Hogyan viszonyult Prohászka a radikális politikai körökhöz? Hogyan szervezte meg magát a zsidóság Magyarországon a második világháború után? Új tanulmánykötet jelent meg a Magyar Zsidó Történeti Intézet kiadásában.
Érdekfeszítő tanulmánykötet jelent meg a Magyar Zsidó Történeti Intézettől, mely tizenhat tanulmánnyal, három forrásközléssel és az intézet Facebook-oldalán korábban megjelent recenziókkal gazdagítja a zsidóság történetéről eddig megjelent magyarországi irodalmat. A kötet főszerkesztője Gecsényi Lajos korábbi intézetigazgató volt, szerkesztője Fazekas Csaba történész.
Csősz László és Fiziker Róbert történészek a vérvádak és a zsidókérdés megjelenését vizsgálták a pozsonyi Westungarischer Grenzbote lapjain 1882-ben. Izgalmas részlet, hogy
a lap tulajdonosa és szerkesztője, Simonyi Iván később pozitív recenzióval látta el Herzl Tivadar Zsidó államát.
Fazekas Csaba történész Prohászka Ottokár és az Ébredő Magyarok Egyesületének kapcsolatát vizsgálta tanulmányában, amely fontos és eddig kevéssé feldolgozott fejezete a székesfehérvári püspök életének. Érdekes összehasonlítás lenne megvizsgálni a korszak másik nagy hatású katolikus papjának, Bangha Bélának hasonló kapcsolatait, ugyanis az 1921-es év végére Banghát hevesen támadta rendszerkritikus megszólalásaiért az ébredő sajtó; míg Prohászkát éltette. Fazekas tanulmánya nagy hiányt pótol, a szerző Prohászkával foglalkozó új forráskiadásával még foglalkozunk.
Kovács Tamás hasonlóan lényeges, ám kevéssé ismert kérdést, Hain Péter állambiztonsági rendészetének működését vette górcső alá. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely igazgatója kellő alapossággal vizsgálja meg a szervezet létrejöttét, szerepkörét, a háborús események előrehaladtával történő váltakozását. Remélhetőleg egyszer majd olyan monografikus feldolgozása is lesz Hain tevékenységének, mint amilyet Müller Rolf adott nemrég Péter Gáborról.
Zima András történész, a cionizmus kutatója a zsidó közösségi újjáépítési stratégiákat vizsgálta a budapesti zsidó sajtóban a háború utáni évekre koncentrálva. A sajtópropaganda koalíciós időszakbeli helyzetét bemutatva és a sajtóforrásokat szemlézve átfogó képeket kaphatunk az eltérő stratégiákról az újjáépítés terén. Zima konklúziója, hogy
– kivéve a mai Likud szellemi elődjének tekinthető mozgalom, a Betár kiadványait –, mely főleg a neológ vezetést bírálta.
A kötet fontos forrásközléseket is tartalmaz, többek között Végső István, a Clio Intézet történész kutatója közölte Práger Miklós kiskunhalasi hitközségi életre vonatkozó emlékezéseit, illetve Zinner Tibor történész közölte Bauer Miklós zsidó ellenálló emlékeit az 1943–’44-es évekről. Természetesen a kötet számos egyéb izgalmas tanulmánnyal rendelkezik, a fentiekben pusztán a széleskörűbb érdeklődés szempontjait figyelembe véve emeltünk ki párat. A kötetet a Magyar Zsidó Történeti Intézet munkatársainak első évi működése során keletkezett írásai és recenziói zárják.
***
Tanulmányok a magyarországi zsidóság történetéből. Szerk. Gecsényi Lajos (Budapest: Milton Friedman Egyetem Elnöke, 2019)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
Neves jogtörténész idézte fel, milyen sötét szerepet kaptak a moszkovita politikusok a valódi 1944-es ellenállókkal való leszámolásban.
Trumpék kiutasítanak egy antiszemita arab diákot, és ez igen örvendetes, de a progresszív sajtó vészharangokat kongat. Veszprémy László Bernát írása.
Miért gyilkolták a munkaszolgálatosokat a keretlegények a keleti fronton és hogyan manipulálták Péter Gábor emberei a népbírósági eljárásokat?
Munkaszolgálatosok kivégzésének eltussolása volt az egyik vádpont a Don-kanyarba vezényelt parancsnok ellen a kommunista népbíróságon, Veszprémy László Bernát történész új könyve tisztázza a honvéd tábornokot a vádak alól.
Veszprémy László Bernát szerint egyre kilátástalanabb a kontinens nyugati felén élő zsidóság helyzete.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
