Prohászka és az Ébredő magyarok – tanulmányok a hazai zsidóság történetéből

Érdekfeszítő tanulmánykötet jelent meg a Magyar Zsidó Történeti Intézettől, mely tizenhat tanulmánnyal, három forrásközléssel és az intézet Facebook-oldalán korábban megjelent recenziókkal gazdagítja a zsidóság történetéről eddig megjelent magyarországi irodalmat. A kötet főszerkesztője Gecsényi Lajos korábbi intézetigazgató volt, szerkesztője Fazekas Csaba történész.

Csősz László és Fiziker Róbert történészek a vérvádak és a zsidókérdés megjelenését vizsgálták a pozsonyi Westungarischer Grenzbote lapjain 1882-ben. Izgalmas részlet, hogy

Fazekas Csaba történész Prohászka Ottokár és az Ébredő Magyarok Egyesületének kapcsolatát vizsgálta tanulmányában, amely fontos és eddig kevéssé feldolgozott fejezete a székesfehérvári püspök életének. Érdekes összehasonlítás lenne megvizsgálni a korszak másik nagy hatású katolikus papjának, Bangha Bélának hasonló kapcsolatait, ugyanis az 1921-es év végére Banghát hevesen támadta rendszerkritikus megszólalásaiért az ébredő sajtó; míg Prohászkát éltette. Fazekas tanulmánya nagy hiányt pótol, a szerző Prohászkával foglalkozó új forráskiadásával még foglalkozunk.

Kovács Tamás hasonlóan lényeges, ám kevéssé ismert kérdést, Hain Péter állambiztonsági rendészetének működését vette górcső alá. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely igazgatója kellő alapossággal vizsgálja meg a szervezet létrejöttét, szerepkörét, a háborús események előrehaladtával történő váltakozását. Remélhetőleg egyszer majd olyan monografikus feldolgozása is lesz Hain tevékenységének, mint amilyet Müller Rolf adott nemrég Péter Gáborról.

Zima András történész, a cionizmus kutatója a zsidó közösségi újjáépítési stratégiákat vizsgálta a budapesti zsidó sajtóban a háború utáni évekre koncentrálva. A sajtópropaganda koalíciós időszakbeli helyzetét bemutatva és a sajtóforrásokat szemlézve átfogó képeket kaphatunk az eltérő stratégiákról az újjáépítés terén. Zima konklúziója, hogy

– kivéve a mai Likud szellemi elődjének tekinthető mozgalom, a Betár kiadványait –, mely főleg a neológ vezetést bírálta.

A kötet fontos forrásközléseket is tartalmaz, többek között Végső István, a Clio Intézet történész kutatója közölte Práger Miklós kiskunhalasi hitközségi életre vonatkozó emlékezéseit, illetve Zinner Tibor történész közölte Bauer Miklós zsidó ellenálló emlékeit az 1943–’44-es évekről. Természetesen a kötet számos egyéb izgalmas tanulmánnyal rendelkezik, a fentiekben pusztán a széleskörűbb érdeklődés szempontjait figyelembe véve emeltünk ki párat. A kötetet a Magyar Zsidó Történeti Intézet munkatársainak első évi működése során keletkezett írásai és recenziói zárják.

***

Tanulmányok a magyarországi zsidóság történetéből. Szerk. Gecsényi Lajos (Budapest: Milton Friedman Egyetem Elnöke, 2019)