Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A koronavírus okozta várható gazdasági visszaesés miatt tíz évvel az első gazdaságvédelmi akciótervet követően újabb intézkedéscsomagot harangozott be Orbán Viktor miniszterelnök. Összeszedtük a korábbi, 29 pontos intézkedés lépéseit, amelyek jelentősen segítették a magas költségvetési hiány, a bizonytalan munkaerőpiaci helyzet, és az IMF-hitelek mázsás súlya alatt nyögő, válságból ébredező hazánkat.
Nyitókép: Orbán Viktor a parlamentben, 2010-ben
Újabb akcióterv jön
Gazdaságvédelmi akciótervet kell meghirdetni – jelentette be Orbán Viktor kedden Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdaságpolitikai fórumán, kormányzati segítséget ígérve a koronavírus miatt veszteségeket elszenvedő gazdasági szereplőknek. A miniszterelnök azt kérte az iparkamarától, hogy gyűjtse össze és április végén továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők „földközeli” visszajelzéseit arról, hogy pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken. Nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség – például a turizmusban –, és ezeknek a kormány megteremti a pénzügyi feltételeit – közölte a miniszterelnök, jelezve, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is újra kell tervezni, sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő segítségnyújtásra lesz szükség, ami mindenkitől követel majd hozzájárulást. Meg kell ugyanis oldani, hogy a gazdasági visszaesés ne a 2008-2009-eshez hasonló mértékű legyen, hanem legfeljebb akkora, hogy az EU-val szembeni gyorsasági előnyét – a legalább 2 százalékos növekedési többletét – Magyarország meg tudja őrizni – mondta.
*
Az új gazdaságvédelmi akciótervre tíz évvel az első után kerül sor: új cikksorozatunk első részében ezt az első intézkedéscsomagot elevenítjük fel.
2010-ben a meggondolatlanul felvett devizakölcsönök voltak terítéken
Pénzügyi összeomlás, kiszolgáltatottság, kilátástalanság jellemezte a 2008-as gazdasági válság okozta traumából ébredező hazánkat. A magyarok nagy részét a bizonytalan munkaerőpiaci helyzet és a meggondolatlanul felvett devizakölcsönök, az országot pedig az IMF-hitelek mázsás súlya nyomta. Ezek egyike sem volt független az országot a gödörbe navigáló szocialista kormány laza költségvetési politikájától. Ilyen kilátástalan gazdasági helyzetben szerzett a Fidesz-KDNP szövetség kétharmadosnál nagyobb többséget az új országgyűlésben, és látott hozzá, hogy ráncba szedje a szakadék szélén szédelgő országot.
„A korábbi fiskális politika, a magas költségvetési hiány és a túlzott eladósodás miatt Magyarországot jóval súlyosabban érintette a gazdasági világválság, mint a többi uniós országot” – mondja lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Mindössze 54,9 százalékos volt a foglalkoztatási ráta a 15-64 éves korcsoportban, míg a munkanélküliségi ráta 11,3 százalékon billegett, messze sereghajtók voltunk az Európai Unióban. Az amúgy sem fényes helyzetet tovább súlyosbította, hogy a lakosság nem csak, hogy túl sok hitelt vett fel, de azt ráadásul rossz termékben, devizában denominált hitelben tette, ami rengeteg háztartást sodort a szakadék szélére.
2010 júniusában született a 29 pontból álló, 2010-es gazdaságvédelmi akcióterv, melynek tételei a következők:
„A tervet megelőző és követő intézkedések hatásai közül a munkaerőpiacit kell mindenképpen kiemelni” – hangsúlyozza Regős, indoklásként hozzátéve, hogy
Mint mondja, az intézkedéseknek köszönhetően sikerült rendbe tenni a költségvetést, az állam és a háztartások esetében is pénzügyi stabilizációt sikerült elérni. Mindemellett nemcsak a közszféra kiadásait sikerült visszafogni, hanem más területeken is meghúzták az övet.
Emellett a különböző újonnan bevezetett különadóknak köszönhetően növekedtek a bevételek. Ebből az emelkedésből oroszlánrészt vállalt a különadók közül a bankadó. Míg 2010-ben a bankoktól, biztosítóktól, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból 13 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, addig az akcióterv bevezetését követő évben ez a tétel 200 milliárd forintra emelkedett – mutat rá Regős Gábor. Hozzátéve: az adónem ma is létezik, de mértéke csökkent.
Mindemellett csökkentették a társasági adót, ami jelentősen kedvezett a kkv-knak, továbbá a 10 százalékos kulcs összeghatárát 50 millióról 500 millióra emelték. Regős szerint
Nem a kulcsok száma azonban elsősorban az érdekes, hanem hogy ez az adóterhelést csökkentette. Korábban a felső kulcs nagyon alacsony jövedelemnél lépett be, ami nem ösztönözte a bérek emelését és a jogszerű foglalkoztatást. Az akkor bevezetett 16 százalékos szja-kulcs 2016-bant 15 százalékra csökkent. Az elemző úgy véli, a kkv-ösztönző programoknak is fontos szerepük volt (miközben persze az ide érkező nagyvállalatok is kaptak bőven támogatást), és nem szabad elfelejtenünk a családi adókedvezményeket sem, hiszen a gazdasági akciótervvel indultak a ma már sokkal kiterjedtebb támogatások.
Annak kapcsán, hogy mennyire illettek az európai országok gyakorlatába ezek az intézkedések, Regős hangsúlyozza: nem sok országot érintett a válság annyira, mint minket. Görögországot szokás még említeni, de ők sokkal később kapták meg azt a pofont, amit mi. Náluk már sokkal magasabb volt az államháztartási hiány, amit másfajta válságkezelési stratégiával igyekeztek megoldani, nem túl sikeresen, a határozott irányvonal is hiányzott, talán mostanában kezdtek túljutni a válság mélyén.
Ennek fényében kijelenthető, a magyar gazdaságvédelmi intézkedések nagy része egyedi volt, különösen a családi adókedvezmény. Mindemellett nélkülözhetetlenek is voltak, hogy kikerüljünk a válságból, elkezdjen fejlődni az ország, rendbe jöjjenek a pénzügyeink, és a foglalkoztatás is növekedjék. Természetesen nem dőlhetünk hátra: bőven van még tennivaló a versenyképesség növelése, a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttérés tekintetében, hogy a dinamikus bérnövekedés folytatódni tudjon.