausztrál morálfilozófus az emberiséget érintő egzisztenciális kockázatokról ír.
A Feminens oldalán a székelyföldi Gáll Tímeát ismerhetik meg, aki gyógyszerésznek indult, de életútja visszavezette a nagyszülők egykori malmába, immár családostul.
Tudomány kisrovatunkban Magyarországon talált őskori halmaradványokkal kapcsolatos izgalmas következtetésekről olvashatnak.
A Meta rovat jegyzetét Szilvay Gergely írta, II. János Pál pápára emlékezve.
Bár az évente harmincezres tömeget megmozgató gombaszögi nyári tábor, a Felvidék legnagyobb kulturális eseménye idén elmarad, a szervező fiatalok a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára több száz magyarlakta település földjének összegyűjtésével, Magyar megmaradás-emlékmű felállításával, időkapszulával üzennek a jövőnek: „Vagyunk!”. Élet rovatunkban Orosz Örssel, a tábor főszervezőjével beszélgettünk.
Ezen a héten Kun Árpád Boldog Észak című könyvét ajánljuk figyelmükbe.
Arcél kisrovatunkban a kilencvenöt éve született Tony Curtisre emlékezünk.
E heti tárcánkat Száraz Miklós György írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az UFi régi és a Mandiner mai szerzője, Demkó Attila hívja fel a figyelmet arra, miért ártalmas a tűzijáték-ellenes populizmus.