Jön a második gazdaságvédelmi akcióterv, de milyen volt az első?

Nyitókép: Orbán Viktor a parlamentben, 2010-ben

Újabb akcióterv jön

Gazdaságvédelmi akciótervet kell meghirdetni – jelentette be Orbán Viktor kedden Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdaságpolitikai fórumán, kormányzati segítséget ígérve a koronavírus miatt veszteségeket elszenvedő gazdasági szereplőknek. A miniszterelnök azt kérte az iparkamarától, hogy gyűjtse össze és április végén továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők „földközeli” visszajelzéseit arról, hogy pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken. Nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség – például a turizmusban –, és ezeknek a kormány megteremti a pénzügyi feltételeit – közölte a miniszterelnök, jelezve, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is újra kell tervezni, sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő segítségnyújtásra lesz szükség, ami mindenkitől követel majd hozzájárulást. Meg kell ugyanis oldani, hogy a gazdasági visszaesés ne a 2008-2009-eshez hasonló mértékű legyen, hanem legfeljebb akkora, hogy az EU-val szembeni gyorsasági előnyét – a legalább 2 százalékos növekedési többletét – Magyarország meg tudja őrizni – mondta.

*

Az új gazdaságvédelmi akciótervre tíz évvel az első után kerül sor: új cikksorozatunk első részében ezt az első intézkedéscsomagot elevenítjük fel.

2010-ben a meggondolatlanul felvett devizakölcsönök voltak terítéken

Pénzügyi összeomlás, kiszolgáltatottság, kilátástalanság jellemezte a 2008-as gazdasági válság okozta traumából ébredező hazánkat. A magyarok nagy részét a bizonytalan munkaerőpiaci helyzet és a meggondolatlanul felvett devizakölcsönök, az országot pedig az IMF-hitelek mázsás súlya nyomta. Ezek egyike sem volt független az országot a gödörbe navigáló szocialista kormány laza költségvetési politikájától. Ilyen kilátástalan gazdasági helyzetben szerzett a Fidesz-KDNP szövetség kétharmadosnál nagyobb többséget az új országgyűlésben, és látott hozzá, hogy ráncba szedje a szakadék szélén szédelgő országot. 

„A korábbi fiskális politika, a magas költségvetési hiány és a túlzott eladósodás miatt Magyarországot jóval súlyosabban érintette a gazdasági világválság, mint a többi uniós országot” – mondja lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Mindössze 54,9 százalékos volt a foglalkoztatási ráta a 15-64 éves korcsoportban, míg a munkanélküliségi ráta 11,3 százalékon billegett, messze sereghajtók voltunk az Európai Unióban. Az amúgy sem fényes helyzetet tovább súlyosbította, hogy a lakosság nem csak, hogy túl sok hitelt vett fel, de azt ráadásul rossz termékben, devizában denominált hitelben tette, ami rengeteg háztartást sodort a szakadék szélére. 

2010 júniusában született a 29 pontból álló, 2010-es gazdaságvédelmi akcióterv, melynek tételei a következők: 

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni. Ezzel minden cég élhet, de praktikusan leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, hiszen így profitjuk teljes vagy majdnem teljes összegéből kellene csak 10 százalékot befizetni az államkasszába a normál 19 százalékkal szemben.
2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. A végére 1,3 millió embert bevonnak a közteherviselésbe.
3. Tíz kisadót eltörlése egy mozdulattal. 
4. Az adózáson kívüli jövedelem fogalmának bevezetése: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.
5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentességének bevezetése.
6. Egy, kettő, három gyerek után kedvezmény, könnyítés.
7. Beruházási engedélyek 51 fajtájának mérséklése.
8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérés a régire és új szabályok kidolgozása. Ingatlanbérbeadásnál a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia.
9. Gyümölcspálinka engedély nélküli főzése.
10. Adományozás áfamentessége.
11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeinek javítása.
12. Széchenyikártya-program szélesítése, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.
13. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.
14. Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában.
15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.
16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.
17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Ebből a négy pontból (13-17.) 120 milliárd forint megtakarítást várnak.
18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.
19. Havi bruttó 2 millió forintos keresetnél plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is. 
20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik. 
21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik.
22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz.
23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stop elrendelése.
24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz, a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerül. 
25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. 
26. Lakáscélú devizahitelek megszűnése, a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.
27. Másodlagos élelmiszervizsgálatot vezetnek be.
28. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.
29. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között.

„A tervet megelőző és követő intézkedések hatásai közül a munkaerőpiacit kell mindenképpen kiemelni” – hangsúlyozza Regős, indoklásként hozzátéve, hogy

Mint mondja, az intézkedéseknek köszönhetően sikerült rendbe tenni a költségvetést, az állam és a háztartások esetében is pénzügyi stabilizációt sikerült elérni. Mindemellett nemcsak a közszféra kiadásait sikerült visszafogni, hanem más területeken is meghúzták az övet.

Emellett a különböző újonnan bevezetett különadóknak köszönhetően növekedtek a bevételek. Ebből az emelkedésből oroszlánrészt vállalt a különadók közül a bankadó. Míg 2010-ben a bankoktól, biztosítóktól, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból 13 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, addig az akcióterv bevezetését követő évben ez a tétel 200 milliárd forintra emelkedett – mutat rá Regős Gábor. Hozzátéve: az adónem ma is létezik, de mértéke csökkent. 

Mindemellett csökkentették a társasági adót, ami jelentősen kedvezett a kkv-knak, továbbá a 10 százalékos kulcs összeghatárát 50 millióról 500 millióra emelték. Regős szerint

Nem a kulcsok száma azonban elsősorban az érdekes, hanem hogy ez az adóterhelést csökkentette. Korábban a felső kulcs nagyon alacsony jövedelemnél lépett be, ami nem ösztönözte a bérek emelését és a jogszerű foglalkoztatást. Az akkor bevezetett 16 százalékos szja-kulcs 2016-bant 15 százalékra csökkent. Az elemző úgy véli, a kkv-ösztönző programoknak is fontos szerepük volt (miközben persze az ide érkező nagyvállalatok is kaptak bőven támogatást), és nem szabad elfelejtenünk a családi adókedvezményeket sem, hiszen a gazdasági akciótervvel indultak a ma már sokkal kiterjedtebb támogatások. 

Annak kapcsán, hogy mennyire illettek az európai országok gyakorlatába ezek az intézkedések, Regős hangsúlyozza: nem sok országot érintett a válság annyira, mint minket. Görögországot szokás még említeni, de ők sokkal később kapták meg azt a pofont, amit mi. Náluk már sokkal magasabb volt az államháztartási hiány, amit másfajta válságkezelési stratégiával igyekeztek megoldani, nem túl sikeresen, a határozott irányvonal is hiányzott, talán mostanában kezdtek túljutni a válság mélyén.

Ennek fényében kijelenthető, a magyar gazdaságvédelmi intézkedések nagy része egyedi volt, különösen a családi adókedvezmény. Mindemellett nélkülözhetetlenek is voltak, hogy kikerüljünk a válságból, elkezdjen fejlődni az ország, rendbe jöjjenek a pénzügyeink, és a foglalkoztatás is növekedjék. Természetesen nem dőlhetünk hátra: bőven van még tennivaló a versenyképesség növelése, a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttérés tekintetében, hogy a dinamikus bérnövekedés folytatódni tudjon.